Független tanácsadó honlapja.

 

 

autizmus

késői apaságA gyermekek bizonyos betegségei és a késői apaság összefügghetnek egymással, konstatálta egy nemzetközi kutatás.

Az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD), a mániás depressziós, azaz bipoláris zavar, az öngyilkossági kísérletek és a kábítószer-használat nagyobb arányban fordult elő azoknál az iskoláskorú gyermekeknél, akiknek az édesapja idősebb volt, mint azoknál, akiknek fiatalabb - ismertette a BBC hírportálja a több millió ember adatait, elemző tanulmányt, amely a JAMA Psychiatry című szaklapban jelent meg.

 

A kutatók szerint a problémák a hímivarsejtek mutációinak számlájára írhatók, ezek ugyanis az öregedéssel megszaporodnak. Más szakértő azonban úgy véli, hogy a késői apasággal járó előnyök valószínűleg többet nyomnak a latban, mint a problémák.

 

autizmus gyermekeknélAz amerikai Indiana Egyetem és a svéd Karolinska Intézet kutatása - a szakvélemények szerint - a kérdés eddigi legnagyobb léptékű és az egyik legjobban tervezett vizsgálata volt. A tudósok 2,6 millió ember adatait elemezték. Emellett a pontosabb eredmények érdekében összevetették az ugyanattól az apától származó testvérek adatait is, hogy a családi-neveltetési különbségeket kiszűrjék.

 

Összehasonlították a 45 éves vagy annál idősebb korban gyermeket vállaló apák gyermekeit a 20-24 éves apák gyermekeivel és azt az eredményt kapták, hogy az előbbi csoportban több mint háromszor nagyobb eséllyel fordult elő az autizmus, a mentális betegségek kockázata, pedig kétszer akkora volt.

 

Az idősebbek gyermekeinél a mániás depressziós zavar esélye 25-ször, az öngyilkos magatartás és a droghasználat kockázata 2,5-ször nagyobb volt, mint a legfeljebb 24 éves apák gyermekeinél. Az első csoport iskolai eredményei is rosszabbak voltak. Nem találtak olyan pontot, amelytől kezdve a kockázat emelkedett volna, inkább azt figyelték meg, hogy az idősebb apai életkor nagyobb rizikóval függ össze.

 

Az említett betegségek általános kockázata azonban alacsony maradt. Ha meg is duplázódott a rizikó, a betegség kialakulásának veszélye az egyes gyermekeknél még így is nagyon kicsi.

 

Brian D'Onofriót, a kutatás vezetőjét megdöbbentették az eredmények, alacsonyabb kockázatra számítottak. Elmondta: a tanulmány újabb eredményekkel támasztja alá az egyre nagyobb terjedelmű szakirodalmi adatot, amely szerint a családoknak, orvosoknak és az egész társadalomnak mérlegelnie kell a gyermekvállalás későbbre halasztása melletti és elleni érveket.

 

James McCabe, az amerikai Pszichiátriai Intézet tanára ezzel szemben hangsúlyozta: a döntést, hogy vállaljanak-e gyermeket és mikor tegyék azt, ne alapozzák a férfiak sem egyetlen, sem több tanulmány eredményeire, a betegségek kockázata ugyanis igen alacsony.

 

Hozzátette: sok előnnyel is jár, ha az apa idősebb: stabilabb lehet a párkapcsolata, magasabb a jövedelme, ezek pedig "valószínűleg ellensúlyozzák" a kockázatokat.

 

Forrás: MTI, idesuss.hu

 

 

babaA születési hónap összefüggést mutat a majdani szakmaválasztás, a betegségek valószínűsége, a várható élettartam, az intelligencia között – állítják a brit statisztikai hivatal elemzői.

Aki decemberben jön világra, nagyobb valószínűséggel lesz felnőtt korára fogorvos, míg a januári születésűek közül az átlagosnál több az adósságbehajtó. A februáriak hajlamosabbak a művészkedésre, a márciusiak körében sok a pilóta. Április és május meglepően „jellegtelen”, azaz a szakmák szinte teljesen egyenletesen oszlanak meg. A nyár szülöttei viszont sokkal kisebb eséllyel lesznek sztárfocisták, orvosok, fogászok.

