Független tanácsadó honlapja.

 

 

psa teszt

PSA teszt prosztatarákA prosztatarák szűréséhez használt prosztata-specifikus antigén (PSA) teszt megszüntetése hatalmas visszalépést jelentene, és valószínűsíthetően növelné azoknak a férfiaknak a számát, akiknél a diagnózis felállításának az időpontjában már áttétes prosztatarákot állapítanának meg. – Ezt jósolja az amerikai Rochester Egyetem Orvostudományi Központjának (angol rövidítése: URMC) „Rák” c. szaklapban megjelent elemzése.

 

Az URMC vizsgálata megállapította, hogy a PSA teszt és a korai detektálás önmagában évente 17.000 db metasztatikus (áttétes) prosztatarákos esetet előzhet meg. Az adatok tényszerűen azt mutatják, hogy ha a kor-specifikus PSA tesztet megelőző időszak előfordulási gyakorisága jellemezné ismét napjainkat, akkor azoknak a férfiaknak a száma, akiknél a diagnosztizálás időpontjában áttétes prosztatarákot állapítanak meg, háromszor ilyen magas lenne.

 

„Az eredményeink a PSA teszttel kapcsolatos legutóbbi ellentmondásos állásfoglalások tükrében nagyon fontosak. Vannak olyan előnyök és hátrányok, amelyeket a PSA teszttel kapcsolatban figyelembe kell venni és nagyon sok tényező befolyásolja a betegség kimenetelét. Ennek ellenére az adataink egyértelmű képet mutatnak: ha nem csináljuk meg a PSA tesztet, az azt fogja eredményezni, hogy nagyon sok férfi beteg fog jelentkezni jóval előrehaladottabb stádiumú prosztatarákkal. Továbbá, csaknem minden beteg, akinél a diagnózis felállításának az időpontjában áttétes prosztatarákot állapítottak meg, meg fog halni a rák következtében.” – mondja Dr. Edward M. Messing, a publikáció társszerzője, az URMC Urológiai Részlege és az Urológiai Onkológia Társaság elnöke.

 

A prosztatarák rendszerint az idősebb férfiak betegsége és az USA-ban a férfi lakosság rák miatti elhalálozásának a második vezető oka. 2012-ben az előrejelzések szerint várhatóan 240.000 körüli új esetet fognak diagnosztizálni és 28.000 körül lesz a halálesetek száma. A betegség prognózisa attól is függ, hogy a rák a dülmirigyen (prosztata) kívülre terjedt-e már és a rákos sejtek milyen fokban váltak rendellenessé.

 

2011-ben az USA „Prevenciós Szolgáltatások Munkacsoportja” egy férfi esetében sem ajánlotta a PSA szűrőteszt elvégzését, ami az orvostársadalom kritikáját váltotta ki. A kormányzati panel (a munkacsoport) áttekintette az összes tudományos bizonyítékot és azt a következtetést vonta le, hogy a szűrésnek kevés vagy semmilyen előnye nincs, illetve azt, hogy a korai detektálás káros mellékhatásai felülmúlják az előnyöket. Az egyik fontos állásfoglalás például az volt, hogy az orvosok szűrik, detektálják és kezelik az olyan nem agresszív rákbetegségeket is, amelyek egyébként nyugalmi állapotban maradnának és ezzel kiteszik a betegeket az olyan súlyos terápiás mellékhatásoktól való szenvedésnek, mint az inkontinencia vagy az erektilis diszfunkció (merevedési zavar).

 

Az, hogy az amerikai Munkacsoport a nem ajánlott kategóriába sorolta a PSA tesztet, okozott némi zavart és erre válaszként a Klinikai Onkológia Amerikai Társasága (ASCO) speciális szakértői gárdája közzétette a saját állásfoglalását. Az ASCO szakértői csoport eldöntötte, hogy azon férfi betegek esetében, akiknél a túlélés várható időtartama kevesebb mint 10 év, a PSA teszttel történő általános szűrést többé nem szabad támogatni. Azon férfiak esetében azonban, akiknél a várható élettartam 10 évnél hosszabb, javasolják, hogy az orvosok beszéljék meg a betegekkel, vajon a PSA teszt elvégzése ajánlott-e a számukra.

 

Dr. Messing vizsgálata egészen az 1986-ot megelőző érába nyúlt vissza, amikor még senkit nem szűrtek rutinszerűen PSA teszttel prosztatarákra. Ahhoz, hogy a szűrés legelső diagnosztizáláskor meghatározott betegség stádiumra gyakorolt hatását elemezni tudják, Dr. Messing és Dr. Emelian Scosyrev, az URMC Urológiai Részlegének a segédprofesszora 1983 és 2008 között keletkezett adatokat tekintett át, amelyek az USA legnagyobb rákregisztere, a „Felügyelet, Epidemiológia és Végeredmények” (SEER) elnevezésű kormányzati adatbázisból származtak.

