porcok
|
A műtéteit követő rendkívül gyors gyógyulások nyomán vált világszerte ismertté Prof. Dr. Hangody László ortopéd sebész, baleseti sebész, egyetemi tanár, az MTA doktora és tagja, ízületsebész szinte valamennyi ízületi betegség specialistája. A csípő- vagy térdízület betegségeinek műtétes korrekciója megszokott esetben nagy vágással és hosszas lábadozással jár. Hangody professzor, a Budapesten nemrégiben megnyílt Dr. Rose Ortopédiai Centrum vezetőjeként viszont 40–60 perces műtéteket követően, a beavatkozás másnapján talpra állítja a betegeket, akik átlag két-három nap után saját lábukon távozhatnak a kórházból. A világon az elsők között talált rá az ízületi felszínpótlás hatékony módszerére.
Az ízület, ha egyszer roncsolódott, kopott, magától nem regenerálódik. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire rostos porccal pótolni, ám ez csak hiányosan sikerül. Az ízületi felszínek sérüléses vagy kopásos károsodásai nyomán kialakult degeneratív elváltozások a leggyakoribb mozgásszervi problémák, fájdalmat, mozgáskorlátozottságot, csökkent munkaképességet, korlátozott életvitelt okoznak. Legsúlyosabb esetekben csak az ízület kicserélése – endoprotézis-beültetés – biztosíthat a betegnek elfogadható megoldást. „A kopás korábbi stádiumaiban még van lehetőség arra, hogy kisebb műtéttel – fém- és műanyag implantátumok beültetése nélkül – kezeljük a beteg panaszait, állítsuk helyre a porcfelszín-károsodásokat. A biológiai szemlélet alapján végzett porcfelszín-kezelések azonban csak az utóbbi években váltak hatékonnyá – magyarázza a professzor. – A porc ugyanis rossz regenerációs képességgel rendelkezik, ha egyszer roncsolódott, kopott, magától nem gyógyul meg. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire rostos porccal pótolni, ám ez csak hiányosan sikerül.”
Prof. Dr. Hangody László „túllépett” a szervezet önjavító kudarcán, és azoknál a betegeknél, akiknél talált jó minőségű üvegporcot az ízületben, megoldja ebből a pótlást. Az ízület úgynevezett nem terhelő felszínein ugyanis többnyire van még elegendő ép ízületi felszín, s az azokból kimetszett kis henger alakú darabokat mozaikszerűen beülteti a sérült porc helyére. Ezek a szövetszigetek képesek a még üresen maradt részeket reprodukálni. Az első ilyen beavatkozást a kilencvenes évek legelején végezte. Máig világszerte már évente több mint negyvenezer ilyen műtét történt a magyar eljárásként ismertté vált technikával. A professzor mindehhez speciális műszerkészletet fejlesztett ki, amellyel a beavatkozás kis metszésből vagy ízületi tükrözés útján is elvégezhető. „Aki bejön hozzám, feszült, kiszolgáltatott helyzetben van. Vagy azért, mert nem volt tapasztalata egészségügyi intézménnyel, vagy azért, mert már volt. Ha ez az első találkozás jól sikerül, az segíti a gyógyulás folyamatát is. A tanáraimnál is azt láttam, ha a beteg megérzi, hogy abban a pillanatban nekem ő a legfontosabb, az a legbonyolultabb eseteknél is sok mindenen átsegítheti” – vall módszeréről Hangody professzor.
A hazai és a nemzetközi tudományos élet Hangody professzor módszerét hatalmas elismeréssel fogadta. „Már 1994-ben, majd 1996-ban megnyertük az európai térdsebész-társaság kongresszusának első díját az eljárással. Mégis, az azóta eltelt időszakban az évente világszerte elvégzett műtétek magas száma jelenti a legnagyobb elismerést – hangsúlyozza a professzor. – A technikát igazolta az idő, nem vesztett népszerűségéből. Ebben döntő szerepe van annak, hogy a tőlünk független vizsgálatok, klinikai tapasztalatok is alátámasztották azokat az eredményeket, megfigyeléseket, amiket mi már kezdetben publikáltunk.”
Hangody professzor az azóta eltelt időkben több újdonsággal is bővítette módszerét. Elmondása szerint a porckutatás az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a mozgásszervi sebészetnek. „Mi magunk is folyatunk új vizsgálatokat biodegradábilis vázszerkezetek, porcsejtátültetés terén, és friss humán kadaverekből nyert porcszövet átültetésével is már öt évnél hosszabb klinikai tapasztalatokkal rendelkezünk. Az említett területeken is vezettünk be olyan újításokat, fejlesztéseket, amivel – úgy gondoljuk – hozzá tudtunk járulni a klinikai eredmények fejlődéséhez, javulásához.”
Forrás: eletforma.hu
Egyelőre azonban nincs hatékony gyógymódja a betegségnek, mert a kutatók eddig nem ismerték pontosan a rendellenesség molekuláris hátterét. Az új kutatásból viszont kiderült, hogy az oszteoarthritisszel összefüggő szövetkárosodást egy bizonyos molekuláris útvonal okozza, amely a cink szintjének szabályozásáért felel a porc sejtjeiben. A ZIP8 nevű fehérje szállítja a cinket ezekben a sejtekben, egy sor olyan molekuláris eseményt elindítva, amelyek egerekben a porcszövet lebomlásához vezetnek. A cink szintjének csökkentése tehát az oszteoarthritisz kezeléseinek újabb generációjának kifejlesztéséhez vezethet.
