asztma
| ||||||||
|
Most Dr. Arati Inamdar és a Rutgers Egyetem (New Jersey, Egyesült Államok) munkatársai azt igazolták, hogy egyes penészgombafajok olyan anyagot termelnek, mely a dopamin transzportját meghatározó két gén működését zavarja meg. Idáig ismert volt a penész asztmát és allergiás betegségeket kiváltó hatása, azonban a Parkinson-kór egy új aspektus.
A munka alapját egy kolléga, Dr. Joan Bennett vizsgálatai adták. A tudós 2005-ben kezdte el tanulmányozni a penészgomba egészségbefolyásoló hatásait, ekkor ugyanis a Katrina Hurrikán hatására bekövetkező áradás New Orleansban az ő házát sem hagyta érintetlenül. Dr. Bennett a visszamaradó penészből mintákat kezdett gyűjteni, a munka, pedig a viselt védőöltözet ellenére számos nem kívánt mellékhatással, például hányingerrel, szédüléssel, fejfájással járt. A minták elemzése kapcsán a két kutató felfedezte, hogy a tünetek kialakulásáért alapvetően az 1-okten-3-ol tehető felelőssé, mely egy alkoholszerű vegyület.
Az anyagot letesztelve muslicákban mozgási rendellenességek jelentkeztek. A mélyebb vizsgálatok világítottak rá, hogy a dopamin funkciója két ponton is génszintű gátlást szenved. A jelentkező idegdegeneráció pedig Parkinson-kórhoz hasonló tünetekben nyilvánul meg. Mindazonáltal, a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain megjelent tanulmány szerint nem zárható ki a genetikai fogékonyság szerepe sem, így a témában további vizsgálatok várhatóak.
Forrás: vital.hu
Aki decemberben jön világra, nagyobb valószínűséggel lesz felnőtt korára fogorvos, míg a januári születésűek közül az átlagosnál több az adósságbehajtó. A februáriak hajlamosabbak a művészkedésre, a márciusiak körében sok a pilóta. Április és május meglepően „jellegtelen”, azaz a szakmák szinte teljesen egyenletesen oszlanak meg. A nyár szülöttei viszont sokkal kisebb eséllyel lesznek sztárfocisták, orvosok, fogászok. A tavaszi gyerekek hajlamosabbak a skizofréniára, az Alzheimer-kórra, az asztmára, az autizmusra, és kevésbé értelmesek, mint a más évszakokban születettek – áll a brit tanulmányban, amelyben 19 foglalkozást vizsgáltak a statisztikai elemzők a legutóbbi brit népszámlálás információit használva. Az összefüggéseket a születési hónappal nehéz megmagyarázni, de kétségkívül létezik – írta a tanulmányt ismertető The Daily Telegraph című brit lap. Feltételezések szerint az eltérések egyik oka az lehet, hogy mennyi napfény éri az anyát terhessége alatt. A napsütés serkenti a D-vitamin termelődését, amelynek hiánya a magzat első hónapjaiban hosszútávra kihathat rá. A lap felidézte, hogy Russel Foster, az Oxfordi Egyetem idegkutatója pár hónappal ezelőtt szintén a születési időszak szembeötlő következményeiről beszélt. „Egyáltalán nem vagyok az asztrológia szószólója – badarságnak tartom –, de az évszakok hatásaitól nem vagyunk mentesek. Abszurdnak tűnik, hogy a születési hónap befolyásolja valaki életlehetőségeit, testmagasságát, tanulmányi eredményeit, testtömeg indexét, napi életritmusát, azt, hogy éjszakai bagoly-e, vagy koránkelő, mégis mindez összefügg bizonyos mértékben a világrajövetel idejével.”
Forrás: MTI, vital.hu, betegszoba.hu
További cikkeink:
Miközben a betegek száma növekszik, a prevencióra fordított pénzek semmit nem segítenek. A parlagfű és társai vígan terjednek. Egyet kihúzunk, 5 nő a helyére.
További cikkeink:
Hogy a természet adta lehetőségeket kihasználva egészségesebben éljél!
Forrás: ismeretlen
|
||||||||
Bizonyos penészgomba fajok olyan összetevőt bocsáthatnak ki, mely befolyásolja a dopamin funkcióban alapvető gének működését és növelheti a Parkinson-kór kockázatát. A Parkinson-kóros betegekben a dopamin nevű jelátviteli anyag szintje csökken – a dopamin alapvetően a finom mozgások szabályozásában tölt be alapvető szerepet.
A születési hónap összefüggést mutat a majdani szakmaválasztás, a betegségek valószínűsége, a várható élettartam, az intelligencia között – állítják a brit statisztikai hivatal elemzői.
Az asztma 200000 embert érint Magyarországon, a különféle légúti allergiák, amiket szénanáthaként szoktak emlegetni, pedig két milliót.
