Független tanácsadó honlapja.

 

 

sztatinok

koleszterinszintLehetséges, hogy túlszedetik a betegekkel a koleszterinszint-csökkentőket, sok szakértő szerint ugyanis indokolatlanul alacsonyan húzták meg az elérendő értéket.

Az USA illetékes hatósága most ennek felülvizsgálatára készül: a szakmai szerv határozata, amely ez év második felében lesz esedékes, nemcsak az Egyesült Államokra, de az egész világra vonatkozó irányelveket átírhatja. A döntés várhatólag érzékenyen érinti majd a gyógyszeripar kimagaslóan nyereséges részét.

Nem szép ilyet mondani, de néha hasznos is lehet, hogy maguk az orvosok is megbetegszenek. Fontos dolgokra derülhet fény olyankor, amikor egy szakmabeli magán tapasztalja meg valamely gyógykezelés visszásságait. Ilyesmi történt mostanában egy washingtoni orvossal, Joseph Francisszel, aki történetesen épp egy klinikai adatokat elemző intézmény dolgozója. Az esetről a Nature számolt be részletesen.

 

Megalapozatlan ajánlások

Mivel dr. Francisnél magas koleszterinszintet állapítottak meg, elkezdte szedni a sztatin néven ismert gyógyszercsalád egyik tagját - mellesleg épp azt, amely minden idők legnagyobb bevételt hozó pirulája. Bár a szer hatására a vérében jelentősen csökkent a koleszterin LDL (közönségesen: "rossz") formájának szintje, még mindig kevéssel a célérték fölött állapodott meg. Más gyógyszert hiába szedett mellé, a sztatin adagjának növelésére viszont a szercsalád ritka mellékhatásaként ismert, az izomsorvadás vészjelének tekintett izomfájdalom jelentkezett nála.

Francis ezért úgy döntött, hogy inkább visszafogja a sztatin dózisát, és megpróbál együtt élni a szakmai útmutató által megkívántnál, némileg magasabb koleszterinszinttel. Azonban nem hagyta nyugodni a kérdés: vajon milyen vizsgálatok és miféle bizonyítékok alapján került ennyire alacsony célérték az orvosok számára kiadott iránymutatásba? Némi utánajárással arra kellett rájönnie, hogy az LDL előírt célszintjére vonatkozó passzusok tudományos értelemben meglehetősen gyenge lábakon állnak: valójában semmi sem bizonyítja, hogy egy határon túl az LDL-szint további csökkenéséből egészségügyi haszna származnék a páciensnek - írja a Nature. Ugyanis semmiféle klinikai teszt nem igazolta, hogy a koleszterin-célérték egyre lejjebb szállítása a szív- és érrendszeri mutatók javulását hozta volna magával.

 

A csapból is folyik

Mivel nem Francis volt mostanában az egyetlen szakmabéli, akinek szemet szúrt ez a dolog, az USA illetékes hatósága a magas LDL-szint kezelésére vonatkozó, legutóbb 2002-ben frissített irányelvek felülvizsgálatára készül. Tizenöt elismert kardiológusból bizottságot hoztak létre a probléma tisztázására; a szakmai szerv határozata, amely ez év második felében lesz esedékes, nemcsak az Egyesült Államokra, de az egész világra vonatkozó irányelveket átírhatja. A döntés várhatólag érzékenyen érinti majd a gyógyszeripar eme kimagaslóan nyereséges részét.

A szív- és érrendszeri betegségek kezelésére vonatkozó 2002-es útmutatáscsomag azt a szellemiséget árasztja, miszerint a minél alacsonyabb koleszterinszint egyet jelent a keringés egészségével. Az orvosok elkezdtek azon élcelődni, hogy a sztatinokat lassan hozzá kellene keverni az ivóvízhez, egyes kórházakról, pedig az a városi legenda kapott lábra, hogy ott minden olyan beteg után jutalmazzák az orvosokat, aki eléri a kívánt koleszterinértéket. Ami viszont nem vicc és nem legenda: 2011-ben az Egyesült Államok orvosai csaknem 250 millió koleszterinszint csökkentő-receptet írtak, 18,5 milliárd dolláros forgalmat generálva e szereknek a gyógyszerpiacon. Nem csoda hát, hogy a koleszterinszint-csökkentő szerek gyártói kiváltképp lelkesednek az alacsony LDL-célértékekért.