Jang-Soo Chun, a koreai Gwangju Természettudományi és Műszaki Intézet munkatársa így nyilatkozott az eredményekről: „A szövetkárosodást az úgynevezett mátrixbontó enzimek okozzák, mely fehérjéket a porcsejtek termelnek. Mivel a mátrixbontó enzimek működéséhez cinkre van szükség, a kutatók azt feltételezték, hogy a cink szintje a porcsejteken belül jelentős szerepet játszhat az oszteoarthritisz kialakulásában.
Elméletük igazolásához először oszteoarthritiszes betegekből és egerekből származó porcmintákat elemeztek. A mintákban a ZIP8 fehérje rendellenesen magas szintjét mutatták ki. A cink beáramlása a ZIP8 fehérjén keresztül aktiválja az úgynevezett fémszabályozó transzkripciós faktor 1-et (MTF1), amely megnöveli a mátrixbontó enzimek szintjét a porcsejtekben. Az egereken végzett genetikai kísérletek révén a kutatók kimutatták, hogy ez a cink-ZIP8-MTF1 útvonal kulcsszerepet játszik az oszteoarthritisszel összefüggő porclebomlásban.
Forrás: vital.hu
Az életkor előrehaladtával a szervezet nem termel többé elég kollagént a porc épségben tartásához, aminek a következménye a csontvégeket borító porcok elvékonyodása, töredezése. Ezt követően a porcok mozgás közbeni súrlódása, egymáshoz dörzsölődése gyulladáshoz és fájdalomhoz vezet. Leggyakoribb a teherviselő ízületek megbetegedése, mint a csípő és térdízület, de a váll, könyök, kéz és láb kisebb ízületei is lehetnek érintettek.
A porckopás tünetei Fokozatosan kialakuló fájdalom lehet az első tünet. Az ízületi fájdalom gyakran a test más régiójába is kisugárzik. A fájdalom később terhelésre fokozódik, pl. lépcsőjárás során, ülésből történő felálláskor vagy a mozgás kezdetekor, de rövidebb-hosszabb idő múlva „bejáratás” után megszűnik. Később jelentkező tünet – amely a betegnek még elviselhetetlenebb – a nyugalmi, éjszakai fájdalom. Amikor az arthrosisos folyamat előrehalad, megjelennek a mozgáskorlátozottság, az ízületi funkciók beszűkülésének jelei. Ilyenkor már a mindennapi feladatok elvégzése is nehézséget jelenthet a betegeknek. A fájdalom mellet, az inaktivitásból adódóan, az izmok sorvadása is megkezdődhet.
Porcvédő terápia glukozaminnal Az arthrosis terápiájában a megelőzésnek van a legnagyobb jelentősége, valamint annak, hogy korai szakaszban ismerjék fel a betegséget. A glukozamin a szervezetben is megtalálható természetes aminocukor, amely biztosítja a proteo- és glukozaminoglikanok (az ízületi porc és az ízületek között elhelyezkedő folyadék alapvető alapanyagainak) bioszintézisét. Ezek alkotják azt a biológiai „ragasztóanyagot” vagy „cementet”, amellyel a sejtek egymáshoz kötődnek. A glukozamin segíti a súrlódásnak kitett ízületi szövetek működését és a porc regenerálódását. Glukozaminpótlás során az ízületi porc pusztulása lassul, és ezzel egyidejűleg megkezdődik a pusztuló szövetek regenerálódása is.
A glukozamint természetes módon, tengeri állatok kitinpáncéljából állítják elő, és jelenlegi ismereteink szerint nincsenek mellékhatásai. A klinikai vizsgálatok során a glukozamin-szulfát hatásosnak bizonyult az ízületi mozgékonyság és a mozgástér megnövelésében a porckopásos megbetegedésben szenvedő betegeknél. Hatása a nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerekhez hasonló, néha még erőteljesebb. A szájon át szedett glukozamin gyorsan eljut a szövetekbe, szervekbe, legfőképpen a porcokba és az ízületi szövetekbe, ahol jótékony hatását kifejti.
Foprrás: vital.hu
|
||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||
Az ízületi kopás az egyik leggyakoribb betegségnek számít ma Magyarországon. Általában sérülések, gyulladások, veleszületett kóros elváltozások okozzák. A súlyos kopások mozgáskorlátozottságot, fájdalmat, ízületi folyadék gyülemet okoznak a betegnek – ezek esetén, pedig sajnos szükségessé válik protézis beültetése. A leggyorsabb, leghatékonyabb műtéti módszert egy magyar orvos fejlesztette ki.
Egy friss koreai kutatás szerint a csontok végén található porc a természetesen előforduló fém, a cink feldolgozásával járó molekuláris folyamatok következtében károsodik. Amikor az oszteoarthritisz során a porc lebomlik, a csontvégek közvetlenül egymáshoz dörzsölődnek, ami fájdalommal, duzzanattal és ízületi merevséggel jár.
A tartós túlterhelés, a nehéz és egyoldalú munka, az ízület előzetes sérülése, túlzott igénybevétele, de még inkább a túlsúly és az elhízás a porcszövet leépüléséhez vezet. Az életkor előrehaladtával ennek a folyamatnak a kockázata növekszik. A glukozamin fontos vegyület a porckopás okozta ízületi bántalmak elkerüléséhez.