 

A PSA teszt használata előtti időszakból (1983-1985) származó adatokat hasonlították össze a közelmúlt érájának (2006-2008) - melyet a PSA teszt széles körű használata jellemzett – az adataival és azokat az USA lakosságát jellemző életkori, faji (rassz) és földrajzi variációk szerint kiigazították. 2008-ban az USA-ban a legelső diagnosztizáláskor megközelítőleg 8.000 áttétes prosztatarákos esetet fedeztek fel. Az áttétes esetek számának – amely 2008-ban a PSA szűrés mellőzése esetén lett volna jellemző – a becsléséhez egy matematikai modellt alkalmazva Dr. Scosyrev és Dr. Messing 25.000 esetet jelzett előre a 8.000 helyett.

 

A szerzők hangsúlyozták, hogy a vizsgálat megfigyeléses volt és korlátai is voltak. Azt különösképpen lehetetlen volt tudni, vajon a 2008. évi diagnosztizáláskor a PSA teszt és a korai detektálás egyedül voltak-e felelősek a metasztázisos (áttétes) esetek kevesebb számáért.

 

„A szűrés potenciális átfutási idejét szintén figyelembe kell venni, amikor a vizsgálat eredményeit interpretáljuk.” – magyarázza Dr. Scosyrev. „Néhány ember esetében a diagnosztizáláskor megállapított korábbi rákstádium nem feltétlenül jelent jobb túlélési esélyt. Ez megtörténhet például azokban az esetekben, amikor a rák már áttétet képzett a szűrés időpontjában, de a metasztázist mégsem fedezték fel.”

 

Általánosságban azonban a vizsgálat azt a következtetést vonta le, hogy az 1990-es és a korai 2000-es évek masszív szűrése és a PSA tudatosság erőfeszítései lényeges növekedést eredményeztek a korai stádiumú rákesetek számában a diagnosztizáláskor és kevesebb metasztázisos esetet.

 

Az USA-ban az elmúlt 20 év folyamán Dr. Messing szerint a prosztatarák miatt bekövetkező halálesetek száma közel 40 %-kal csökkent. Ez a csökkenés anélkül, következett be, hogy lényeges változások jelentkeztek volna abban, hogyan kezelik a férfiakat (sebészi úton vagy radioterápiával). A tudományos szakirodalomban közölt egyéb modellek arra utaltak, hogy ennek a csökkenésnek több mint az 50 %-a a korai detektálás következménye.

 

Forrás: diagnozis.hu

 

Kalcium töktermék porral Cink kapszula Spirulina kapszula Antilipid tea
Kalcium töktermék porral Cink kapszula Spirulina kapszula Antilipid tea

 

 

vérvizsgálatA biomarkerek olyan fontos kérdések megválaszolásában játszanak szerepet, mint: ki az, aki beteg, ki egészséges, illetve utóbbi megbetegedhet-e egy bizonyos betegségben. Ki, mikor és milyen kezelésben részesüljön, illetve a beteg hogyan reagál egy adott terápiára és mikor lesz újra egészséges? Sok tudós úgy gondolja, hogy a jövőben a biomarkerek jelentik az egyénre szabott gyógyítás kulcsát.

A biomarkerek olyan jellegzetes, objektíven mérhető biológiai jelzőanyagok, amelyek a szervezet normális vagy kóros folyamataira, illetve egy adott betegséggel szembeni fogékonyságára, valamint bizonyos gyógyszerekre adott válaszára utalhatnak. Biomarker lehet sejt, gén, bizonyos molekulák, mint például enzimek, hormonok. Jellegzetes példaként a vérképet említhetjük: a hemoglobin- és vércukor értékek a páciens egészségi állapotára engednek következtetni. Egy másik, mindenki által ismert biomarkerteszt a patikában kapható terhességi teszt is.

 

Hármas szerepkör

 

Az amerikai National Institute of Health a biomarkerekek pontosabb definícióját adja: a medicinában a biomarkereket alkalmazásuk szerint érdemes megkülönböztetni. A diagnosztikus biomarkerek lehetővé teszik a páciens betegségének egy betegségcsoportban történő meghatározását. A prognosztikus biomarkerek segítségével a betegség lefolyásáról illetve a gyógyulási esélyekről kaphatunk információkat. Az úgynevezett prediktív vagy korai biomarkereknek a prevencióban jut szerep: előre jelezhetik az egyén egy adott betegségben való megbetegedésének esélyét, és azt is, hogy egy bizonyos terápiára a későbbiekben hogyan reagál. (Ezzel megkönnyíti az egyénre szabott legjobb terápia kiválasztását.) A háromféle alkalmazás között a határok átjárhatók: egy marker több kategóriába is besorolható. Például a mellrákosoknál jelen lévő ösztrogén-receptor mutációja a diagnózis felállításában (pozitív vagy negatív hormonreceptor) és a terápia kiválasztásában is segítséget jelent. (A negatívra tesztelt hormonreceptor nem reagál a hormonterápiára, így a beteget nem kell „feleslegesen” ezzel kezelni.)

