viszketés

A kínzó panasz oka: ismeretlen. Szinte az őrületbe kergeti, akit elér. Márpedig gyakorló orvosok szerint életében legalább egyszer mindenki megtapasztalja valamilyen formában. Hogy miről van szó?

Nem találós kérdés, bár talányos a téma: a viszketés. Sokan szenvednek tőle, és olyan intenzív kínokat képes okozni, melyek akadályozzák a nappali nyugalmat, a munkavégzést, az alvást, minden köznapi cselekvést.

Bár ősi jelenségként tartják számon, az orvostudomány még ma sem fejtette meg valamennyi titkát. Mitől viszketünk? A kérdést – első körben – egy bőrgyógyásznak szántam, hiszen az tűnt a legkézenfekvőbbnek, merthogy a bőrünk viszket. Kádár László bőrgyógyász -kozmetológus szakorvos azonban gyorsan lehűtötte érdeklődésemet, mondván: „ez rendkívül bonyolult kérdés, és nem is csak a bőrgyógyász kompetenciája”.

Rendkívül kellemetlen panasz

Itt indult el az a hólabda, amely a belgyógyásztól az anaszteziológuson át az ideggyógyászig, a pszichológustól az onkológusig lavinává terebélyesedett. Mert a viszketés témája sokszereplős az orvostudományban.

Mit sikerült megtudnom? Abban valamennyi szakorvos véleménye egyezik, hogy rendkívül kellemetlen panaszról van szó, amely általában a bőrön jelentkezik, de ez sincs mindig így, hiszen bizonyos nyálkahártya gyulladásos esetekben viszkethet a torok és a garat is belülről. Az meg aztán egyáltalán nem biztos, hogy a bőrön jelentkező tünetek valóban bőrgyógyászati betegséget jelentenek.

Akkor hát mitől viszketünk? A közönséges rovarcsípéstől a bőr kiszáradásán keresztül a bárányhimlőig és pikkelysömörig, a gombás betegségekig, ekcémáig és allergiáig sokféle ok lehet, de viszketéssel járhatnak különféle belgyógyászati kórok, mint a cukorbetegség, a máj, a vese betegségei, pajzsmirigyfunkció-zavarok, gyógyíthatatlan daganatos kórok és pszichés zavarok is, valamint nemi betegségek.

Ördögi kör

Bármi váltja ki az elviselhetetlen érzést, a viszketés vakarásra ösztönöz. És bár a vakarás nyomán 30-40 másodpercig megkönnyebbül a páciens – mert e rövid időre kikapcsol az agyunkat értesítő idegpálya – utána fokozott intenzitással jelentkezik a fájó, maró érzés, a viszketés még erőteljesebb lesz. Vagyis „ördögi kör” alakul ki, mert minél jobban vakarjuk a bőrt, annál jobban viszket, és még különféle bőrirritációk is kialakulhatnak.

Mit lehet mégis tenni? Ha a bőrön szemmel látható jelek mutatkoznak – kiütések, foltok –, akkor első menetben mégis a bőrgyógyászhoz tanácsos fordulni; amennyiben nem bőrbetegség okozza a viszketést, további vizsgálatokra küldi a pácienst. A viszketés belgyógyászati okainak kiderítése alapos kivizsgálást igényel. Az egyszerű, banális, hétköznapi panasz olykor súlyos belső szervi problémákra utal.

A fájdalomérzet egy fajtája

A kezelés eredményessége az okok feltárásának függvénye. Értelemszerűen kétféle lehet: tüneti vagy oki. Vagyis az egyszerű gyulladáscsökkentő kenőcsöktől, a hűsítő, fájdalomenyhítő készítményekig, nyugtató szerekig, az antihisztaminos szerektől a szteroidokig többféle lehetőség adódik, de végleges gyógyulást csak az okok feltárása és azok megszüntetése hozhat.

Nem véletlen, hogy a betegeket és orvosokat egyaránt próbára tevő jelenség a kutatók számára is izgalmas feladat. Annál is inkább, mert egyre több embert érint. Egy felmérés szerint a betegek 8 százaléka krónikus, visszatérő viszketés miatt fordul háziorvosához.

A mai álláspont szerint a bőrben a hámréteg és a kötőszövet határán végződő idegrostok stimulációja okozza a viszketés kínzó érzését, amelyek kapcsolatban állnak a gerincvelőn és az agyalapon keresztül az agykéreggel. A kutatók egy része úgy tartja, hogy a viszketés a fájdalomérzet egyik fajtája. A fájdalmat és viszketést közvetítő idegpályák tanulmányozása újabb gyógyszerek, kifejlesztéséhez nyújthat segítséget.

