zsibbadás
|
A Raynaud-kórra az a jellemző, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon, szimmetrikusan, hideg hatására vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek, elsápadnak. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük. Ezt követi a második szakasz, amikor az ujjakban az érgörcs enyhülése után ismét megindul a véráramlás – ekkor az ujjak lilás színezetet öltenek. A harmadik fázisban megszűnik a fájdalom, és az ujjak kipirulnak, vörössé válnak. A fent említett három stádium rohamszerűen, rendszeresen fellép, körülbelül 15-20, maximum 30 percig tart, és meleg hatására enyhül. A rohamokhoz rendszerint társul még a kéz zsibbadása, bedagadása, „idegen, furcsa érzése” is. Raynaud-kór és Raynaud-szindrómaRaynaud-szindrómában ugyanezek a tünetek figyelhetők meg, de nem szimmetrikusan, mind a két kéz összes ujján, hanem aszimmetrikusan, általában csak az egyik kéz 1-2 ujján. A Raynaud-szindróma a Raynaud-kórtól eltérően nem önálló betegség, hanem a háttérben valamilyen autoimmun betegség (SLE, szisztémás sclerosis) vagy más kórkép van jelen, mint például a carpalis alagút szindróma, polycythaemia vera, myeloma multiplex. A Raynaud-szindrómát bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, kemoterapeutikumok, orális fogamzásgátlók) is provokálhatják, súlyosbodásához vezethetnek. Fontos, hogy a Raynaud-betegség diagnózisát csak két-három éves fennállás után lehet egyértelműen kimondani, ha addig nem alakul ki más, társuló betegségre utaló tünet, panasz. A betegeket alaposan meg kell vizsgálni, ki kell zárni a korábban említett alapbetegségeket. A laborvizsgálatok elvégzése (süllyedés, CRP, véralvadási mutatók, antitest-kimutatási próbák) is szükségszerű a diagnózis felállítása céljából. Ha a beteg panaszai nem egyértelműek, az ujjakat hideg vízbe mártva provokálni lehet a fájdalmas érösszehúzódást. További vizsgálatok is szóba jönnek a diagnózis felállításának elősegítése érdekében: arteriográfia, valamint az ujjbegyből vett minta úgynevezett kapillár-mikroszkópos vizsgálata. Fontos tudni!Azért nagyon fontos a különbséget a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között megállapítani, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól. Míg a Raynaud-betegség viszonylag jobb indulatú állapot, addig a Raynaud-szindróma – amelynek hátterében tehát valamilyen alapbetegség áll – fokozatosan súlyosbodik, és idővel az ujjbegyek elsorvadnak, majd egyes bőrterületek is elhalnak.
Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk a WEBBeteg.hu oldalán
A zsibbadást a betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt, esetleg erős csiklandozó érzéshez hasonlítják. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan. Fontos, hogy a beteg a minden ok nélkül kialakuló zsibbadást ne bagatellizálja, mivel bár gyakran nem található betegség a háttérben (a panasz sokszor pszichés eredetű), a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti.
Idegrendszeri háttér A zsibbadás érzés hátterében mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat, köztük olyan alapbetegségek is, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák. A tünetek egyoldali fennállása az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha valamennyi végtag distalis (a test középvonalától távol eső, leggyakrabban zokni-illetve kesztyűszerű elrendeződés) része érintett, az bármely okból kialakult polyneuropathiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat. Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható. Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti agyi véráramlászavar is állhat a háttérben. A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: a zsibbadás az idegrendszer szegmentális tagolódásának eredményeképpen meghatározott idegek ellátási területére korlátozódik.
Mi válthatja ki a zsibbadást? Az említett kiváltó okokat számos kórfolyamat létrehozhatja. Az anyagcserezavarok legtöbbször csökkent szérum kalcium és / vagy magnézium és / vagy kalcium szintre utalnak, hyperventillációs szindróma (fokozott légzéstevékenység) is állhat a háttérben. Ezen jelenségek hátterében további alapbetegségeket kell keresni.
