cukorbetegség
| ||||||||||||||||
|
A Harvard Közegészségügyi Intézet kutatói 20 éven át követték több mint 120 000 ember egészségügyi állapotát. A résztvevők a vizsgálat kezdetekor egészségesek és normál testsúlyúak voltak. A kutatás ideje alatt négyévente külön is összegezték a résztvevők súlyának változását, valamint feljegyezték életmódjuk jellemzőit és az étrendjük legmeghatározóbb ételeit. A vizsgálat eredményei a New England Journal of Medicine rangos orvosi hetilapban olvashatók. A résztvevők húsz év alatt átlagosan 8,5, négy év alatt, pedig 1,7 kilogrammot híztak. Az évi átlagos 40 dekagramm súlygyarapodás nem tűnik soknak, ám a kilók az évek során összeadódnak, és hosszú távon a túlsúly fokozza az emésztési rendellenességek, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok kialakulásának kockázatát. Nem meglepő módon a legnagyobb mértékű hízás a nagy mennyiségű sültkrumpli fogyasztásával függött össze: ebből egy extra adag négy év alatt több mint másfél kiló hízáshoz vezetett. Hosszú távú hízáshoz vezetett továbbá a chips és a krumpli más formái, a cukros üdítők és a húsfélék fokozott fogyasztása. Ezzel szemben azok, akik növelték a magas rosttartalmú ételek, mint az olajos magvak, a gyümölcsök, a joghurt, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását, hosszú távon fogytak. A cikk első szerzője, Dariush Mozaffarian szerint ezeknek az ételeknek a hatása magas rosttartalmukkal magyarázható, ami lassabb emésztéshez és ezért fokozott teltségérzethez vezet. Ráadásul, ha valaki ezekből az ételekből nagy mennyiséget fogyaszt, kevesebbet fog fogyasztani más, magasabb kalória- és zsírtartalmú élelmiszerekből, és ezáltal csökken a teljes kalória bevitele. A kutatók vizsgálták az életmód és a testtömeg kapcsolatát is. Négy év alatt átlagosan 20 dekagramm súlygyarapodást jelentett napi egy alkoholos ital, és 15 dekagrammot napi egy óra tévénézés. A dohányzásról való leszokás átlagosan 2,6 kilogramm felszedését jelentette. Ezzel szemben a rendszeres mozgás átlagosan 0,8 kilogramm súlycsökkenést eredményezett a kutatás egy-egy négy éves szakaszában.
Forrás: origo.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por.
Táplálkozástudományi professzorok ez idáig úgy vélték, hogy az erdei gyümölcsök rendelkeznek a legnagyobb szabadgyök-semlegesítő hatással, azonban a legfrissebb kutatásokból kiderült, hogy az aszalt szilva jóval nagyobb antioxidáns dózissal rendelkezik. Ezért immunrendszerünk erősítése érdekében a téli és a tavaszi időszakban különösen ajánlott aszalt szilvát fogyasztani. Egyetlen aszalt szilva több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint például egy maréknyi áfonya, ami antioxidánsokban szintén gazdag. Vas, kalcium, szelén, A-, B-, és C-vitamin tartalmának köszönhetően óvja a sejteket, védelmet nyújt a daganatos-, a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen, és az idegrendszert is erősíti. Változó korba lépő nőknek is ajánlott, mivel segít visszafordítani a menopauza miatt kialakult csontritkulás folyamatát. Táplálkozáskutatók szerint az aszalt szilva kiváló immunrendszer erősítő, ráadásul az áfonyával ellentétben könnyebben beszerezhető. Szakértők szerint az egészség védelme és az immunrendszer erősítése érdekében naponta három aszalt szilvát fogyasszunk. További pozitívumai: hashajtó, vizelethajtó, szabályozza az emésztést, ugyanakkor rostban is rendkívül gazdag. Fogyasztásával egyedül a cukorbetegeknek kell óvatosabban bánni, mivel magas cukortartalommal rendelkezik. 100 g aszalt szilva, 300 kalóriát tartalmaz.
A kalciumnak és a D-vitaminnak is megvan a maga különálló szerepe szervezetünk működésében. Mégis a kutatások többnyire együtt említik e két vegyületet. A magyarázat egyszerű: a kalcium felszívódásához és hasznosulásához D-vitaminra van szükségünk. Egy minőségi, vegyes táplálkozás mellett ezeknek a vegyületeknek a hiánya fel sem merülhet bennünk, mégis egyre inkább csökkenő tendenciát mutat a bevitelük. Olyan világot élünk, amelyben táplálkozási szokásainkat mi alakíthatjuk, hozzájuthatunk a legjobb minőségű nyersanyagokhoz, nem kell különösebben nélkülöznünk. Az ok a helytelen választásban keresendő. Félkész- és késztermékek, gyorséttermek, energiaitalok, megtévesztő, szélsőséges divatétrendek, stb. Időhiány vagy trend? Mindegy, ha egészségünk bánja. Az elválaszthatatlan páros A kalcium és a D-vitamin együttesen részt vesznek csontrendszerünk alakulásában. A csontfelépítés és csontlebontás egy állandó folyamat. Gyermekkorban a csontképződés van túlsúlyban, fiatal felnőtteknél egyensúlyi állapot van a két folyamat között, majd a kor előre haladtával a csontvesztés fokozódik. Már gyermekkorban rendkívüli szerepet kell, hogy kapjon a csontok erősítése, kellő kalcium és D-vitamin bevitellel, valamint mozgással, és ezt folytatva karban tarthatjuk vázrendszerünket a későbbiekben is!