Arról is érkeznek hírek, hogy amerikai kutatók állatkísérletek során felfedezték a viszketés génjét, amely a későbbiekben a célzott kezelések, kidolgozását teheti lehetővé. Európában már működik viszketésambulancia is, ahol enyhítenek a panaszokon. Ami biztos: a viszketés vakarásra ösztönöz, a vakarás, pedig újabb viszkető fájdalmat okoz.

Az orvosok mai álláspontja szerint a viszketést – főként, ha nem átmeneti, hanem hosszan tartó – komolyan kell venni, mert mintegy félszáz betegség okozója lehet. Bár önmagában nem számít betegségnek, olyan tünet, amely mindenképpen jelzés értékű.

Forrás: MTI, vital.hu

További cikkeink:

Omega 3 kapszula

A cukorbetegség a szénhidrát-anyagcsere összetett zavara, amely kezeletlenül az egész szervezetre kiterjedő következményekkel, szövődményekkel járhat.

A diabetes mellitus során sokfajta, többnyire nem specifikus bőrjelenség keletkezhet, amelyek olykor megelőzik a betegség egyéb jeleit.

Kiváltásukban a betegséggel kapcsolatos szénhidrát- és zsír anyagcsere-zavarok, micro- és macroangiopátiáknak (az erek károsodásának, meszesedésének), neurológiai elváltozásoknak és immunológiai eltéréseknek van szerepe.  A bőrtünetek, megjelenése arra utalhat, hogy a belső szervekben is lehetnek kóros elváltozások, tehát indokolttá válik a szemészeti, a vese és az ideggyógyászati vizsgálat.

Nagyon fontos hogy a cukorbetegségben szenvedők fokozottabban figyeljenek a bőrön jelentkező legkisebb elváltozásokra is, és az otthoni kezelés helyett minél előbb szakorvoshoz forduljanak.

A Necrobiosis lipoidica

A Necrobiosis lipoidica a cukorbetegek specifikuma, bár a cukorbetegek csak 0,3%-ában fordul elő.  Necrobiosis lipoidicánál a betegek 60%-ában lehet diabetes mellitust kimutatni, 20%-ában csökkent glukóztoleranciát, vagy cukorbetegséget a családban.

I-es és II-es típusú diabetes mellitusban egyaránt felléphet, és a szénhidrát anyagcserezavar mértéke és a bőrtünetek súlyossága között nem mutatható ki párhuzam. Évekkel megelőzheti a diabetes kialakulását, máskor évek óta fennálló diabetes talaján keletkezik.

Általában nőknél, a 30 éves korosztálynál jelentkezik. A lábszár elülső felszínén tűnik fel egy vagy több fénylő felszínű, éles, livid (hamuszínű, kékes), értágulatokat tartalmazó szélű, közepén sárgásbarna, kissé besüppedt folt.

Az elváltozás a lábszáron kívül a bokákon, combokon is jelentkezhet. A tünetek lassan a szélek felé növekedhetnek.

Legtöbbször panaszt nem okoz, de fájdalom, viszketés, érzészavar is kísérheti. Az esetek kb. egyharmadában a sérülést követően, kifekélyesedik, mely azután nagyon lassan és nehezen gyógyul, ezért nagyon fontos ezen, területek mechanikai védelme.