 

A biomarkerek aktuális és potenciális használata két nagy népbetegségcsoportot érint ma: rákos megbetegedések és Alzheimer-kór.

 

Rákdiagnosztika- és terápia

 

A rákos megbetegedések közül a mellrák és a prosztatarák diagnosztikájában, illetve terápiájában már napi klinikai gyakorlatnak számít a biomarkerekkel, ebben az esetben tumormarkerekkel való tesztelés.

 

A tumormarkerek a vérben vagy a vizeletben található proteinek, amelyek csak rákos megbetegedés esetén vannak jelen. Ennek ellenére nem a betegség megállapítására használják őket; a markerek a kór lefolyását segítenek előre jelezni, illetve azt, hogy a beteg hogyan reagál bizonyos gyógyszerekre.

 

biomarkerekAz emlőrákos betegek esetén biomarker segít annak a megállapításában, hogy milyen típusú rákos sejtek találhatók a daganatban. Ennek azért van jelentősége, mert az úgynevezett HER2-pozitív emlőrákos (a normálisnál sokkal több HER2-receptorfehérje található a sejtek felszínén) eseteknél nincs szükség kemoterápiára, a páciens jól reagál egy célzott biológiai kezelésre és jobbak a gyógyulási és túlélési esélyei. Ezzel szemben a HER2-negatív típusú emlőrák kezelése csak kemoterápiával lehetséges. A biomarker tehát segít eldönteni a célravezető, helyes kezelés mibenlétét.

 

Egy másik, akár olvasónk által is ismert, vérből kimutatható biomarker a PSA (prosztata specifikus antigén). Az emelkedett PSA-szint utalhat jóindulatú prosztata megnagyobbodásra, gyulladással járó prosztatabetegségekre illetve rosszindulatú daganatra. A teszt elvégzéséhez egy egyszerű vérvizsgálatra van szükség; másik előnye még, hogy negatív eredmény esetén megspórolhatók a további, költséges diagnosztikai eljárások, úgy, mint CT- vagy MR vizsgálat. A PSA - tesztet fizikai vizsgálattal és képalkotó eljárással (ultrahang) együtt alkalmazzák, így szűrhető ki biztonsággal bármilyen elváltozás.

 

Valamivel komplexebb és bizonytalanabb az örökítőanyag (DNS) analízise, ami azt hivatott megmutatni, hogy egy páciens bizonyos tumoros megbetegedések nagyobb rizikóját magában hordozza-e. Így a betegség tulajdonképpeni megjelenése előtt azonosíthatók lehetnének a rizikócsoportba tartozó személyek és ennek tudatában preventív, pl. életmódot befolyásoló terv kidolgozására lenne lehetőség.

 

Korai Alzheimer-kór diagnózis

 

Nagyon valószínű, hogy az olyan neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-kór esetén még a tünetek megjelenése előtt az agy patológiai elváltozásaira kerül sor. Megfelelő biomarkerekkel, amelyek ezt a preklinikai fázist kimutatják, és lehetővé teszik az egyes neurodegeneratív betegségek közötti pontos különbségtételt is, egy hatékony, időben elkezdett terápiát eredményezhetnének. A kezelés korai megkezdése nagyban hozzájárulna az érintett életminőségének hosszú ideig történő megőrzéséhez.

 

A jövő képei

 

A biomarker-kutatásban új területnek számít az asztma prediktív biomarkerrel történő előrejelzése, illetve az agyvérzésen átesettek pontosabb és gyorsabb, képalkotó eljárással nem kimutatható állapotának diagnosztizálása.

 

A biomarkerek a gyógyszeripar számára is fontosak lehetnek. Ha a jövőben az egyes betegségek rizikócsoportja pontosan és egyértelműen meghatározható, akkor sokkal kevesebb tesztszemélyre lesz szükség, ami az új gyógyszerek hosszú évekig tartó engedélyezését drasztikusan csökkentheti. Összességében elmondható, hogy a modern orvoslásban a biomarkerek nagyobb teret kapnak: kinövik klasszikus, elsősorban a diagnosztikában betöltött szerepüket és a farmakológiai kutatások központi elemévé válhatnak, nagyban megváltoztatva ezzel a terápiás eljárásokat is.

 

Forrás: Vital.hu