napfény
|
Megfelelő mennyiség szükséges belőle ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immnunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkentve a gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt - életkortól függetlenül. A T1-limfociták és ezek aktív sejtanyagai a citokinek segítik az immunrendszer egészét komplex összefüggések útján az infekciózus betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában. D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. A D1-, D2- és D3-vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá, közülük a szervezet számára legjobban felhasználható forma a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. Azonban nem a napfény az egyetlen lehetőség a D-vitamin felvételére, tápanyagokkal is magunkhoz veszünk D3-vitamint, ilyen források a tejtermékek, a tojás, a tőkehal és a tőkehal májának az olaja.
D-vitamin-pótlás: mikor fontos, és mennyit kell bevinni? Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin- szükségletünket fedezzük. A téli borongós hónapok alatt azonban gyakran alakul ki hiányállapot, pótlásáról ezért különösen fontos ekkor gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.
Az egyén életkorától, életkörülményeitől, az éghajlati viszonyoktól és az étkezéstől függően van szükség a D-vitamin pótlására nem csak csecsemő-, gyermekkorban és időskorban, hanem az élet minden szakaszában.
A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermekek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását, illetve valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége - kellő információ hiányában - vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálék-kiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart, ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek, évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin mértéke elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.
A hazai szakemberek példaértékű összefogásának eredményeképpen új ajánlást dolgoztak ki itthon a D-vitamin bevitelére, amely az egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egység (korábban 400, majd 800 NE volt). Ezt a mennyiséget táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ajánlott bevinni ősztől tavaszig. A biztonságos határértékről is ismertek adatok: a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben.
A D-vitamin-hiány legrégebben felismert következménye a csontrendszer betegsége volt. A D-vitamin-hiányos állapotot angolkórnak (rachitis) nevezik. Az angolkór magyar elnevezés a 19. század végéről, a 20 század elejéről származik. Magyarázata, hogy az iparosodás éveiben a rossz tápláltság, a levegő szennyezése, a napfény hiánya tömeges méretekben először Angliában mutatkozott meg a szegény sorsú főként városi gyermekek között. A D-vitamin-hiány következtében létrejött csontrendszeri elváltozások a növekedés és fejlődés leggyorsabb stádiumában érintették a csecsemőket és kisgyermekeket. A rachitis tünetei feltűnőek voltak; a bőr sápadtsága, a nagy fej, a puha koponyacsontok, a boltozatos homlok, az elgörbült alsó végtagok (O-láb kialakulása), a mellkasi csontok, a bordák, a gerinc deformálódása (tyúkmell) és fokozott hajlam a csonttörésre. A legsúlyosabb formák mellett enyhébb formái is megjelenhetnek a D-vitamin-hiánynak, ilyen az izomzat tónusának csökkenése, a fogzás és a mozgásfejlődés késése, a légúti infekciók gyakori előfordulása.
A felnőtt magyar lakosság 95 százaléka is D-vitamin-hiányos a legfrissebb kutatási eredmények szerint, rájuk is ráfér a pótlás (a magyar kutatási eredményekről szóló beszámolóért kattintson ide!). Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezetben felhalmozódik és ez által komoly mellékhatásai, lehetnek, ami akár veseelégtelenséghez is vezethet. Ezért orvosi tanács nélkül a D-vitamin szedése nem ajánlott.
D-vitamin hiány - hogy állapítható meg? A D-vitamin-hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűség méréssel (denzitometria) történhet. A csontsűrűség csökkenése már mindig előrehaladott állapotot jelent, ennek vizsgálata életkortól függetlenül lehetséges. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas.
Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet individuális D-vitamin kezelést javasolni. Egyénre szabott D-vitamin-kezeléssel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek. A legfrissebb számítások szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor, pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.
