rezisztencia
|
A gonorrhoea (tripper, kankó) az egyik leggyakoribb nemi betegség világszerte, amelynek gyógyítása évtizedek óta folyamatos versenyfutást jelent az idővel. Ennek a szexuális úton terjedő betegségnek a kórokozója, a Neisseria gonorrhoeae baktérium rendre feladja a leckét a modern orvostudománynak, mivel előbb-utóbb az ellene bevetett összes készítménnyel szemben rezisztenssé válik. Először az 1940-es években kellett az addig hatékonynak bizonyuló szulfonamidokról penicillinre majd tetraciklinre áttérni, de a baktérium ezekkel szemben is ellenállóvá vált a 70-es és 80-as években. Ezt követően fluorokinolonnal tartották kordában a baktériumot, de utóbbiak is megbuktak a 2000-es évek közepén. Ekkor jöttek az újabb "csodafegyverek" (a cefalosporin-származékok), de a felmérések szerint ezek hatóanyagai is vesztésre állnak a baktériummal szemben, miután egyre több a cefalosporin-kezelésre egyáltalán nem reagáló eset.
Várható volt A jelenség nem lepte meg a szakembereket: először pár éve Japánban vették észre, hogy a baktérium a legújabb kezeléssel szemben is kezd ellenállóvá válni, azóta pedig a szakmai szervezetek árgus szemmel figyelik az európai és amerikai helyzetet. A JAMA szakfolyóiratban most közzétett tanulmány egy kanadai klinikán gonorrhoeával kezelt páciensek bevonásával konkrétan számszerűsítette, hogy a baktérium hány esetben bizonyult ellenállónak. A felmérésből kiderült, hogy a kezelt betegek közel 7 százalékánál hatástalan az antibiotikum, azaz a gyógyszer-rezisztens gonorrhoea hivatalosan is megérkezett Észak-Amerikába. A Neisseria gonorrhoeae baktériumot ráadásul nehéz tenyészteni, ezért legtöbbször molekuláris genetikai módszerekkel igyekeznek kimutatni a mintákból - ezek azonban legtöbbször nem adnak felvilágosítást a baktérium gyógyszerekkel szembeni ellenállóképességéről. Ezért a szakemberek szerint azoknál a pácienseknél, akiknél a betegség a gyógyszeres kezelésre nem megfelelően reagál, mindenképpen ajánlott a baktérium tenyésztéses és érzékenységi vizsgálatának elvégzése is. A kezelések eredményeinek tükrében amerikai szakmai szervezetek egy új, az eddigieknél hatékonyabb terápia kifejlesztését sürgetik. Mivel a cefalosporinokon kívül jelenleg nincs elfogadott "B-terv" a betegség ellen, a szakemberek kombinált kúrát ajánlanak, amelyben a legújabb generációs cefalosporinok hatását egyéb, szájon át, szedhető antibiotikumokkal (azitromicin és doxiciklin) támogatják meg.
Már nem stigma A gonorrhoeás betegeket a társadalom szerencsére már nem bélyegzi meg, de a kezeletlen fertőzés ma is súlyos szövődményeket eredményezhet: nőknél vesemedence-gyulladást és méhen kívüli terhességet, férfiaknál meddőséget okozhat, továbbá mindkét nemnél növelheti a HIV-fertőzés kockázatát. A gonorrhoea-fertőzés átterjedhet az ízületekre és a szívre is, a fertőzött szülők gyermekei, pedig nagy valószínűséggel, látáskárosodással születnek.
Forrás: origo.hu
Az írországi Athlone Műszaki Intézet kutatói arra a felismerésre jutottak, hogy az előzőleg enzimmel kezelt kókuszolaj megállította a Streptococcus baktérium növekedését, ami legtöbb esetben a fogromlás fő okozója. A vizsgálatok során az ír szakemberek a kókuszolaj mellett az étolaj és az olívaolaj hatását is tesztelték természetes állapotukban, majd enzimekkel kezelve is, ám csupán az enzimmel módosított kókuszolaj esetében tapasztalták a kedvező hatást. Amint arról dr. Damien Brady, az Intézet munkatársa beszámolt, a kókuszolaj megtámadta a Streptococcus mutanst, azaz azt a savtermelő baktériumot, mely a fogromlás egyik fő okozója. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a zsíros kókuszolaj az enzimekkel történő kezelés során olyan savvá alakul, mely képes szembeszállni a baktériumokkal. A tudósok most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, molekuláris szinten miként lép kapcsolatba egymással a kókuszolaj és a Streptococcus baktérium, illetve, hogy milyen más káros baktériumok ellen lenne még hatásos a készítmény. A kutatást vezető dr. Brady és munkatársa, a doktorandusz Patricia Hughes úgy vélik, a kókuszolaj kiváló alternatíva lehet a különféle kémiai összetevőkkel szemben, mivel már igen alacsony koncentrátumban is hatásos, ráadásul az egyre növekvő baktériumrezisztencia következtében fontos új lehetőségeket találni a kórokozók elleni harcban.
