érrendszer
| ||||||||
|
Az alkohol és a dohányzás után a cukor ellen indítanának háborút egészségügyi szakemberek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2011. szeptemberi adatai szerint a krónikus nem fertőző betegségek - elsősorban a szívbetegség, a rák és a cukorbetegség - a nekik tulajdonítható évi 35 millió halálesettel nagyobb egészségügyi terhet rónak a világ társadalmaira, mint az összes fertőző kór együttvéve. Első alkalommal fordul elő az emberiség történetében, hogy a halálozási okok mérlege a civilizációs betegségek felé billen el. A probléma nem korlátozódik az úgynevezett fejlett országokra. Mindenütt a világon, ahol áttértek a nyugati típusú, javarészt sokszorosan feldolgozott és olcsó élelmiszerekből álló étrendre, ugrásszerűen megnőtt az elhízás és a hozzá köthető ártalmak gyakorisága. Eljutottunk odáig, hogy a földön 30 százalékkal több túlsúlyos ember él, mint ahány alultáplált. A globális fejlődés mostanra az alacsony és közepes gazdasági teljesítményű országokban is elhozta az átlagéletkor növekedését, és ezzel együtt azt, hogy a nem fertőző betegségek átvették a vezető szerepet a halálozásban. Elterjedt felfogás, hogy a bajok gyökere a kövérség. Azonban a kövér emberek 20 százalékának anyagcseréje normális, miközben az átlagos testsúlyúak körében akár a 40 százalékot is elérheti azok aránya, akikben kifejlődik az úgynevezett metabolikus szindróma: egy átfogó anyagcserezavar, amely cukorbetegség, magas vérnyomás, felbillent zsíregyensúly formájában, valamint a szív- és érrendszer, illetve a máj krónikus betegsége képében jelentkezhet. A kövérség tehát inkább tünet, mint maga az ok, és a háttérben meghúzódó eltérések magánál az elhízásnál is sokkal gyakoribbak. A cukor még nincs tiltólistán
A szabályozók sorát Dánia nyitotta 2011 októberében hozott intézkedésével, amelyben extra adót vetett ki a telített (állati eredetű) zsiradékokat nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerekre. A döntés bírálatok kereszttüzébe került, mivel az orvostudomány ma már nem elsősorban a zsírokat tartja az igazi veszélyforrásnak; azonban a dán törvényhozás újabban a cukor megadóztatását fontolgatja, és e kérdésben maximálisan élvezi a szakma egyetértését. Mértékadó tudományos és szakpolitikai körök, így az USA Földművelésügyi Hivatala és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a mellett érvelnek, hogy a legsürgősebben a fruktóz (magyar nevén: gyümölcscukor) nevű molekulát tartalmazó hozzáadott cukrokat kellene visszaszorítani. A globális cukorfogyasztás az elmúlt 50 évben megháromszorozódott, e növekedés mögött főleg a feldolgozás során hozzáadott cukrok, cukorszirupok állnak. Európában leginkább a közönséges asztali cukor, a szacharóz, az édesítő adalék - amely glükózt és fruktózt azonos arányban tartalmaz -, míg az amerikaiak fruktózzal dúsított kukorica-glükózsziruppal rombolják az egészségüket. A KSH adatai szerint a cukorbetegek száma 1999 után tíz év alatt közel kétszeresére emelkedett. 1999-ben még 422 063 cukorbeteget tartottak nyilván, ez a szám 2009-re 785 ezerre emelkedett. Az egy főre jutó cukorfogyasztás ezzel szemben csökkent: 2000-ben még 17,4 kiló volt, 2009-ben már csak 13,9. A cukor nemcsak üres kalória, sokkal ártalmasabb annál. Egyre gyűlnek a tudományos bizonyítékok arra, hogy a fruktóz a máj pusztulásához és egy sor egyéb krónikus betegséghez vezető események láncolatát indítja meg. A büntetlen édes élet vége?E felfedezések, valamint az alkohollal és a dohányzással való párhuzamok felismerése nyomán három amerikai táplálkozástudós, Robert H. Lustig, Laura A. Schmidt és Claire D. Brindis a Nature-ben komolyan felveti annak lehetőségét, hogy a cukor fogyasztását állami eszközökkel kellene akadályozni, ugyanúgy, ahogy