Forrás: allergiakozpont.hu, hazipatika.com
A CDC – együttműködésben az amerikai Nemzeti Rák Intézettel – a NHIS-től („Nemzeti Egészség Interjú Áttekintés” c. vizsgálat) kapott éves, keresztszekciós felmérés adatait elemezte. A NHIS felmérésbe kizárólag a nem intézményesített, civil amerikai lakosságot vonták be, amely az ottani szabályozás szerint azokat a 16 éves vagy annál idősebb amerikai rezidens állampolgárokat jelenti, akik nem tartózkodnak valamilyen bentlakásos intézményben, és nem szolgálnak aktívan a katonaság kötelékében. Annak ellenére, hogy a napkrémek használata, az árnyékba vonulás és a hosszú, a lábakat és a karokat fedő ruházat, valamint a sapka viselése egyre gyakoribbá válik, még mindig nagyon sok a tennivaló a napsugárzás, illetve a napfénynek való kitettség veszélyeivel kapcsolatos lakossági tudatosság fokozása terén. A napon való leégés és a bőr hosszú távú napkárosodásának a megelőzése nagyon fontos dolog, mivel évtizedekkel az ilyen események után is jelentkezhet a bőrrák. A kutatók az NHIS felmérés 2000 és 2010 közötti adatait használták fel az elemzésükhöz. A vizsgálat részét képezte a fiatalok kérdőíves felmérése, melyben válaszokat kellett adniuk a napfénynek való kitettséggel, az árnyékban való tartózkodás gyakoriságával, továbbá azzal kapcsolatosan, hogy viselnek-e a napon széles karimájú kalapot, hosszú ujjú inget és a szabadban tartózkodás alatt használnak-e napkrémet. A fiatalokat az általuk preferált napkrémek vagy naptejek fényvédő faktoráról is kikérdezték. 2005. évtől a felmérés már további információkra is kiterjedt, köztük a használt napkrémek fényvédő faktora erősségére (1-14-ig, illetve 15-50-ig), arra, hogy használnak-e a fiatalok napellenzős sapkát vagy baseball-sapkát, ez utóbbiak ugyanis nem nyújtanak olyan mértékű védelmet, mint a széles karimájú kalapok. A felmérés eredményei szerint a nők valamivel tudatosabbak voltak a napkrémek használatát illetően: míg az összes lány 37 %-a használt napkrémet, addig a fiúknak csak a 32 %-a. Az árnyékba vonulás volt a második leggyakoribb védekezési forma a közvetlen napsugárzással szemben és az arányok ezen a téren is hasonlóak voltak: a lányok 30 %-a, míg a fiúknak csak a 20-25 %-a monda azt, hogy árnyékba vonul a napfény elől. A fehér bőrű lányok jóval ritkábban kerestek árnyékot, mint a fekete bőrűek, akik viszont ritkábban használtak napkrémet. A hosszú szárú ill. a hosszú ujjú ruhanemű viselése jóval népszerűbb volt a férfiak körében: 30 %-uk számolt be arról, hogy bokáig fedő nadrágot visel, szemben a nőket jellemző 21-25 %-os aránnyal. A NHIS felmérés alapján elmondható, hogy 2000-2010 között a napfénynek való kitettséggel kapcsolatos tudatosság növekedett, de maga a kitettség is. A vizsgálatba bevont férfiaknak és nőknek egyaránt az 50-50 %-a számolt be az elmúlt 12 hónap során szerzett napégésről. A CDC sokat foglalkozik a lakosság napsugárzásnak való kitettségével, amely erősen megnöveli a bőrrák kifejlődésének a kockázatát. A betegség leghalálosabb formája a „melanoma malignum” és a legkevésbé agresszív bőrtumor típusok közé tartozik a bazálsejtes és a laphámsejtes karcinóma (utóbbi másik neve: laphámrák). Mindhárom kórkép olyan, a bőrön megjelenő eltorzulást okozhat a test bármely részén, amely a beteg életminőségét rendkívüli mértékben ronthatja. A napsugárzásnak való kitettség különböző fajtái a bőrrák különféle típusaival társulnak. Például a folyamatos, krónikus kitettség, amikor valaki a szabadban végez munkát, általában laphámrák kifejlődéséhez vezet. A szünetelő kitettség – pl. a nyaralás alatti napfürdőzés – melanoma és bazálsejtes karcinóma kialakulásához vezethet. A leégés tipikusan az intermittáló (szünetelő) kitettség után jelentkezik és a melanoma malignum kórkép kifejlődésének a kockázata egyenes arányban növekszik azzal, ahányszor egy ember bőre az élete folyamán leég. A leégések viszonylag magas száma és a barnító szalonok (szoláriumok) használatának a prevalenciája miatt a CDC úgy véli, hogy bőrrák járvány van kialakulóban, mert a fiatalok nincsenek tisztában a veszélyekkel, így mire elérik a nyugdíjaskort, addigra „bőrrák generáció” lesz belőlük. A CDC azt reméli, hogy az adatgyűjtés és az emberek szokásainak az elemzése révén a jövőben nagyobb figyelmet tud fordítani az információs kampányra, amellyel a lakosságot nemcsak megszólítani kívánja, de a bőrrákkal kapcsolatos tudatosságot is fokozni akarja.
Forrás: diagnozis.hu
|
||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
A szervezet egészséges működéséhez számos vitaminra, nyomelemre van szükség. Az utóbbi években fokozott figyelmet kapott a D-vitamin szerepe, mivel felismerték, hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére. Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább azt mutatják, hogy a D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban.
A D-vitamin-hiány jelei
Az USA-ban a Betegség Ellenőrző és Prevenciós Központ (angol rövidítése: CDC) által megkérdezett fiatalok (18-29 év közöttiek, 65 %-uk fehér bőrű volt) több mint a fele úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer leégett a napon.