 

A legmagasabb kockázatú szívbetegeknek ajánlott LDL-célértékek változása az egyes amerikai irányelvekben

 

Irányelvek

Év

LDL-érték (mg/dl)

LDL-érték (mmol/l)

ATP I.

1988

<= 130

<= 3,4

ATP II.

1993

< 130

< 3,4

ATP III.

2002

< 100

< 2,6

ATP III. javított

2004

< 70

< 1,8

 

Persze a 2002-es, ATP III (adult treatment panel) néven ismertté vált irányelvek nem pusztán a gyógyszergyártók álláspontját tükrözték, hanem széleskörű orvosi konszenzuson alapultak, hiszen a szakma akkoriban egyöntetűen hitt abban, hogy a koleszterinszint drasztikus visszavágása jelentősen csökkenteni fogja az infarktus és a stroke kockázatát. Az akkor rendelkezésre álló klinikai adatok elemzéséből, illetve az állatkísérletek eredményeinek extrapolációjából egyértelműen az a kép rajzolódott ki, hogy a koleszterinszintet nem lehet túl alacsonyra lenyomni: "Bár nem mertük kimondani, hogy minél kevesebb, annál jobb, mert nem volt rá bizonyítékunk, mindannyiunkban erős volt a meggyőződés, hogy ez a helyes válasz" - idézik a Nature cikkében Richard Coopert, aki akkor tagja volt az ATP III-ban publikált irányelveket lefektető bizottságnak.

 

Szigorúbb elvárások

A most összeállítandó új útmutatóval, az ATP IV-gyel szemben viszont az az elvárás, hogy ne szubjektív meggyőződésekből, hanem szigorúan csak a klinikai megfigyelésekkel bizonyított tényekből induljon ki. Ha csakugyan így lesz, akkor a dolgok jelenlegi állása szerint az alacsony LDL-célértékek el fognak bukni a vizsgán, mert hasznosságuk sosem nyert explicit igazolást. Igaz például, hogy a sztatinok többszörösen igazolt módon védenek az infarktus és a stroke ellen, ám az LDL-szint másféle szerekkel történő csökkentése nem vezet olyan kedvező eredményre. Elképzelhető tehát, hogy a sztatinok e téren tapasztalt kedvező hatása nem teljes egészében a koleszterinszint-csökkentő tulajdonságukkal, hanem valamely más, például a gyulladást mérséklő képességükkel áll összefüggésben.

Joseph Francis washingtoni orvos-statisztikus időközben fokozatosan áttért a vegetáriánus étrendre, koleszterinszintjeje mégis változatlanul a referenciaérték fölött lebeg. Ő azonban ezen már nem aggódik, sőt időnként kedve támad felhívnia kezelőorvosát, hogy őt is megnyugtassa: "Egyet se törődj azzal a fránya célértékkel! Hamarosan úgyis megváltozik."

 

A koleszterin és a sztatinok

A koleszterin a lipidek közé tartozó szerves vegyület, amely egyrészt az emberi sejtek membránjainak egyik alkotóeleme, másrészt a szteroid hormonok, az epesavak és a D-vitamin szintéziséhez szükséges. Bár minden sejtünk képes koleszterint előállítani, a legfontosabb koleszterintermelő szervünk a máj. A koleszterint táplálék útján is felvesszük: a legfőbb koleszterinforrás a hús, a tojássárgája, a sajt, illetve csecsemőknél az anyatej. Normális esetben a koleszterin bevitel csökkenti a saját koleszterinszintézist, így a koleszterinszint egyensúlyban van, ám az egészségtelen, állati zsírokban gazdag táplálkozás, illetve a szabályozás öröklött zavara kibillentheti az érzékeny egyensúlyt, és a vér koleszterinszintje kórosan megemelkedhet.

