cukorbeteg
| ||||||||
|
Svéd kutatók kapcsolatot találtak a műanyagokban és kozmetikumokban előforduló ftalátok és az idős korban kialakuló 2-es típusú cukorbetegség között. Az Uppsalai Egyetem szakemberei szerint idősebb korban a szervezet ftalát-szintjének minimális emelkedése is duplájára növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A ftalátokat főként a műanyagok lágyítására használják, de filmképzőként és illatanyag-stabilizátorként a kozmetikai- és parfümipar is előszeretettel alkalmazza ezeket a szintetikus vegyületeket. A ftalátok - monoetil-ftalát (MEP), monometil-ftalát (MMP) és a mono-izobutil-ftalát (MIBP) - megtalálhatók többek között a műanyagból készült csomagolásokban és játékokban, a PVC padlókban, de ugyanúgy előfordulnak kozmetikumokban, parfümökben, légfrissítőkben vagy illatgyertyákban is. A Diabetes Care című szakfolyóiratban ismertetett vizsgálatba a kutatók több mint 1000, 70 éves svéd férfit és nőt vontak be, akiknek rendszeresen mérték a vércukorszintjét, és ellenőrizték vérükben azoknak a toxinoknak a szintjét is, amelyek a ftalátok lebomlása során keletkeznek. Nem meglepő módon a túlsúlyos és magas koleszterinszintű résztvevőknél fordult elő leggyakrabban cukorbetegség, de a kutatók az egyéb tényezők (pl. dohányzás, elhízás, vér lipidszintje, életmód, stb.) kiszűrése után kapcsolatot találtak a cukorbetegség előfordulása és a vérben lévő ftalátok szintje között is. Azoknál, akiknek vérében megemelkedett ftalátszintet mértek, kétszer nagyobb volt a cukorbetegség kialakulásának valószínűsége, és legtöbbjük esetében a hasnyálmirigy inzulintermelő-képessége is rosszabb volt. Bár egyelőre igen kevés adat áll rendelkezésre a ftalátok cukorbetegség kialakulásában betöltött szerepéről, a szakemberek további vizsgálatokkal szeretnék alátámasztani eredményeiket. Ráadásul a ftalátok szerepe más betegségekkel és állapotokkal (pl. mellrák, elhízás) kapcsolatban is felmerült már, így mindenképpen célszerű minél többet megtudni e vegyületek emberi szervezetre gyakorolt hatásairól.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid ) Banting növényi tabletta és por
A mozgásszegény életmód gyakran elhízással és egészségtelen táplálkozási szokásokkal párosul, így nehéz megállapítani, hogy a betegségek kialakulásában maga a mozgáshiány mekkora szerepet játszik. A Missouri Egyetem munkatársai ezért legújabb kutatásuk során arra kérték az egyébként aktív életmódot élő fiatal felnőtteket, hogy jelentősen csökkentsék a napi mozgásadagjukat - derül ki a Medicine & Science in Sports & Excercise szakfolyóiratban megjelent tanulmányból.
Az első három nap során minden résztvevő az addig megszokott életvitelét folytatta, és átlagosan napi fél órát mozgott intenzíven, ami átszámítva kb. 13 ezer lépésnek felelt meg. Az amerikai ajánlások szerint naponta legalább 10 ezer lépést célszerű megtenni, így a résztvevők mozgási szokásai teljes mértékben megfeleltek az előírásoknak - áll a tanulmányban. Az első három napban a kutatók nem tapasztaltak kiugró vércukorszint-értékeket étkezés után. A következő három napban a résztvevőknek jelentősen, 5 ezer lépés alá kellett szorítani napi mozgásukat, ami nem volt túl nehéz feladat. A lépcsőzést liftre cserélték, az ebédet házhoz szállíttatták és sokat pihentek: olyanokká váltak, mint az átlagos amerikai felnőtt. Étrendjükön azonban nem változtattak, hogy a vércukorszint-ingadozásokat ne befolyásolja a mozgáson kívül más tényező. A vércukorszint azonnal reagál a mozgás megvonására A csökkentett mozgás komoly változásokat eredményezett. Napról napra nőtt a vércukorszint csúcsértéke étkezések után (összesen kb. 26 százalékkal), vagyis a vércukorszint azonnal reagált a mozgás megvonására még azelőtt, hogy bármilyen egyéb változás (pl. zsírraktározódás vagy az erőnlét romlása) megfigyelhető lett volna. A kísérlet tehát azt sugallja, hogy a mozgás mennyisége is képes befolyásolni a vércukorszintet. Mit tegyen akkor az, aki egy szoros határidő vagy betegség miatt napokig nem tud eleget mozogni? A szakértők szerint nem kell kétségbe esni: korábbi kísérletek igazolták, hogy a vércukorszint hamar visszatér az eredeti szintre, ha újra mozogni kezdünk. Igazán komoly problémát az jelent, ha a mozgásszegény életmód tartóssá válik. A komoly következmények elkerülésének érdekében próbáljunk naponta minél többet mozogni, még ha ezek apróságoknak is tűnnek: óránként álljunk fel az irodában és tegyünk néhány kört, lépcsőzzünk pár emeletet, vagy sétáljunk el egy közeli helyre ennivalóért.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
Kód: A02 OETI: 554/2005
Azok az emberek, akiknek magas a vércukorszintje, egy sor egyéb problémával szenvednek, mert felborult a sejtek táplálásának rendszere. A cukorbetegség nem csak magában komoly veszély, hanem növeli a szív problémáinak kockázatát.