Egyéb bőrtünetek

• A Diabeteses dermopathia esetén valószínűleg mikrocirkulációs zavar talaján trauma hatására szubjektív panaszokat nem okozó, egy centiméternél kisebb barnásvörös foltok jelennek meg általában a lábszárak elülső felszínén, melyekből egy-két éven belül fehér, a bőr szintjéből kissé besüppedt foltok alakulnak ki.
• Granuloma annulare szintén gyakrabban fordul elő cukorbetegekben. Gyűrű alakba rendeződött, tömött tapintatú bőrszínű vagy kissé livid-barna, beszűrt csomók jellemzik, melyek szimmetrikusan alakulnak ki legtöbbször a kéz és lábfejeken, végtagokon, törzsön. Ritkábban az egész testen elszórtan jelentkeznek lapos, bizarr alakzatú, alig beszűrt csomók formájában.
• Acanthosis nigricans benigna esetén általában szimmetrikusan a nyakon, hónaljak területén sötéten pigmentált, piszkosnak tűnő megvastagodott bőr látható.
• Generalizált viszketés dekompenzált, nem jól beállított diabetesben lép fel. Lokalizált viszketés hajlatokban, genitális régióban gombás fertőzések tünete lehet. A viszketés kialakulhat amiatt is, hogy a bőr száraz, hámló. Ilyen esetekben a vakarás miatt sérülések, sebek alakulnak ki, ezért nagyon fontos a hidratáló, zsírozó krémek alkalmazása.
• Eruptív xanthomák a diabeteses zsíranyagcserezavar következményei. Hirtelen lépnek fel a sárgás csomók a végtagok feszítő felszínén, térdeken, könyökön, fartájékon, háton. Általában nem jól beállított vagy nem kezelt diabetes mellitusban fordulnak elő. A szemek körül, leggyakrabban a felső szemhéj belső sarkában megjelenő élénksárga, lapos csomók is az anyagcserezavarra hívják fel a figyelmet.
• Karotinémia, a bőr diffúz sárgás elszíneződése gyakran látható diabetesben. A vér emelkedett karotin szintje okozza.
• Stiff-hand szindrómát IDDM-ben írták le. A bőr viaszos, tömött, a betegek nem tudják az ujjaikat kinyújtani. Szemészeti, ideggyógyászati és vese eltérésekkel szövődik.
• Scleroedema adultorumban a bőrtünetek a törzs felső részére, vállra, nyak hátsó részére, felkarra és az arcra terjednek ki. Az érintett területeken a bőr megvastagodik. Általában középkorú, túlsúlyos, nem jól beállított diabetes mellitusban szenvedőknél lép fel. A bőr beszűrtsége nem fejlődik vissza spontán, hajlamos a tartós fennállásra.
• Bakteriális és gombás fertőzések gyakoriak diabetesben az immunrendszer gyengülése következtében. Furunculosis, carbunculus gyakran első jele lehet a betegségnek. Ilyen állapotokban a vércukor meghatározást mindig el kell végezni.
• Még feltűnőbb a sarjadzógombás fertőzésekre való hajlam, amely felhívja a figyelmet a nem diagnosztizált, vagy nem jól beállított diabetes mellitusra.
• Balanitis diabetica, vulvitis diabetica, Candida okozta intertrigo, paronychia és angulus infectiosus oris is nagyon gyakori cukorbetegségben. Ritkábban fonalgombás bőrfertőzések is kísérhetik a diabetes mellitust.

Érszövődmények

Sokszor figyelhető meg cukorbetegeken az acralis erythema, mely a kezeken és vagy a lábakon jelentkező bőrpír, mely a diabeteses kisér szűkületet, elzáródást kompenzáló vérbőség.

Rubeosis diabetica esetén fiatal cukorbetegek enyhén sárgás bőre gyakran sajátságos vöröses arcszínt mutat. A rubeosis oka valószínűleg a bőr hajszálereinek csökkentebb tónusában keresendő. Ez az elszíneződés a diabetes mellitus kezelése kapcsán javul.

Ha a cukorbetegséghez társuló érszűkületet érsebészeti beavatkozással vagy értágítással már nem lehet korrigálni, akkor alakul ki az acralis száraz gangréna, mely esetében általában először a lábujj, majd a lábfej, súlyosabb esetben később a lábszár és a comb erei elzáródnak, az érintett ér vérellátási területén a bőr és az alatta lévő szövetek elhalnak.

A cukorbetegeknél kialakuló gangréna - fokozott fertőzéshajlam miatt - gyakran nedves formában lép fel. Sajnos ilyen esetben az elhalt ujjat, vagy végtagot amputálni kell.

Diabeteses neuropátia szövődményei

A cukorbetegség által kiváltott neuropátia érzéscsökkenést, súlyosabb esetben érzéskiesést okoz. Mivel a beteg nem érzi a fájdalmat, nehezebben veszi észre a kis bőrsérüléseket. A legkisebb elváltozásokat is komolyan kell venni, mert csak így lehet megfelelő orvosi segítséggel eredményesen megelőzni a nagyobb bajokat.

A malum perforans pedis, talpon kialakuló fájdalmatlan, trophicus fekélyt jelenti. A tünetek a talp nyomáspontjainak megfelelően lépnek fel hyperkeratotikus gyűrűvel övezett csontig hatoló mély fekélyek formájában, esetlegesen csontelváltozásokkal.

Összetett szövődmények

Bullosis diabetica esetén leggyakrabban a lábfejen és lábszáron, ritkábban a kezeken ép bőrön jelennek meg 0,5-2 cm nagyságú tiszta bennékű hólyagok. A hólyagok fellépését trauma vagy fertőzés előzi meg. Általában 2-5 hét alatt spontán gyógyulnak, azonban recidívára hajlamosak. A betegek több mint felénél vascularis és neurológiai szövődményeket lehet kimutatni.