Forrás: A teljes cikk a vital.hu oldalon További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
Még mindig rengeteg a tévhit az antibiotikumokkal kapcsolatban, helytelen használatuk miatt, pedig egyre több szernek romlik a hatékonysága. "Az antibiotikumok hatásosak a megfázás és az influenza ellen." "Az antibiotikumok megölik a vírusokat." Az Eurobarometer felmérése szerint a magyar lakosság több mint 70 százaléka gondolja igaznak ezeket az állításokat, holott az antibiotikumok nem hatásosak a vírusok, így az influenzavírusok ellen sem, e széles körben elterjedt szerek csak egyes baktériumokat képesek elpusztítani. Továbbá a megkérdezettek 50 százaléka azzal sincs tisztában, hogy az antibiotikumoknak lehet mellékhatásaik, leggyakrabban hasmenés - hangzott el az Európai Antibiotikum Nap budapesti konferenciáján. A nemzetközi kezdeményezést azért hozták életre, mert e gyakori gyógyszerek használata sok kívánnivalót hagy maga után. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint világszerte az antibiotikumok felét nem megfelelően írják fel, készítik el, vagy értékesítik, a betegek fele, pedig nem a helyes módon veszi be. Ez növeli a kórokozók rezisztenciáját, és ez által csökkenti a hatékony antibiotikumok számát.
A nemzetközi trendeket alátámasztják a hazai felmérések is. A szegedi egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének egy korábbi becslése szerint 2007 első felében, a dél-alföldi régióban a légzőszervi panaszokra felírt antibiotikumokra az esetek 66 százalékában valószínűleg nem volt szükség. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy Magyarország antibiotikum-felhasználása az európai országok adatait tekintve az alsó harmadban található: olyan, köztudottan kevés antibiotikumot alkalmazó országokkal, mint Norvégia vagy Svédország vagyunk egy szinten. Nagy különbség azonban, hogy míg az említett országokban elsősorban az újabb, szűk spektrumú szereket használják, nálunk a kevésbé korszerű, több mellékhatással járó széles spektrumú szerek az elterjedtek. A helytelen antibiotikum-használat legsúlyosabb következménye a rezisztens baktériumok megjelenése. Ezeknek az ellenálló kórokozóknak a megjelenése körülbelül 70 százalékban az állattenyésztéshez, 30 százalékban, pedig a helytelen humán antibiotikum-használathoz köthető. A rezisztens kórokozó kialakulhat a járóbeteg-ellátásban helytelenül kezelt betegben is, de sokkal gyakoribb, hogy a beteg a fertőzést kórházi kezelés során kapja el. A magyarok öt százaléka kap fertőzést a kórházban Az Országos Epidemiológiai Központ 2011 októbere és 2012 májusa között 29 hazai kórházban végzett vizsgálata szerint, amelybe több mint tízezer beteget vontak be, a betegek 4,5 százaléka szerzett egészségügyi ellátásával összefüggő fertőzést. E fertőzések több mint 25 százaléka az intenzív osztályokhoz, jelentős részük, pedig a geriátriai, sebészeti és belgyógyászati osztályokhoz volt köthető. A legtöbb fertőzés műtéti sebfertőzés volt, de csaknem 20 százalék volt a tüdőgyulladással összefüggő és az emésztőrendszeri fertőzések aránya. A felmérés során azt is megállapították, hogy a fertőzések 30 százalékában nem történt mikrobiológiai vizsgálat, ami számottevően csökkenti annak valószínűségét, hogy a beteg fertőzését a megfelelő antibiotikummal kezelték. A helyes antibiotikum-használat Mivel az antibiotikumok helytelen használata a felelőtlen felírással kezdődik, a beteg bölcsen teszi, ha a gyógyszer felírásakor megkérdezi: valóban szükséges-e a szer, milyen mellékhatásaitól lehet tartani, akadnak-e hasonlóan hatékony alternatívái, mennyi idő elteltével számíthat a kezelendő panaszok csillapodására, és milyen váratlan tünetek észlelése esetén kell értesítenie orvosát. A beteg részéről, pedig az alkalmazás helyes módja az, ha az indokoltan és megfelelő módon felírt antibiotikumból végigszedi a teljes kúrát, vagyis nem hagyja el a gyógyszert, amint a panaszok enyhülnek. A fertőzés kiújulása csak így akadályozható meg.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
Míg korábban a leggyakoribb nemi betegségeket antibiotikumokkal könnyen kezelni lehetett, napjainkban a helyzet korántsem ilyen egyértelmű: a baktériumok felvették a harcot az ellenük bevetett gyógyszerekkel.
Friss kutatások szerint a kókuszolaj képes megtámadni a fogromlást, okozó baktériumokat, ezért kiválóan használható különféle fogápolási termékekben.
Egy felmérés szerint a magyarok leginkább torokfájásra szednek antibiotikumot, az esetek döntő többségében valószínűleg szükségtelenül.
Sokszor szedjük szükségtelenül