alvászavar
| ||||||||
|
A kor előrehaladtával csökken a test víztartalma, és az anyagcsere kevesebb energiát használ fel. Ez jó érv amellett, hogy 50 éves kor felett elfelejtsük a kiadós vacsorát.
Mi legyen a célunk? Célunk tehát időskorban a rendszeres fizikai aktivitás, a koordináció megtartása, a keringés, az idegrendszer leépülésének megakadályozása illetve a megszokott életvitel biztosítása. A fizikai aktivitásunk növelésének érdekében válasszuk lift helyett a lépcsőt kezdetben, majd fokozatosan iktassunk be rövidebb sétákat is. Ha egyéni adottságok mellett a gyaloglást nem javasolja orvosunk, akkor jó megoldást jelenthet egy szobakerékpár is. Köztudottan az egyik legtökéletesebb testmozgás közé sorolható az úszás, ezek a mozgásformák elősegítik a fogyást, és csökkenthetik a szívproblémák kockázatának kialakulását. Az a legfontosabb, hogy rendszeresen végezhető testmozgást találjunk, amellyel örömet szerzünk magunknak. A rendszeres testmozgás mindenkinek jót tesz, napi fél óra intenzív mozgás csökkenti a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának esélyét. A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a vércukorszintet csökkenti, hanem számos további jótékony hatása is van.
Sosem késő elkezdeni Az érelmeszesedés további problémák forrása lehet, amelybe az alvászavar is besorolható. Bár egészségtudatos magatartással a civilizációs betegségek megjelenése elkerülhető vagy kiküszöbölhető lenne, mégis a megelőzés, a prevenció fontossága még mindig nem elég hangsúlyos. A pszichés tényező, a stressz gyakorlatilag minden élethelyzetre jellemző. A pszichés megbetegedések, az élettani változások, a halmozódó testi betegségek – sőt, az ezekre szedett gyógyszerkészítmények -, mind álmatlanságra hajlamosító tényezők. Abban az esetben, ha már megjelent az alvászavar, az életmódbeli változtatások azonnali bevezetésére szükséges törekedni, hiszen a folyamatos alváshiány alapul szolgálhat a testi állapot romlásának. Ha sok időt töltünk a négy fal között, és keveset mozgunk, kísértést érzünk a pihenésre. Ha azonban naponta többször szunyókálunk, este nehezebben fogunk tudni elaludni. Legalább napi két órát kellene természetes fényben tartózkodnunk ahhoz, hogy tudassuk szervezetünkkel, mikor van itt a lefekvés ideje.
Forrás: Impulsermagazin.hu
Több tanulmány talált már összefüggést a rövidebb alvási ciklusok és a magasabb testtömeg-index (BMI) között, de a jelenség okát mindezidáig nem vizsgálták. Dr. Laurent Brondel, a dijoni Ízleléstudományok Európai Kutatóközpontjának munkatársa azonban nemrég a rejtély nyomába eredt, mégpedig 12 teljesen egészséges fiatalember kétszer 48 órás megfigyelésével. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban közzétett eredményeit kommentálva Dr. Brondel elmondta, szerinte a kevés alvás lehet az egyik oki tényező a ma már járványos méreteket öltő elhízásos tünetek mögött. A kutató és kollégái két napot kontrollperiódusként használtak, ebben a vizsgálatban résztvevők mindent úgy tehettek, ahogy egy átlagos hétköznapjukon szoktak - annyit aludtak, ettek, mozogtak, amennyit megszoktak. A második két napban azonban az egyik éjszaka éjfélkor feküdtek le, majd reggel 8-kor ébredtek, míg a következő este hajnali kettőkor feküdhettek le és reggel 6-kor már ébredniük kellett. Ezek után, pedig annyit ehettek, amennyit csak akartak. A rövidebb alvási periódus után a fiatal férfiak 22%-kal több kalóriára vágytak, mint egy átlagos reggelükön, azaz, amikor 8 órát tudtak aludni. De nem csak reggelire ettek többet, hanem vacsorára is, az ebéd mennyisége viszont változatlan maradt. Átlagosan 560 kalóriával fogyasztottak többet, mint normálisan. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a rövidebb alvási ciklusok után azért esznek többet az emberek, mert az emlősökre jellemző, hogy nyáron kezdenek energiát raktározni, amikor az éjszakák rövidebbek, viszont az élelem bőséges. Az azonban nem elmélet, hanem biztos, hogy mindenkinek sokkal jobban oda kell figyelnie, hogy megfelelően hosszan aludjon, a kutatást vezető Dr. Brondel úgy fogalmazott: "itt az idő, hogy felismerjük végre, az alvás nem elvesztegetett idő, hiszen amellett, hogy létfontosságú regeneratív folyamatok ideje, számos más, fontos funkciója is van, amelyeket lerövidítve a szervezet nem képes megfelelően működni."
