érzelem
|
A nyugati orvostudománytól eltérően a kínai medicina a felfokozott érzelmeknek éppolyan betegségkeltő képességet tulajdonít, mint bármely baktériumnak vagy vírusnak. Eszerint az érzelmek hét különböző fajtája okozhat betegséget: az öröm, a düh, a szorongás, a töprengés, a szomorúság, a félelem és az ijedtség. Ha bármelyiket túlságosan nagy mértékben átéljük, az sajátos módon befolyásolja egy-egy meghatározott szerv állapotát.
Öröm A kínai medicinában az öröm nem a nyugati értelemben vett „boldogságot” jelenti, hanem a felfokozott izgalom vagy nyugtalanság állapotát. Az öröm a tűzhöz társul, s a szívre van hatással, amennyiben idegességet, álmatlanságot és szívdobogást okoz.
Düh Ez az érzelem, amelyhez a megbántottság és a csalódottság érzése is járulhat, a máj chijének okozhat problémát. Érdekes módon pontosan ezt az összefüggést tükrözi az epés kifejezés, amely egyaránt utal ingerlékeny és zsémbes természetre, illetve a máj rendellenes működésére. A máj, pangó chije gyakran okoz fejfájást és szédülést, illetve hosszú távon a gyomor és a lép-hasnyálmirigy problémáját. A düh a fa elemével rokon.
Mint arra lassacskán a Nyugat is ráébred, a szorongás és a stressz igen káros természetű, minthogy közvetlen hatással van a szívbetegségek és a magas vérnyomás kialakulására. „A szorongás leköti az energiát és megtámadja a tüdőt”, írja A Sárga Császár Könyve az Orvoslásról. „Eltorlaszolja a légutakat, és gátolja a lélegzést.”
Megfelelő légzés és vérkeringés nélkül a chi nem képes megfelelő módon végigáramlani a szervezetben, s ennek következtében számos szerv és alrendszer, így a szív és a véredények rendszere sem képes megfelelő működésre. A szorongás, hatással van a vastagbélre is, s olyan gyomor- és bélpanaszokat idézhet elő, mint a székrekedés vagy a vastagbél-gyulladás.
Töprengés A túlzott koncentráció, amelyet a leginkább krónikus tépelődésként vagy megszállottságként foghatunk fel, a yin természetű lép-hasnyálmirigy csoportot, illetve ennek yang párját, a gyomrot teszi tönkre. A Kelet, éppúgy, mint a Nyugat, a szüntelen aggódást teszi felelőssé az emésztési problémákért és a gyomor és a belek egyéb betegségeiért, így a fekély különböző fajtáiért is.
Szomorúság A szomorúság, bánat, krónikus pesszimizmus vagy negativiítás elsősorban a szívet és a tüdőt támadja meg. Minthogy ez utóbbiak valamennyi testi energia és testnedv elsődleges forrásai, betegségük a chinek az egész testre kiterjedő csökkenésével jár, ami tovább gyengíti a test ellenálló képességét.
Az érzelmek és a fizikai tünetek közötti effajta kapcsolatot már a nyugati átlagember is ismeri, még ha a nyugati tudomány nem is fogadja el: hiszen sokszor tapasztaljuk, hogy a férj röviddel felesége halála után megbetegszik, vagy hogy a hosszú ideig tartó stressz, amely felőrli az ember erejét és önbizalmát, betegséghez vezet.
Félelem A félelem, amelyet ebben az összefüggésben talán helyesebb rettegésnek vagy komorságnak nevezni, a vese és a húgyhólyag energiáit apasztja el, s ezeket a szerveket támadja meg. A kínai gyógyászat gyakran eredezteti a gyermekek ágybavizelési problémáit a gyermeki félelmekből és éjszakai lidércnyomásokból.
Ijedtség Az ijedtség a test egészét megrázó hirtelen, váratlan reakció, amely elszívja a test energiáit és megterheli a szívet. Ha az ijedtség krónikus félelemmé alakul át, úgy a vesét és a húgyhólyagot támadja meg.
Yin és yang, chi, Öt Elem, Hat Rossz, Hét Érzelem: a kínai orvosok az életnek ezeket az oldalait együttesen veszik figyelembe és értékelik a diagnózis során.
Forrás: Dr.Chen Patika, napidoktor.hu
Az emberi intelligenciát és viselkedést rengeteg gén optimális működése és kölcsönhatása határozza meg, e hálózat fenntartása óriási evolúciós nyomást jelent. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem kutatója tanulmányában arra mutat rá, hogy ez a bonyolult génhálózat különösen hajlamos a mutációkra, viszont modern társadalmunkban nem működik a természetes kiválasztódás - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. "Intellektuális képességeink és az intelligenciát meghatározó sok ezer gén optimalizálása nagy valószínűséggel a korai modern ember kevéssé verbális, szétszórt csoportjainál fejlődött ki, mielőtt elődeink kirajzottak volna Afrikából. Ebben a környezetben ugyanis az intelligencia döntő volt a túlélés szempontjából, vagyis igen erőteljes evolúciós nyomás határozta meg az értelmi képességeket, befolyásoló géneket. Vélhetően ekkor érte el csúcspontját az emberi intelligencia" - fejtegeti a szerző. A kutató szerint ettől a ponttól viszont megkezdődött a hanyatlás. A földművelés kifejlődésével, majd az urbanizációval egyre kevésbé érvényesült a természetes kiválasztódás, az intellektust gyengítő mutációk "kiszűrése". Gerald Crabtree abból kiindulva, hogy értelmi képességeinket 2000-5000 gén határozhatja meg, valamint figyelembe véve, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az emberi genomban betegségeket hordozó mutációk, kiszámította, hogy háromezer év múlva, vagyis 120 nemzedéken belül mindenki legalább két olyan mutációval rendelkezik, amely károsan befolyásolja értelmi vagy érzelmi stabilitásunkat. Mi több, a legújabb idegtudományi eredmények azt mutatják, hogy az agyi funkciókat meghatározó gének különösen hajlamosak a mutálódásra. A Stanford Egyetem kutatója szerint a kisebb kiválasztódási nyomás és a nagy számú enyhe mutációt hordozó gén aláássa értelmi és érzelmi képességeinket. Nem kell azonban Gerald Crabtree szerint aggódni, a folyamat ugyanis meglehetősen lassú, a tudomány gyors fejlődése, pedig minden bizonnyal megoldást kínál majd a problémára. "Ismerjük majd az intellektuális képességeinket befolyásoló sok millió génmutáció mindegyikét, ahogy azt is, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással, és ki tudjuk korrigálni az összes +meghibásodást+. Ennél fogva többé nem lesz szükség a természetes kiválasztódás brutális mechanizmusára" - vélekedett Gerald Crabtree.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
|
|
|
A kínai medicina hét olyan belső állapotot is számon tart, amelyek megtörhetik a test belső energiaáramlását, a 
Szorongás
Lassan, de biztosan romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei - állítja a Stanford Egyetem egy kutatója, aki provokatív elméletét a Trends in Genetics című folyóiratban tette közzé.