A kalcium Egy átlagos testtömegű felnőtt szervezete kb. 800-1200 g kalciumot, tartalmaz. Ennek a mennyiségnek a 99%-a a csontokban és a fogakban található, fenntartva azok szilárdságát. A maradék 1% a sejten kívüli folyadékban és a lágy szövetekben látja el olyan fontos feladatait, mint az izom összehúzódás megindulása, ingerlékenység szabályozása, valamint a véralvadásban illetve különböző enzimműködésekben való részvétel. A táplálékkal bevitt kalcium hasznosulása 25 éves korig 60%-os, majd kb. 40%-ra csökken. A felszívódást több tényező is befolyásolja.
Segítő tényezők:
Gátló tényezők:
Kalciumra szüksége van a szervezetnek, hogy megelőzzük a hiányuk esetén fellépő csontritkulást, fogszuvasodást, magas vérnyomást, terhességi toxikózist, tetániás görcsöket vagy a kézremegést. (Megjelenésük esetén viszont feltétlen keressük fel orvosunkat, hisz ezeket a panaszokat más okok is kiválthatják!). Napi ajánlott mennyiséget gyermekek esetében 800 mg-ra, serdülők és felnőttek esetében 1000 mg-ra, míg terhesség, szoptatás és csontritkulás esetén 1500 mg-ra becsülik. Ezeket a mennyiségeket tejtermékek, halak, olajos magvak, zöldségek (pl. szójabab, karalábé, kelkáposzta, sütőtök, zöldborsó), gyümölcsök (pl. banán, birsalma, eper, szeder, narancs, naspolya) és ásványvizek (pl. Visegrádi, Kristályvíz) rendszeres és változatos felhasználásával biztosítani tudjuk. A túlzott bevitelnek is vannak veszélyei (székrekedést, magnézium-, cink- és vasfelszívódási zavart, vesekőképződést okozhat), de önmagában egy vegyes táplálkozás esetén ilyen probléma ritkán fordulhat elő.
A D-vitamin Ezt a vitamint táplálékkal tudjuk felvenni, de az elővitaminjából a bőrben ultraibolya sugárzás hatására is képződnek. A szükséglet fokozódik a téli hónapokban, terhességben, változó- és idős korban, ráadásul a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézis sokkal intenzívebb, mint az idősekében. Feladata a kalcium és a foszfor felszívódásának, és ezek csontokba való beépülésének szabályozása. Hiányában ezek a felszívódási és beépülési folyamatok szenvednek csorbát. Csontlágyulás, izomgyengeség léphet fel, de gyakoribbak különböző daganatos elváltozások, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és bizonyos időskori tudatzavarok kialakulása is. Túladagolása (melyet az étrendkiegészítők elégtelen szedése okozhat) növeli a vesekövesség előfordulási arányát, sőt toxikus tüneteket is okozhat. D-vitaminhoz juthatunk, pl. halmáj olajokból, tejtermékekből, vajból, tojásból és búzacsírából. Tehát e vitamin és ásványi anyag együttes meglétének fontossága az étrendünkben vitathatatlan. Törekedjünk ezeket természetes forrásokból biztosítani és legyen meg az állandó utánpótlás belőlük, hisz szervezetünk folyamatosan hasznosítja, sőt feléli ezt a készletünket.
Forrás: Hazipatika.com
A kutatók egyébként számos más betegség, köztük számos daganattípus, a tuberkulózis és a cukorbetegség szűrésére is próbálnak kifejleszteni lehelettesztet, de valószínűleg még sokat kell várni arra, hogy az ilyen szűrővizsgálatok az általános népesség számára elérhetővé váljanak.
A leheletvizsgálat azon az elven alapul, hogy a daganatok működése során speciális illékony szerves anyagok termelődnek, és e vegyületkombinációk az egészséges embereknek kis valószínűséggel találhatók meg. Ezeket kis mennyiségben meg lehet találni a betegek leheletében, és a korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kutyákat be lehet idomítani arra, hogy kiszagolják ezeket. A legújabb kutatás viszont már elektromos eszközzel elemzi a leheletben fellehető gázokat. Az olaszországi Bariban működő kórház kutatócsoportja 37 diagnosztizált béldaganatos beteg leheletét hasonlította össze 41 egészséges kontroll személyével. Az első vizsgálat 85 százalékos pontossággal határozta meg a daganatos betegeket, de az utánkövetéses teszttel kombinálva a teljes pontosság végül 76 százalékos lett. A szakértők ígéretesnek tartják az eredményt, és úgy vélik, kísérletük újfent alátámasztotta a leheletteszt szűrővizsgálatként való alkalmazásának lehetőségét. A kutatás vezetője, Dr. Donato Altomare azonban hozzátette, szélesebb körű és több résztvevővel végzett vizsgálatra lesz szükség a leheletteszt finomhangolásához, illetve hatékonyságának alátámasztásához.
Forrás: betegszoba.hu
|
||||||||||||||||
Egészséges ételekből bátran fogyaszthatunk nagy mennyiséget, ez segíthet abban, hogy karcsúak maradjunk - derült ki egy nagy mintaszámú, követéses amerikai vizsgálatból.
Az utóbbi években egyre többet hallani a sejtkárosító szabad gyökökről, illetve az antioxidáns hatású gyümölcsökről.
Ismerjük meg a kalcium és D-vitamin elválaszthatatlan párosát!
A British Journal of Surgery szaklapban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy olyan leheletvizsgálatot sikerült kifejleszteni, amely a daganat aktivitásával összefüggő kilélegzett vegyületek szűrése révén 76 százalékos pontossággal azonosítja a béldaganatokat.
A jelenleg alkalmazott szűrővizsgálat a vért mutatja ki a székletben, de csak a pozitív eredményt produkálók töredéke szenved ténylegesen vastagbélrák és végbélrákban. Ez azt jelenti, hogy sokakat további szükségtelen és invazív vizsgálatoknak tesznek ki.