a központi hatalom a közegészségügyileg kívánatos módon próbálja korlátozni az alkohol és a dohány élvezetét. Szerintük a cukor - az alkoholizmushoz és a dohányzáshoz hasonlóan - szenvedélybetegség forrásává válhat, hiszen agyunk ősi jutalmazó mechanizmusait aktiválja, és ezzel hajlamosít az ismételt bevitelre. Túlzott fogyasztása pedig - ugyancsak az említett szerekkel összevethető módon - hosszú távú egészségromlást okoz, mivel a metabolikus szindróma és az összes ezzel kapcsolatos betegség egyik elsődleges kiváltója. Néhány esetben még a fruktóz okozta károsodás kórélettani mechanizmusa is átfed az alkoholéval. Végső párhuzamként, pedig ott állnak a társadalomra rótt anyagi terhek: csak az USA-nak évi 65 milliárd dollárjába kerül a metabolikus szindrómával kapcsolatos megbetegedések miatt kieső termelékenység, és további 150 milliárdot költ a betegek gyógyítására. A szerzők szerint az egyetlen hatékony eszköz a cukorfogyasztás korlátozására a hozzáférhetőség csökkentése. Ez a legkönnyebben - ráadásul az állam számára jövedelmező módon, így az egészségügyi költségeket némiképp kompenzálva - a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek extra megadóztatásával érhető el. Azokra a nemzetközi statisztikákra hivatkoznak, amelyek az alkohol- és dohánytermékek esetében egyértelműen kimutatják az adók kivetése és a fogyasztás csökkenése, áttételesen a kapcsolódó ártalmak visszaszorulása közötti kapcsolatot. A chipsadóval Magyarország - legalábbis táplálkozástudományi szempontból - ezen az úton jár. Akadnak ugyanakkor a hozzáférhetőség csökkentésére további hathatós módszerek is, úgymint az árusítóhelyek nyitvatartási idejének korlátozása, a magas cukortartalmú ételek és az azokat árusító automaták kitiltása az iskolákból és a munkahelyekről, az édességekkel együtt csomagolt játékok betiltása, vagy a hozzáadott cukrot tartalmazó termékek reklámozásának szabályozása. Az egészségügyi statisztikák számottevő javításához feltehetőleg egy a fenti eszközök mindegyikét bevető, komplex stratégiára lesz szükség.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
A fruktóz megtalálható zöldségekben és gyümölcsökben, és széles körben használt édesítőszerként, főként üdítőkben vagy feldolgozott élelmiszerekben. A Georgiai Egyetem Orvosi Karának kutatói 14-18 éves fiatalok vérmintáiból egyértelműen kimutatták, hogy a magas gyümölcscukor-tartalmú étrend számos egészségügyi kockázattal jár. Dr. Vanessa Bundy és munkatársainak vizsgálatai szerint a sok gyümölcscukor fogyasztása összefügg a magasabb vércukorszint és vérnyomás kialakulásával, az inzulinrezisztencia nagyobb kockázatával, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó gyulladásos faktorok magasabb szintjével. Ezt a rizikót ráadásul fokozza a fiatalok túlsúlya is, főként a hasi zsírpárnák. Az összefüggés hátterében az áll, hogy a gyümölcscukor máshogy bomlik le, mint a többi cukor, és olyan melléktermékei keletkeznek, amelyek károsak a szervezetünk számára. A kutatók szerint a legtöbb fruktózt a kamaszok fogyasztják, pedig esetükben kiemelten fontos, hogy egészségesebben étkezzenek, és hogy jobb minőségű élelmiszerek kerüljenek a tányérjaikra. „A táplálék, amit a tinédzserek szüleiktől, gondozóiktól kapnak, nagyban hozzájárul az általános egészségügyi állapotukhoz és a fejlődésükhöz, illetve már a korai életkorban is szív-és érrendszeri betegségeket okozhatnak – tette hozzá a The Journal of Nutrition című szaklapban megjelent tanulmány szerzője.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
