penészgomba
|
Most Dr. Arati Inamdar és a Rutgers Egyetem (New Jersey, Egyesült Államok) munkatársai azt igazolták, hogy egyes penészgombafajok olyan anyagot termelnek, mely a dopamin transzportját meghatározó két gén működését zavarja meg. Idáig ismert volt a penész asztmát és allergiás betegségeket kiváltó hatása, azonban a Parkinson-kór egy új aspektus.
A munka alapját egy kolléga, Dr. Joan Bennett vizsgálatai adták. A tudós 2005-ben kezdte el tanulmányozni a penészgomba egészségbefolyásoló hatásait, ekkor ugyanis a Katrina Hurrikán hatására bekövetkező áradás New Orleansban az ő házát sem hagyta érintetlenül. Dr. Bennett a visszamaradó penészből mintákat kezdett gyűjteni, a munka, pedig a viselt védőöltözet ellenére számos nem kívánt mellékhatással, például hányingerrel, szédüléssel, fejfájással járt. A minták elemzése kapcsán a két kutató felfedezte, hogy a tünetek kialakulásáért alapvetően az 1-okten-3-ol tehető felelőssé, mely egy alkoholszerű vegyület.
Az anyagot letesztelve muslicákban mozgási rendellenességek jelentkeztek. A mélyebb vizsgálatok világítottak rá, hogy a dopamin funkciója két ponton is génszintű gátlást szenved. A jelentkező idegdegeneráció pedig Parkinson-kórhoz hasonló tünetekben nyilvánul meg. Mindazonáltal, a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain megjelent tanulmány szerint nem zárható ki a genetikai fogékonyság szerepe sem, így a témában további vizsgálatok várhatóak.
Forrás: vital.hu
A körömgombát - mint neve is mutatja - különböző gombafajok okozzák. Elsősorban a dermatophyton és penészgomba felelősek a kellemetlen tünetekért.
Az onychomycosis a kéz vagy láb körömlemezének gombás fertőzése, népbetegségnek tekinthető, az európai felnőtt népesség 3-22 százalékát érinti. A körömgombát fonalas, penész vagy sarjadzó gombák okozzák, majd innen terjednek tovább. A gombák a természet fontos alkotóelemei. A növényekkel ellentétben azonban az energiát nem a napfényből vagy a levegőből, hanem más organizmusokból nyerik. A gombák rendkívül hasznos szerepet töltenek be, például a sajtok előállítása esetén. Az emberi szervezetben természetes állapotban legalább 100 féle parazita gomba található. Egy gomba akkor káros, ha hosszú időn keresztül élősködik a szervezetben. A körömgomba esetén a három fő gombafajból - élesztőgomba, dermatophyton és penészgomba - az utóbbi kettő felelős a kellemetlen tünetekért.
A dermatophyton Az úgynevezett dermatophytonok elsősorban az emberi bőrön, valamint a kéz és a láb környékén, leginkább, pedig a körmökön élősködnek. A problémát itt első sorban az okozza, hogy fonalaikkal nem csak az elhalt hámsejteket (amit köznyelvben korpának is nevezünk) vonják be, hanem az ép bőr- és körömfelületet is. Ebben az esetben, pedig az élősejtekből is táplálkoznak, károsítva ezzel a bőrt, illetve a körömlemezt. A dermatophytonok okozta gombafertőzés okozhat körömvastagodást, repedezettséget, körömleválást, súlyosabb esetben akár fájdalmas bőrbántalmakat is, amennyiben tovább terjed. Ezek a tünetek ugyan rendkívül kellemetlenek, de kezelhetők és nem életveszélyesek. A dermatophytonok csoportjába tartozó kórokozó gombafajok többnyire a Microsporum, a Trichophyton és az Epidermophyton nemzetségbe tartoznak, a szakirodalom összesen 41 fajt tart számon.
A penészgombák A penészgombáknak számos fajtájuk van. Egyesek kifejezetten hasznosak: a híres francia penészes sajtokhoz elengedhetetlen a nemes penész. Ám ugyancsak ebbe a csoportba tartozik a nedves, dohos, szellőzésmentes pincékből ismerős úgynevezett fekete penész is, amelynek belégzése hosszú távon tüdőkárosodást is okozhat. A penészgombák bizonyos fajtái felelősek a körömgombákért is. Főbb tünetei a megvastagodott, sárgás körmök, vagy bizonyos esetekben fehér foltok is megjelenhetnek a körömlemez felületén. A tünetek észlelésekor mielőbb meg kell kezdeni a körömgomba kezelését, megelőzve, hogy más körömre, vagy bőrfelületre is átterjedjen. Candida a leggyakoribb, a penészgombák nem olyan jelentős részt képviselnek a fertőzéseknél.