Polyneuropathia, vagyis a perifériás idegek károsodása szintén számos okból kialakulhat. Leggyakrabban cukorbetegség, rosszindulatú daganat, pajzsmirigy rendellenesség, egyéb krónikus betegségek okozzák. Számos táplálkozási hiányállapot is a környéki idegek károsodását okozhatja: alkoholizmus, B-vitamin- és / vagy folsavhiány, idült emésztőszervi betegségek (a felszívódás zavara miatt).
Több ipari vegyi anyag és gyógyszer okozhat polyneuropathiát: kemoterápiás szerek, arzén, ólom, higany. Az idegrendszer különböző gyulladásos állapotai ritkább okok, de előfordulhatnak, például a sclerosis multiplex. A Guillain-Barré szindróma első tünetei a szimmetrikus érzészavarok lehetnek. Szélütés is járhat zsibbadással, ám ilyenkor az egyéb tünetek markánsabb megjelenése miatt a zsibbadás esetleg nem kerül szóba.
A gerincvelő kórállapotai közül ritkán daganatok, leggyakrabban porckorongsérv oki szerepe igazolódik. A porckorongsérv szintje tapasztalt vizsgáló számára akár már a zsibbadás és az egyéb tünetek lokalizációja alapján megállapítható. Előfordul, hogy az izmok tónusának fokozódása okoz idegbántalmakat.
A környéki idegek egy része bizonyos helyeken úgynevezett alagutakban fut, melyeket izmok, inak és csontok alakítanak ki. Amennyiben ezek az alagutak valamilyen ok miatt szűkülnek, a bennük haladó ideg, nyomás alá kerül, így érzészavar, köztük zsibbadás is kialakulhat. Ezeket a betegségeket alagút szindrómáknak nevezzük, és mind a felső, mind az alsó végtagon kialakulhatnak. Legismertebb a carpalis alagút szindróma.
A fenti felsorolás a zsibbadás érzésével kapcsolatos bizonytalanságok és a kiváltó betegségek nagy száma miatt csak szemelvényszerű, ám a szóba jövő körülményeket jól lefedi.
Forrás: webbeteg.hu
A legújabb eredmények arra utalnak, hogy talán ideje átgondolni ezt a hozzáállást. Súlyos stroke esetén erős gyógyszerekkel, például szöveti plazminogén aktivátorokkal próbálják helyreállítani az agyi véráramlást, a kutatók azonban azt állítják, egyes enyhe agyi érbetegségen (átmeneti vérellátási zavaron - TIA) átesett betegeknek is használhatnak ezek a gyógyszerek. - Az általunk ellátott betegek mintegy 80 százaléka a stroke ebbe a kategóriájába tartozik, csupán kis hányaduk szenved súlyos szélütést – magyarázta a kutatás vezetője, dr. Shelagh Coutts, a Calgary Egyetem neurológusa. A Stroke szeptemberi kiadásában publikált tanulmányból az derül ki, hogy a vizsgált ötszáz enyhe agyi érbetegségben szenvedő beteg 15 százaléka tapasztalt legalább enyhe fogyatékosságot három hónappal a mini-stroke-ot követően. Az enyhe fogyaték az, ami megakadályoz valamilyen tevékenység végzésében, amire korábban képesek voltunk (pl. autóvezetés), de nem korlátoz személyes ügyeink intézésében. A CT-vizsgálatok azt mutatták, hogy néhány beteg agyi érszűkülettől, mások folyamatos vagy súlyosbodó tünetektől szenvedtek. Az ilyen rendellenességeket tapasztaló betegek esetében több mint kétszer magasabb volt annak kockázata, hogy legalább egy fogyatékosságot tapasztalnak 90 nappal a mini-stroke után. Coutts szerint e betegek járnának a legjobban a vérrögoldó gyógyszerekkel. Az enyhe szélütés tünetei közé tartozik a test egyik oldalának hirtelen lebénulása, az egyik oldal zsibbadása, szédülés, valamint járás- illetve beszédzavar. Ezek a tünetek hamar elmúlhatnak, de nem szabad semmibe venni, mert elhanyagolásuk akár végzetes is lehet. A kanadai kutatás újból megerősíti a mini-stroke-os és a stroke-os betegek gyors diagnózisának és kezelésének jelentőségét, amivel csökkenteni lehet a kiújulást, és javítani lehet a kimenetelt.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