Súlyos, régóta fennálló cukorbetegség esetén jelentkezik a diabeteses láb, melyelnevezés összetett problémát jelöl. Ilyen esetben renyhe gyógyhajlamot mutató többszörös, nekrotikus fekélyek alakulnak ki a talpon, lábszárakon. Ilyen lábakon az ismétlődő gyulladások, orbáncok nehezen kivédhetők, mely miatt következményes nyirokkeringési zavar alakul ki.

A lábfejen a köröm alatt megjelenő vérzések arra hívják fel a figyelmet, hogy a láb erei kórosan magas nyomásnak vannak kitéve, ami azonnali kezelésre szorul, és szükségessé teszi a gyógycipő viselését.

Forrás: A teljes cikk a WebBeteg.hu oldalon.

További cikkeink:

Cholican kapszula

Mai Por

Spirulina kapszula

Dupla cellulóz tabletta

CHI gép

Cink kapszula

Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal

Svédországban kb. 300.000 ember szenved a psoriasis, magyarul pikkelysömör elnevezésű kórképben, melyet igen nehéz kezelni.

A betegség a bőr pikkelyes és gyakran viszkető foltjaként manifesztálódik. A krónikus és kiújulásra hajlamos betegség oka az, hogy a bőrsejtek korlátozás nélkül osztódnak, mivel a bőr mélyebb rétegeiben új vérerek alakulnak ki. A testfelület bármely részén megjelenhetnek az elváltozások és nemcsak a bőrön, de a körmökön, sőt, ritkán még a nyálkahártyákon is. Szerencsére nem fertőző, de jelenleg még gyógyíthatatlan betegségről van szó, a kezelések során csak tünetmentességet tudnak az orvosok elérni.

A betegségben fontos szerepe van a „psoriasin” fehérjének (S100A7), amely a psoriasissal érintett bőrben bőségesen van jelen, míg a normál, egészséges bőrben nagyon ritkán fordul elő. Ugyanerről az S100A7 proteinről feltételezik a tudósok azt, hogy az emlőrák kifejlődésének egyik faktora.

A svéd kutatói teamnek, amelyet Dr. Charlotta Enerbäck egyetemi docens vezetett, tenyésztett bőrsejtek segítségével sikerült szemléltetnie a psoriasin protein, az oxigén szabadgyökök és a vaszkuláris endotél (vérér belhám) növekedési faktorok (VEGF) közötti interakciót, amely szignifikánsan megnövekedett sejtosztódáshoz és új vérerek növekedéséhez (angiogenezis) vezet. Amikor a kutatók blokkolták a psoriasin fehérje képződését, a VEGF expressziója is csökkent.

Eredményeikről, melyek a pikkelysömör betegség hatékony kezelésének nyithatnak új utakat, a Springer kiadó egyik szaklapjában, az „Emlőrák Kutatás és Kezelés” c. folyóiratban számoltak be.

„Meg akarjuk vizsgálni a psoriasin fehérje terápiás célpont potenciálját. Úgy véljük, hogy a psoriasin (S100A7) gátlásával csökkenthetjük az érképződést és ez által a pikkelysömör betegség intenzitásának és kiterjedésének a proliferációját is.” – mondja a professzor asszony.

Korábbi egérkísérletek igazolták, hogy az angiogenezis gátlók nemcsak a neovaszkularizációt (új ér képződését), de a gyulladást és a többlet sejtosztódást is mérsékelték. A VEGF növekedési faktor gátlásának a megkísérlése nem szándékozott mellékhatásokat eredményezett, mivel a normál szövetben is létezik, ahol részt vesz a sebgyógyulás folyamatában.

„Mivel a psoriasin protein specifikusan csak a megbetegedett pikkelysömörös bőrben expresszálódik, azt várjuk, hogy az ennek meggátlását célzó ágensek kifejezetten szelektívek és hatékonyak lesznek a betegség ellen és a mellékhatások jelentkezésének a kockázata minimális lesz.” – magyarázza Dr. Enerbäck.

Jelenleg a D-vitaminnal és kortizonokkal történő palliatív (tüneteket enyhítő) kezeléseket, illetve a könnyű és alacsony dózisú kemoterápiát alkalmazzák a pikkelysömör terápiájában. A gyógyszerpiacon nemrég jelentek meg egyes „biológiai”, antitest-alapú gyógyszerek, azonban ezek rendkívül drágák és egyáltalán nem mentesek a mellékhatásoktól.

Forrás: diagnozis.hu

További cikkeink:

Chitosan kapszula

Antilipid tea

Cink kapszula

Cordyceps kapszula