Forrás: EgészségTükör,napidoktor.hu
További cikkeink:
Rosa Maria Bruno a magas vérnyomást kutatók nemzetközi kongresszusán ismertette munkacsoportja tanulmányát, amely azt kutatta, hogy miben különböznek azok a betegek, akiknek a vérnyomása három-négyféle gyógyszer egyidejű alkalmazása ellenére sem csökkent megfelelően, azon betegektől, akiknél átlagos és gyógyszer kombinációk használata esetén gyorsan a nemzetközi ajánlásokban szereplő szintre - 140/80 hgmm - leszorítható a vérnyomása. Az olasz munkacsoport a betegek alvását műszeresen is követve figyelte a vérnyomás és az éjszakai nyugalom összefüggését. A 234 magas vérnyomású betegnél gondosan följegyezték a különböző gyógyszerek összetételét, a szív- és érbetegségekre vonatkozó kockázati tényezőket, valamint a szorongásra, depresszióra jellemző pszichológiai adatokat is. Az előadó hangsúlyozta, hogy nem az alvás időtartama, hanem a minősége bizonyult fontos tényezőnek a magas vérnyomás fenntartásában. A másik felismerés az volt, hogy a nők körében a rossz alvás szorosan összefüggött a nyugtalansággal, vagy a depresszióval és a magas vérnyomással. A rosszul alvó nők csoportjában ötszörte gyakoribb volt a magas vérnyomás gyógyszeres kezelés ellenére is, mint a jól alvók esetében. A magas vérnyomású nőbetegek körében mind a nyugtalanság, mind a depressziós hajlam gyakoribb volt, mint a férfiak között. A munkacsoport vezetője elmondta, tanulmányuk arról nem ad fölvilágosítást, hogy a nehezen kezelhető magas vérnyomás betegség az alvászavar következménye, vagy ezek nagy valószínűséggel párhuzamosan fordulnak elő.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
További cikkeink: TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )
Ami biztos: nem azért, mert az agyunknak szüksége van a pihenésre, hiszen egyes területei közben is folyamatosan aktívak. Életünk harmadát alvással töltjük, de ennek a valódi okát, hátterét a tudomány még alig-alig ismeri. Természetesen a hétköznapi válasz a kérdésre az, hogy azért alszunk, mert fáradtak vagyunk - csakhogy a fáradtság tudományosan nehezen meghatározható fogalom. Egyelőre az sem teljesen tisztázott, hogy a fáradtság a test vagy az agy kimerülése-e. A legújabb kutatások szerint elsősorban nem a testnek, hanem az agynak van szüksége az alvásra. Persze ez nem azt jelenti, hogy a testnek egyáltalán nincs, hiszen az alvás nélkülözhetetlen például a növekedéshez, az immunrendszer megfelelő működéséhez. De az igazi mozgatórugói nagy valószínűséggel az agyban keresendők - mondta el dr. Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet Thalamus Kutatócsoportjának vezetője a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózatának legutóbbi előadásán. Az agynak nem a pihenés végett van szüksége alvásra, hiszen ha így lenne, az alvó agy aktivitása jóval kisebb lenne az ébrenlétinél. Márpedig jól látszik, hogy egyetlen fázisát sem jellemzi csend, nyugalom, azaz csökkent idegrendszeri aktivitás. Minden stádiumra más-más aktív idegi működés jellemző, ami eltér az agy ébrenléti aktivitásától. De min dolgozik az agy olyankor, amikor nem érnek bennünket külső ingerek, nem gondolkodunk, hanem öntudatunkat vesztve fekszünk? Sok kutató arra a válaszra jutott, hogy az alvás során az éberen begyűjtött információk rendezése történik. Az alvásigény tehát nem más, mint annak a szükséglete, hogy a nap során bennünket ért információtömeget (az új dolgok tanulását, az érzelmi élményeket) és az ezzel járó idegrendszeri hatásokat az agy rendezze - mondja Acsády. A hipotézis vita tárgyát képezi, nehezen érthető ugyanis, hogy egy kacsacsőrű emlősnek (napi 20-22 óra alvás) miért kellene sokkal több információt rendeznie, mint egy naponta lényegesen több térbeli, társasinformáció-tömegnek kitett elefántnak (napi 3-4 óra alvás). Ugyancsak nem magyarázza ez a hipotézis a kis kardszárnyú delfin esetét, amely például az első hat hétben egyáltalán nem alszik. Rögzíti a fontos dolgokat, törli a lényegteleneket A nehezen magyarázható példák ellenére is tény, hogy az alvás segít az információk rendezésében, azaz a fontos dolgok rögzítésében és a lényegtelenek törlésében. Az ébrenlét során, amikor az agy új