2012-ben is folytatódott Magyarország legnagyobb egészségvédelmi szűrőprogramja az Európai Nemzeti Egészségvédelmi Program keretében. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége által koordinált országos szűrőprogram során 2010 és 2012 között 528 helyszínen 1 597 163 vizsgálatot végeztek, 65 267 résztvevőn. A magyarországi neuropathia centrumok létesítését segítő Wörwag Pharma kezdeményezésére 2012-ben az Országos Szűrőprogramba is bekerült a neuropathia vizsgálat, melynek első eredményei a napokban érkeztek meg a vállalathoz. A szűrésen résztvevők többek között kérdőív segítségével adtak tájékoztatást tüneteikről. A kérdőíven tavaly szerepeltek először neuropathia fennállására utaló kérdések. Arra a kérdésre például, hogy éreznek-e a végtagjaikban égő érzést, ami tipikusan neuropathiás tünet, a válaszolók 7 százaléka igennel felelt. Bizsergést vagy zsibbadást a válaszolók 20, illetve 30 százaléka érzett a végtagjaiban. Több mint húszezren vettek részt a neuropathia szűrésen, közülük 7 százalékuknak tértek el az adataik a normálistól. Összehasonlításképpen az eddig becsült adatok alapján a magyar lakosság több mint 2 százalékát, a cukorbetegek 30 százalékát érintheti ez a betegség. A neuropathia (idegkárosodás) elsősorban cukorbetegekben alakulhat ki. A szövődmény a diabéteszben szenvedők, mintegy 30 százalékát érinti, végtagi fájdalommal, zsibbadással vagy éppen az érzékelés csökkenésével jár. Az időben fel nem ismert szövődménynek súlyos, visszafordíthatatlan következményei lehetnek, melyek akár lábamputációhoz is vezethetnek. A nem baleset miatt végzett alsó végtagi amputációk több mint fele cukorbetegeken történik, ezek közül elsősorban a neuropathia eredetű amputációk megelőzhetőek lennének a szövődmény időben történő felismerésével és korai, komplex kezelésével. A neuropathiával foglalkozó szakorvosok számára rendkívül fontos egy ilyen nagyszabású szűrőprogram, hisz potenciális betegek tömegeit veheti rá, hogy problémáikkal a megfelelő szakemberhez forduljanak. – mondta el Prof. Dr. Kempler Péter, az országos feladatokat ellátó Neuropathia Központ vezetője. Az Országos Szűrőprogram keretében végzett vizsgálatok közel 1500 betegben utaltak neuropathia fennállására. E betegeknek első lépésben háziorvosuknál kell jelentkezniük, aki indokolt esetben belgyógyászati, diabetológiai, illetve neurológiai szakrendelésre vagy az ország 8 neuropathia centrumának egyikébe irányítja őket, a szükséges további diagnosztikus vizsgálatok elvégzése és a megfelelő kezelés beállítása céljából.
Forrás: Newsbreakers Communications, vital.hu
|
|
|
Azért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól.
A zsibbadás gyakori panasz, melynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.
Kanadai kutatók arról számoltak be, hogy számos enyhe agyi érbetegségen, úgynevezett mini-stroke-on átesett beteg tapasztal súlyos, maradandó fogyatékosságot annak ellenére, hogy az állapotot többnyire túl enyhének tartják a kezeléshez.
2012-ben először végeztek neuropathiával, azaz diabéteszes idegkárosodással kapcsolatos vizsgálatokat az Országos Szűrőprogram keretében. A neuropathia vizsgálatokon több mint húszezer ember vett részt, közel 7 százalékuk adatai tértek el a normálistól.