Mivel a koleszterin vízben nem oldódik, a vérplazmában fehérjékhez kötve, lipoproteinrészecskék formájában szállítódik. A lipoproteineket sűrűségük alapján osztályozzák: a kis sűrűségű változatban (low density lipoprotein, LDL) jóval nagyobb a lipidek aránya a fehérjékhez képest, mint a nagy sűrűségűben (high density lipoprotein, HDL). Előbbi "rossz", utóbbi "jó" koleszterinként terjedt el a köztudatban, amiatt, hogy az LDL- magas vérplazmabeli szintje az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegség fokozott kockázatával jár együtt.

Ha valakinél a vérszérumban magas összkoleszterinszintet, magas LDL-szintet, illetve magas LDL-HDL arányt mérnek, a kezelőorvos első lépésként általában étrendi és egyéb életmódbeli változtatásokat ír elő, ha pedig ez nem eléggé eredményes, gyógyszeres terápiát javasol. A magas koleszterinszint kezelésére jelenleg legelterjedtebb gyógyszerek a sztatinok, amelyek a májban zajló koleszterinszintézist gátolják. Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy a sztatinok csökkentik a halálozási rátát azok körében, akiknek már volt szív- és érrendszeri betegsége, ám egyelőre vitatott, hogy azoknak is használnak-e, akiknek a magas koleszterinszinten kívül nincs más egészségi problémájuk.

 

Forrás: origo.hu

 

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

 

 

koleszterinKardiológiai szempontból még azoknak is megéri a koleszterinszint csökkentő sztatinok szedése, akiknél magas a cukorbetegség kialakulásának a kockázata.

Emberek milliói szednek koleszterinszint csökkentő szereket, úgynevezett sztatinokat, mérsékelve ezzel a szívroham és a szélütés kialakulásának a kockázatát. A cukorbetegség kialakulására hajlamos embereknél - például a túlsúlyosaknál - azonban ezek a szerek 28 százalékkal növelik a kockázatot. Paul Ridker, a bostoni Brigham és Női Kórház kutatója szerint mégis több a haszna, mint a hátránya.

A kutatásba 18 000 ilyen gyógyszert szedő beteget vontak be, és öt éven át nyomon követték az állapotukat. Az eredményekből kiderült, hogy a cukorbetegségre nem hajlamos, egészséges személyeknél nem növelték a szerek a diabétesz kialakulásának a kockázatát. Emellett a gyógyszereket szedők körében 39 százalékkal kisebb a szívbetegségek kialakulásának kockázata, valamint 17 százalékkal kisebb a halálozások esélye is. "A sztatinok szívbetegség megelőző előnye meghaladja annak a kockázatnak az emelkedését, amit a cukorbetegség szempontjából okoz" - tette hozzá a kutató. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha valaki ilyen szereket szed, tisztában kell lennie a kockázattal is, és érdemes törekednie az egészséges életmódra. A tanulmány a Lancet oldalain jelent meg.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Antilipid tea - tiens teakeverék

Cholican kapszula

 

 

napi egy almaMinden évben 8 500 szívroham és stroke miatti halálesetet lehetne megelőzni (Egyesült Királyságban), ha minden 50 éven felüli elfogyasztana naponta egy almát, derül ki az Oxfordi Egyetem szakértőinek friss kutatásából, amely a BMJ szakfolyóiratban jelent meg.

Az adatok alapját modellezés képezi, nem, pedig elméleti tanulmány. Bár minden gyümölcs hasznos lehet e célra, de az előnyök tudatosítása a lakosságban így is kihívást jelent. A korábbi adatok szerint a szigetországban a felnőttek több mint kétharmada nem eszi meg a napi ajánlott öt adag zöldséget vagy gyümölcsöt, és Európa többi országában sem sokkal kedvezőbb a tendencia. És bár tízből kilencen legalább napi egy adagot elfogyasztanak, Dr. Adam Briggs és kollégái úgy vélik, hogy mindenki számára hasznos lenne ennél több is. Számításaik alapján, ha minden felnőtt megenne naponta plusz egy adag gyümölcsöt, évente 11 000 érrendszeri okok miatt bekövetkező halálesetet lehetne megelőzni.