A tavaszi gyerekek hajlamosabbak a skizofréniára, az Alzheimer-kórra, az asztmára, az autizmusra, és kevésbé értelmesek, mint a más évszakokban születettek – áll a brit tanulmányban, amelyben 19 foglalkozást vizsgáltak a statisztikai elemzők a legutóbbi brit népszámlálás információit használva.

Az összefüggéseket a születési hónappal nehéz megmagyarázni, de kétségkívül létezik – írta a tanulmányt ismertető The Daily Telegraph című brit lap. Feltételezések szerint az eltérések egyik oka az lehet, hogy mennyi napfény éri az anyát terhessége alatt. A napsütés serkenti a D-vitamin termelődését, amelynek hiánya a magzat első hónapjaiban hosszútávra kihathat rá.

A lap felidézte, hogy Russel Foster, az Oxfordi Egyetem idegkutatója pár hónappal ezelőtt szintén a születési időszak szembeötlő következményeiről beszélt. „Egyáltalán nem vagyok az asztrológia szószólója – badarságnak tartom –, de az évszakok hatásaitól nem vagyunk mentesek. Abszurdnak tűnik, hogy a születési hónap befolyásolja valaki életlehetőségeit, testmagasságát, tanulmányi eredményeit, testtömeg indexét, napi életritmusát, azt, hogy éjszakai bagoly-e, vagy koránkelő, mégis mindez összefügg bizonyos mértékben a világrajövetel idejével.”

 

Forrás: MTI, vital.hu, betegszoba.hu

 

További cikkeink:

U-SIN bázis program

 

 

autizmus csecsemőkorbanMár a kéthónapos gyerekeknél is kimutatható az autizmus egy friss kutatás szerint, ők ugyanis életük első hónapjaiban kevesebbszer veszik fel a szemkontaktust a környezetükkel, mint egészséges kortársaik. A Nature című lapba közzétett tanulmány arról is beszámolt, hogy a friss felfedezések segíthetnek abban, hogy minél korábban felismerjék valakinél az autizmus jellemző vonásait, és így minél előbb elkezdhessék a megfelelő kezelést is.

Az atalantai Emory Orvosi Egyetem kutatói egy szemkövető technológia segítségével mérték meg, hogy a csecsemők milyen mértékben tartják a szemkontaktust a környezetükkel. Amint azt a kutatást vezető dr. Warren Jones kifejtette, a szemkontaktus hiánya a legkorábbi jel, ami arra utalhat, hogy valakinél fennáll az autizmus veszélye. A vizsgálat során 59 olyan csecsemőt kísértek figyelemmel, akiknél magas volt a kockázati aránya annak, hogy autisták lehetnek, mivel voltak olyan testvéreik, akiknél már felállították a diagnózist, illetve 51 olyat, akik nem tartoztak a kockázati csoportba.

 

Dr. Jones és munkatársa dr. Ami Klin egészen hároméves korukig követték nyomon ezeket a gyerekeket, amikor már biztosan kimondható valakiről, hogy autista-e, és ekkor tizenhármuknál állapították meg az autizmus spektrumzavart, 11 fiúnál és 2 lánynál. Amikor visszanézték a korábbi vizsgálati eredményeket, meglepődve látták, hogy ezeknél a gyerekeknél már életük első hat hónapjában is hiányzott a szemkontaktus, ám a szülők számára nem észrevehető módon, mivel mindez csak egy speciális eszköz segítségével mutatható ki.

 

Dr. Deborah Riby, a Durham Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa hangsúlyozta, hogy ezeknek a korai autizmusra utaló jeleknek a felismerése nagyon fontos lépés, mert minél előbb derül ki valakinél a rendellenesség, annál korábban megkezdhető a fejlesztés, aminek a későbbiekben döntő fontossága lehet.

 

Forrás: vital.hu