információkat kap, megváltozik az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) erőssége. Alváskor, az információk újrarendezésekor a fontos kapcsolatok tartósan megerősödnek, azaz a memórianyomok tartósan megerősödnek, a nem fontos információt hordozó szinaptikus hálózatok viszont meggyengülnek, a memórianyom elvész. Kutatások támasztják alá, hogy egy megtanult mozgásminta alvás során tökéletesedik, míg ha ugyanannyi időt ébrenlétben töltünk gyakorlás nélkül, a vizsgálatok szerint az eredményünk nem lesz jobb - hangzott el az előadáson. De nemcsak mozgással kapcsolatos információk feldolgozásában segít az alvás: a tanulási és memóriateszteken pihenést követően egyértelműen jobb eredmények érhetők el. Rágcsálókon igazolták, hogy ez azért következhet be, mert az alvás során újra aktiválódtak azok az agyi mintázatok, amelyeket az ébrenléti információtömeg hatása igénybe vett. Az agy tehát alvás során "újrajátssza" az ébrenléti mintázatot (néha rövidebb idősíkon, néha fordított sorrendben), de közben el is játszik vele - talán éppen ez szükséges ahhoz, hogy a fontosat és a nem fontosat elkülönítse. Miben más az agy alváskor, mint ébrenlét idején? Régóta ismert, hogy az alvás során különböző fázisok váltakoznak. A kutatók két fő fázist különítettek el: az álomlátó alvást (az állapotot jellemző gyors szemmozgás miatt ezt rapid eye movement, azaz REM-alvásnak hívják), illetve a lassú EEG (elektroencefalogram)-hullámokkal jellemezhető alvást (más néven non-REM). A két fázis ciklikusan változik alvás során, ember esetében egy non-REM és egy REM ciklus együttesen 70-90 percig tart. Az éjszaka első felében általában a lassú hullámú alvás dominál, hajnal felé a REM túlsúlya érvényesül. A lassú hullámú vagy non-REM alvást mélyalvásnak is hívjuk, a korábbi elképzelésekkel szemben ilyenkor is álmodunk, csak ezek nem mozgalmas, színes álmok, hanem inkább lassú töprengéshez hasonlóak, és általában nem emlékszünk rájuk a felébredés után. Elsősorban e "töprengések" alatt történik a már említett ébrenléti információk feldolgozása. "A lassú hullámú alvás során - nevének megfelelően - alacsony frekvenciával, 15 Hz alatti, erős aktivitás és szinte teljes inaktivitás váltakozik periodikusan egymással. Tulajdonképpen, míg az ébrenlétben az idegsejtek folyamatosan zsizsegnek, kódolják a környezet információit, az alvás e stádiumában a folyamatos aktivitást ritmikus csöndek szakítják meg. A lassú hullámú alvás legfőbb jellemzője tehát a szabályos, nagyon sok idegsejtet egyszerre érintő csendes és aktív periódusok váltakozása" - mondta el Acsády László. A tudósok a lassú hullámú alváshoz képest viszonylag keveset tudnak az álomlátó vagy REM-alvásról. Az álmok intenzív érzelmi tartalma miatt elképzelhető, hogy ebben a stádiumban nem az információk, hanem az érzelmi életünket ért behatások rendeződnek. Ennek a stádiumnak a különlegessége az, hogy ilyenkor az agy EEG-aktvitása megkülönböztethetetlen az ébrenléti aktivitástól, a test mégis alszik, minden izomtónusát elveszítve. Egy másik érdekesség, hogy ilyenkor a hőszabályozás hatékonysága romlik. Arra a kérdésre tehát, hogy miért alszunk, egyértelmű válasz még nincs, de a jelenleg legelfogadottabb elképzelés szerint az ébrenlét során begyűjtött információk rendezése történik. Fontos megjegyezni, hogy az alvás stádiumait, azok összetett mintázatait semmilyen altató gyógyszer nem képes visszaadni, tehát ezek használata mindenképp csak korlátozott ideig javasolt - hangsúlyozta Acsády.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon További cikkeink:
|
||||||||
Az élettani átalakulások önmagukban is alvászavarra hajlamosító tényezők, érzékenyebbé teszik az elalvás, az átalvás folyamatát. Időskorban az alvásigény csökken, az éjszakai felébredések rendszeressé válhatnak. Ugyanakkor sokkal lassabb ez a folyamat, ha rendszeresen mozgunk.
Akik szeretnék megőrizni ideális testsúlyukat, jó, ha nem csak az étrendjükkel és a testmozgással törődnek, de eleget alszanak is
Olasz kutatók kimutatták, hogy a rossz alvás nehezen kezelhető magas vérnyomással jár együtt.
Meglepő, de a tudomány erre a hétköznapinak tűnő kérdésre még mindig nem adott egyértelmű választ.