vérvizsgálat

A csuklás kellemetlen és a szervezet számára nem is hasznos jelenség. Bár rendszerint jóindulatú és magától megszűnik, ha órákig-napokig tart, sőt fokozódik is, akár komolyabb kiváltó ok is lehet a háttérben.

Ebben az esetben érdemes orvoshoz fordulni!

Amennyiben a csuklás perceken, órákon belül vagy különféle házi módszerekkel magától szűnik, átmeneti, betegség nélkül jelentkező zavarról van szó. Ha azonban makacs és gyakran visszatér, több órán, esetleg napon keresztül tart, nem hagyja a beteget aludni, kivizsgálásra van szükség.

A csuklás a rekeszizom akaratlan görcse, amely során gyors belégzés jön létre. A levegő a tüdőbe szívódik a reflexesen záródó hangrésen keresztül, ez okozza ezt a különös hangjelenséget.

Hogyan alakul ki a csuklás?

A csuklás kialakulásáért két agyideg, a bolygóideg (nervus vagus) és a nyelv-garati ideg (nervus glossopharyngeus) felelős. Ha ezek az idegek ingerületbe jönnek, az agy meghatározott területén átkapcsolódva a rekeszizom idegén keresztül csuklást idéznek elő.

A bolygóideg egy szakaszon a nyelőcső mellett fut, majd a gyomor falát is behálózza. Ez az oka annak, hogy bőséges étkezés után gyakoribb a csuklás. Leggyakrabban a gyomor és a belek izgatása okozza, de lehet központi eredetű, és ez gyakran makacs jelenség.

A jóindulatú, magától szűnő csuklás oka lehet a gyomor feszülése (szénsavas italok, levegőnyelés, túl nagy mennyiségű étel fogyasztása), hirtelen hőmérsékletváltozás (forró és hideg folyadékok, hidegzuhany), alkoholfogyasztás, izgalom, stressz, nevetés.

A házi praktikák alapja

Számos egyszerű gyógymód létezik ártalmatlan csuklás esetén, amelyek, ha hisznek benne, hasznos lehet. Amit tudományosan is igazoltak:

• A magasabb vér szén-dioxid érték gátolja a rekesz aktivitását, ezért jó lehet, ha néhány légzési ciklust kihagyunk és a levegőt benntartjuk, vagy papírzacskóba lélegezünk.
• A rekeszizom mellett futó vagusz ideg ingerlését kísérelhetjük meg gyors vízivással, száraz kenyér vagy jégdarab lenyelésével.
• Hatékony lehet a rekeszizom ingerlése a térdek mellkashoz szorításával.
• A megijesztés a csuklás ritmusától eltérő fázisban vált ki belégzést.

Amennyiben a fenti praktikák nem segítenek, az alapbetegség kezelése mellett gyógyszeres kezelésre is lehetőség van, így egyes epilepszia ellen alkalmazott gyógyszerek használatára. Ha a gyógyszeres kezelés sem hatásos, a műtét is szóba jöhet, ám ez inkább elméleti, a gyakorlatban ritkán alkalmazott lehetőség.

A visszatérő, tartós csuklás okai

• Az idegeket ingerlő elváltozások, betegségek. Tartós csuklást eredményezhet, ha a rekeszizomhoz közel futó idegeket a lefutásuk mentén bárhol ingerli valami. A fej-nyak területén történő ingerlés esetén a fülben lévő idegentest vagy golyva lehet az ok. A mellkas területén nyelőcsőfekély, reflux, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, szívinfarktus, szívburokgyulladás lehet a kiváltó ok. A has területén májmegnagyobbodás, májgyulladás, epehólyag gyulladás, hasnyálmirigy gyulladás, illetve valamilyen rekeszizom környéki folyamat (tályog, tumor akár a mellkasi, akár a hasi oldalon) állhat a háttérben.

• Megváltozott vérösszetétel. Csuklást eredményezhet a megváltozott vérösszetétel, például veseelégtelenség, cukorbetegség, alkoholfogyasztás esetén. Az alacsony szén-dioxid érték csuklásra hajlamosít.

• Az idegrendszer betegsége. Az idegrendszer daganatos, traumás vagy fertőzéses eredetű megbetegedései szintén előidézhetik a tartós csuklást.

A fentieken kívül pszichés vagy ismeretlen eredetű okok is állhatnak a csuklás hátterében, továbbá a műtét utáni állapot is előidézheti a jelenséget.

A csuklás kivizsgálása során - a részletes kórelőzmény kikérdezésén túl - vérvizsgálat és mellkas röntgen vizsgálat is történik.

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.