A kávé növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, csökkenti a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a máj- és a méhrák kockázatát, enyhíti a fejfájást, az asztmások számára, pedig megkönnyíti a lélegzést - világítottak rá. A kávé az egyik legkedveltebb ital több mint ezer éve. Élénkítő, a koncentrációt növelő hatásából naponta szerte a világon százmilliók profitálnak, egy német állampolgár évente átlagosan 150 liter kávét iszik meg. Pedig - mint arra a Die Welt című napilap tudományos rovatában emlékeztetett - sokáig az volt a meggyőződés, hogy a kávé egészségtelen. A monda szerint ennek egyik legfőbb szószólója III. Gusztáv svéd király volt, aki 1771 és 1792 között volt trónon. A király meg volt győződve arról, hogy a kávé mérgező. Ennek alátámasztására, pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott.
Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap, mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia. A krónika szerint azonban az orvosok az évek során elhunytak, a két halálra ítélt még a királyt is túlélte, míg végül közülük elsőként - 83 éves korában - a "teázó" halt meg. Hogy a kávéra ítélt még meddig élt, az nem ismert. A bajorországi Ismaning Táplálkozástudományi Intézetének legújabb kutatásai azonban egyértelműen bizonyították a néhai svéd király - és követői - nézeteinek helytelenségét. A vizsgálatok egyebek között arra derítettek fényt, hogy a kávé fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az adatok szerint, aki naponta három-négy csésze kávét iszik, annál az említett kockázat 25 százalékkal kisebb. Ez a hatás akkor is fennáll, ha koffeinmentes kávéról van szó. Hasonló tanulmányok természetesen már korábban is napvilágot láttak - írta a Die Welt, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a németek legkedveltebb itala csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egyes tumorok kialakulásának kockázatát. Az asztmások számára, pedig jelentős mértékben könnyebbé teszi a lélegzést. Az újság szerint ez utóbbi például régóta ismert Skóciában, ahol az asztmásokat már 1859 óta koffeinnel gyógyítják. Az ismaingi kutatások most arra világítottak rá, hogy a napi legkevesebb három kávé 30 százalékkal csökkentheti az asztma kockázatát. A szakértők szerint nem igaz az sem, hogy a kávának vízhajtó hatása lenne. Ezért mítosz az is, hogy az eszpresszókávé mellé rendszerint felkínált kispohár vizet a vízhajtó hatás ellensúlyozására adják. A víznek azonban egy jótékony hatása mégiscsak van, mégpedig az, hogy "szabaddá teszi" az ízlelőbimbókat, ezáltal fokozza a kávé élvezetét. Mindennek nyomán a német kutatók úgy foglaltak állást, hogy az egészséges ember számára a kávé semmifajta rizikót nem jelent. Nézetük szerint a kávét élvezni kell, és attól az egészségre nézve sokkal inkább pozitív, mint negatív hatásokat kell várni. Egyedül a terhes nőknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek, továbbá az érzékeny gyomrúaknak kell a kávéfogyasztás terén némileg tartózkodóbbnak lenniük.
Forrás: MTI, napidoktor.hu |
||||||||
A műanyag- és kozmetikai iparban használt szintetikus vegyületek egy csoportja idős korban jelentősen növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát - állapították meg svéd kutatók.
Régóta ismert, hogy a mozgásszegény életmód jelentősen növeli egyes betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Amerikai kutatók nemrég egy újfajta kísérlettel próbálták jobban megérteni az okokat.
A kísérlettel a kutatók azt szerették volna meghatározni, hogy a fizikai inaktivitás miként hat a szervezet vércukorszint-szabályozó képességére. A vércukorszint ugrásszerű megemelkedése - különösen étkezések után - ugyanis összefüggésben áll a diabétesz és a szívbetegségek kialakulásával. A kutatás résztvevőit vércukormérővel látták el, amely rendszeresen mérte a vércukorszintet, továbbá lépésszámlálóval figyelték az általuk megtett lépéseket, és az elfogyasztott ételekről is pontos naplót vezettek.
Régóta vita az orvosok körében, hogy egészséges vagy egészségtelen-e a kávé, illetve mennyi az egészséget nem károsító, napi megengedett mennyiség.