Forrás: hazipatika.com
így kedvező feltételeket biztosít a penészgomba és a poratka elszaporodásához. Mit tehetünk ellene? Az őszi-téli időszakban jelentkező allergiás panaszokat a lakáson belüli allergének okozzák. A tünetekért a legtöbb esetben a penészgomba és a poratka a felelős – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A nedves környezet mindkét allergén számára kiváló életfeltételt biztosít, ha a lakás páratartalma huzamosabb időn át meghaladja a 60 százalékot, előbb-utóbb számíthatunk a megjelenésükre. Penésszel a legtöbb esetben az épületek rosszul szigetelt külső falain, vagy hőhidak mentén találkozhatunk, de megjelenhetnek a lakás nedvesebb pontjain is, a fürdőszobai, konyhai mosdó körül, vagy a cserepes virágok földjén. A házi poratka emberi hámmal táplálkozó, mikroszkópikus méretű élőlény. Legnagyobb mennyiségben a lakás kárpitozott bútorain – ágynemű, matrac, kanapé, szőnyeg – fordul elő.
A gyerekekre fokozottan veszélyes A lakásban, nagy számban jelenlévő allergének súlyosbíthatják a már meglévő betegségeket: gyakrabban jelentkezhet asztmás roham, erősödhetnek az allergiás tünetek. Csecsemők, kisgyermekek esetében különösen nagy veszélyt rejt az allergénekkel teli környezet. Esetükben ezáltal nem csak az allergia és az asztma kialakulásának veszélye sokszorozódik meg, de gyakoribb légúti fertőzésekkel is számolhatunk. Visszatérő köhögés, elhúzódó légúti betegségek esetén vizsgáljuk át alaposan a gyermekszobát, mert előfordulhat, hogy a panaszokat esetleg penészgomba jelenléte okozza.
Szabaduljon meg a párától! Rosszul szellőző, hűvösebb, északi szobában, teregetés után akár 30 százalékkal is emelkedhet a levegő páratartalma. Mivel mindkét allergén a párás környezetet kedveli, így elsődleges cél, hogy a lakás páratartalmát csökkentsük, ill. 40-60% között tartsuk. Az “Environmental Assessment of Domestic laundering” projektben résztvevő kutatók célja az volt, hogy olyan megoldást találjanak a problémára, mely egyaránt figyelembe veszi mind az egészségi, mind, pedig a környezeti szempontokat. A skót kutatók szerint energetikai szempontból ellentmondásos, hogy a háztartások többségében rezsicsökkentés céljából inkább mellőzik a szárítógépek használatát, és a radiátorra teregetnek. A gyorsabb száradásért feltekerik a radiátort, majd a belső levegő hőmérsékletét az ablak nyitásával igyekeznek kompenzálni.
Alternatív megoldások A kutatók a fenti szempontokat figyelembe véve azt tanácsolják, hogy téli időszakban is teregessünk inkább a szabadban: erkélyen, teraszon. Némi beruházást igényel ugyan, de hosszú távon jó választás a kondenzátoros szárítógép vásárlása, mely a szárítás során keletkező nedvességet a szabadba vezeti. A készülék kiválasztásánál fontos szempont a jó energiaosztály besorolás is, így a havi kiadásainkat sem növeli meg jelentős mértékben. Ha mégis a lakásban teregetünk, a szárítót helyezzük déli fekvésű ablak elé, természetes módon csökkentve a száradási időt. Léteznek egyéb megoldások is a lakás páratartalmának csökkentésére: elektromos páraelszívó, páramentesítő készülék, vagy szellőző berendezés beépítésével.
Forrás: www.tudokozpont.hu, eletforma.hu
|
||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||
Bizonyos penészgomba fajok olyan összetevőt bocsáthatnak ki, mely befolyásolja a dopamin funkcióban alapvető gének működését és növelheti a Parkinson-kór kockázatát. A Parkinson-kóros betegekben a dopamin nevű jelátviteli anyag szintje csökken – a dopamin alapvetően a finom mozgások szabályozásában tölt be alapvető szerepet.
Mutasd a körmödet, megmondom, mi fertőzi. Milyen gombafajták okozhatnak körömgombás megbetegedést?
A téli időszakban, különösen többgyermekes családokban okoz gondot a nagy mennyiségű, frissen mosott ruha szárítása. A legfrissebb kutatások szerint a száradó ruhákból távozó pára nagymértékben növeli a lakások páratartalmát,