 

A viktoriánus mondás, miszerint „napi egy alma az orvost távol tartja”, különösen fontos az 50 éven felüliek esetében, akiknél nagyobb az érrendszeri betegségek kockázata – állítják a kutatók, akik a leggyakoribb érrendszeri halálokok, tehát a szívroham és a stroke megelőzését vizsgálta sztatin tartalmú gyógyszereket szedő és napi egy almát evő 50 éven felülieknél. Feltételezve, hogy tízből legalább heten követték az utasításokat, a sztatinok 9 400 életet menthetnének meg évente, míg az alma 8 500-at. Az adatok nagy mennyiségű, több százezres mintán alapul, amelyet más orvosi kutatásokhoz és megfigyelésekhez gyűjtöttek össze. „Kimutattuk, hogy milyen hatékonyak lehetnek akár a legapróbb életmódbeli változtatások is. A gyógyszerek és az egészséges étrend tényleg segíthetnek megelőzni a szívbetegséget és a stroke-ot is. Bár az orvosok által írt koleszterincsökkentő receptjét nem szabad almára cserélni, mindenkinek hasznos lenne több gyümölcsöt enni” – összegezte Dr. Briggs.

 

Forrás: vital.hu

 

cholican kapszula veican kapszula
omega-3 kapszula fokhagymaolaj kapszula
Cholican kapszula Veican kapszula Omega-3 kapszula Fokhagymaolaj kapszula

 

 

szív és érrendszeri betegségekÉvente több mint 17 millió ember hal meg világszerte szív- és érrendszeri betegségek következtében, amelyek egyik lényeges kockázati tényezője a magas vérzsírszint.

A szakemberek 80 ezer 40-79 év közötti felnőtt adatait vizsgálták nyolc országban 1998 és 2007 között, és megállapították, hogy számos országban alig-alig diagnosztizálják a magas koleszterinszintet.

A témában eddigi legnagyobb méretű kutatás kimutatta, hogy a magas koleszterinszinttel élő emberek többsége semmilyen terápiában nem részesül, amellyel csökkenteni lehetne a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa kockázatát.

Számtalan ember Angliában, Németországban, Japánban, Jordániában, Mexikóban, Skóciában, Thaiföldön és az Egyesült Államokban még azt sem tudja, hogy emiatt kezelésben kellene részesülnie, pedig kedvező költségű gyógyszerekkel megvalósítható lenne, például úgynevezett sztatinok szedésével, amelyek elsősorban a "rossz" (LDL) koleszterinszintet csökkentik - olvasható a szervezet által közzétett kutatásban.

A tanulmány szerint Németországban az emberek 61,6 százalékának magas a koleszterinszintje, Skóciában 42,6, Angliában 35,3, Jordániában 30,4, Thaiföldön 27, az Egyesült Államokban és Japánban 23,7, Mexikóban 19,3 százalék az arány. Thaiföldön az ilyen esetek 78 százalékát, az Egyesült Államokban 16 százalékát, Németországban, pedig 50 százalékát nem diagnosztizálják, és nem kezelik. A szakemberek azt tekintik magas koleszterinszintnek, amikor a vérben 240 milligrammnál több van deciliterenként.

A koleszterin zsírnemű anyag, nélkülözhetetlen eleme az élősejteknek. Több változata, formája van; azok szerepe jelentősen különbözik. A "rossz" (LDL) koleszterin a vérben könnyen oxidálódik, és rátapad az ütőerek falára. Ez a jelenség az érelmeszesedés kezdete.

A "jó" (HDL) koleszterin viszont kifejezetten hasznos, mert elszállítja a kedvezőtlen zsírt az erekből, és bejuttatja a májba, ahonnan kiürülnek a szervezetből. Az emberi testben lévő koleszterin döntő részét a máj termeli, de az ennivaló útján elfogyasztott koleszterin mennyisége sem elhanyagolható, főleg ha valaki szereti a zsíros kosztot. A tanulmányt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte.

 

Forrás:MTI,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )

Fokhagymaolaj kapszula

Omega 3 kapszula