Mivel az öröklött hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is elősegíti a kialakulását, megfelelő életvezetéssel és rendszeres szűréssel sokat tehetünk egészségünkért. Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője a kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről beszélt. A véralvadás egyensúlya könnyen felborulhatA véralvadási rendszer kényes egyensúlya számos tényező miatt felborulhat. Ha az alvadás irányába tolódik el, trombózis jöhet létre, vagyis a szív által mozgásban tartott vérkeringés leállása az érrendszer valamelyik szakaszán. Típusai közül egyik legveszélyesebb a mélyvénás trombózis, amely sokszor jellegtelen tünetekkel jelentkezik, mint a görcsös lábszárfájdalom, indokolatlan fáradtság érzettel. Ha további vénaszakasz is elzáródik, már jól láthatóvá válik a lábdagadás, és pihenéskor sem szűnik a lábszár fájdalma. A bőr ekkorra feszessé, fénylővé, meleggé, kissé kékes árnyalatúvá válik. A trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a vérrög feloldása, a későbbiekben, pedig a vérrög ismételt kialakulásának megelőzése. A nőknek nagyobb a kockázata?
Kiemelt kockázati tényezőkFokozott trombózis-hajlamról beszélhetünk az alábbi tényezők megléte esetén: -Visszérbetegség - Kevesebb, mint napi 1,5 liter folyadék fogyasztása. - Ülő vagy álló munka vagy huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, gipsz vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat. - Felmenők közt vagy vérszerinti testvérnél, esetleg az érintettnél elfordult trombózisos betegség. - A dohányzás miatt az érfalon meszes felrakódás keletkezik, az ér keresztmetszete szűkül, a vörösvértestek száma pedig a relatív oxigénhiány miatt nagyobb lesz, a szűk erecskékben könnyen összetapadnak, így a vér folyékonysága csökken, alvadékonysága viszont fokozódik. - A terhesség (és ugyanígy az elhízás is) fokozza a kismedence és a lábak vénáira nehezedő nyomást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott. - Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet, illetve gyes daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot. Bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén kiemelten ajánlott a szűrésen való részvétel és a szakorvosi kontroll!
Forrás: OxygenMedical, napidoktor.hu
További cikkeink: Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék
|
||||||||
A világ cukorfogyasztása az elmúlt 50 évben megháromszorozódott, és egyre több a bizonyíték arra, hogy a sok cukor pusztítja a szervezetet, hosszabb távon is károsan módosítja a működését.
Az ENSZ a nem fertőző betegségek legfőbb kockázati tényezőiként a dohányzást, az alkoholt és az étrendet jelölte meg. Míg az első kettő fogyasztását a világ kormányai széles körben szabályozzák az egészségmegóvás érdekében, a harmadik főbűnösnek tartott kiegészítő egyelőre szabadon garázdálkodhat. Persze az étkezés központi szabályozása jóval nehézkesebb, hiszen dohányozni és alkoholt fogyasztani nem muszáj, ennie viszont mindenkinek kell.
Növeli a szív-és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát a túl sok, édesítőként használt gyümölcscukor (fruktóz) fogyasztása, állapították meg amerikai kutatók.
A trombózis ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít, hiszen 40 ezer ember hal meg évente aterotrombózis miatt.
Számos olyan veleszületett állapot létezik, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva trombózis kialakulását eredményezhetik. Tény az is, hogy számos olyan állapot ismeretes, amely csak a nőket érinti és növelheti a trombózis kialakulásának kockázatát. Ilyen a fogamzásgátló tabletták szedése, a terhesség és a menopauza alatt alkalmazott hormonpótló kezelés. Fokozott trombóziskészségre lehet gyanakodni a hölgyeknél akkor is, ha a meddőséggel illetve a gyakori vetéléssel küzdenek. Az ilyen esetek nagy részében az alvadásgátló kezelés teszi lehetővé a baba kihordását.- tájékoztat prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője.