mélyvénás trombózis
| ||||||||
|
Hazánkban évente több mint 2000 embernél diagnosztizálnak mélyvénás trombózist, amely a trombózis egyik legveszélyesebb fajtája. A mélyvénás trombózis az egyik leggyakoribb érrendszeri megbetegedés hazánkban, mégis kevesen tudják, hogy valójában mit is takar ez a betegség. A tünetei jól felismerhetőek és nem szabad a nyári „vizesedéssel” összekeverni!
Mit értünk mélyvénás trombózis alatt? Abban az esetben beszélünk mélyvénás trombózisról, amikor vérrög alakul ki, többnyire az alsó végtag izmai közötti mélyvénákban. Ez a vérrög nem csak azért jelent veszélyt, mert a véna elzárásával nem engedi a vér továbbáramlását az adott végtagból, hanem azért mert ebből a vérrögből leszakadhatnak kisebb darabok, amik belekerülnek a véráramlatba és így a szíven keresztül a tüdőbe juthatnak. A tüdőbe bekerült vérrög tüdőembóliához vezethet.
Ismerd fel a tüneteket! A mélyvénás trombózist, a vénát elzáró vérrög okozza, ezért kialakulása előre nem megjósolható. Leggyakrabban az alsó végtagokban fordulhat elő, de abban az esetben, ha a felső végtagokban keletkezik, ugyanazokat a tüneteket produkálja:
Abban az esetben, ha a beteg nem figyelt fel a mélyvénás trombózis jeleire és a vérrög bejutott a tüdőbe, az alábbi jelek utalnak a tüdőembólia kialakulására:
Végtag „vizesedés” vagy mélyvénás trombózis? Az első legjobban feltűnő tünet, hogy míg mélyvénás trombózis esetén csak az adott területen lévő végtag duzzad meg, addig vizesedésnél mind a kettő. Biológiai lefolyásuk is más: amíg a trombózisnál egy ér elzáródásról van szó, addig a vizesedés a test folyadékháztartásának problémája. Tartós lábdagadás fennállása esetén mindenképpen forduljon orvoshoz, mert valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés jele is lehet!
Mi segíthet? A felismerés után a legfontosabb lépés, hogy a vérrögöt megfelelő kezeléssel mielőbb feloldják, hogy ne jusson el a tüdőbe és a véna újra átjárhatóvá váljon. A kezelés második szakasza az újabb mélyvénás trombózis kialakulásának megelőzése. Súlyos esetben, hogy ne alakulhasson ki tüdőembólia, a betegnek véralvadásgátló gyógyszert kell szednie, ami meggátolja a vérrögök újbóli kialakulását. Sajnos a mélyvénás trombózis egy alattomosan kialakuló betegség, amit nem minden esetben lehet megelőzni, csak időben felfedezni. Fontos tisztában lenni a tünetekkel és a betegség-megelőzés céljából egészséges életmódot folytatni.
Forrás: elixironline.hu
Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogy ha vérrög (trombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában. Általában az alsó végtagot érinti, rendszerint a végtag duzzadása, meleg, lilásvörös bőr és súlyos esetben fájdalom jelzi. Ha ismered a tüneteket és a kockázati tényezőket, megelőzheted a betegség szövődményeinek kialakulását. Milyen jelek figyelmeztetnek a trombózisra?Nem ritka, hogy a mélyvénás trombózis alattomosan alakul ki, az esetek több mint felében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetei. Ha tünetek alakulnak ki, akkor ezek az alábbiak lehetnek.
Fájdalom. Az alsó végtag érintettsége esetén leggyakrabban a vádliban jelentkezik, úgy tűnhet, mintha izomláz lenne. Pirosság, illetve melegség a bedagadt terület felett. Néha a mélyvénás trombózis első jele a tüdőembólia valamelyik tünete lehet. A tüdőembólia tünetei az alábbiak lehetnek. Légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb tünet). Rossz közérzet, szorongás. Köhögés, súlyos esetben véres köpettel. Mellkasi fájdalom, amely általában mély lélegzetvételre vagy köhögésre súlyosbodik. Szédülés, ájulás.
A mélyvénás trombózis okaiA mélyvénás trombózisnak számos hajlamosító tényezője lehet, mozgáshiány (például hosszan tartó ülés) vagy öröklött véralvadási zavar (trombózishajlam), de bizonyos rosszindulatú daganatok is növelik a trombózis kialakulásának kockázatát. Általában önmagában egy rizikófaktor még nem elég, az alábbi tényezők kombinációja vezet mélyvénás trombózishoz.
Huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, csonttörés miatt gipszelés vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat. Sérülés vagy műtét. A vénák sérülése vagy műtéte lelassíthatja a véráramot, fokozva a véralvadék kialakulásának kockázatát. A műtét során alkalmazott általános altatás (anesztézia) kitágíthatja a vénákat, ami szintén elősegíti a véralvadást. Öröklött véralvadási zavar. Ezt a mélyvénás trombózis családon belüli halmozott előfordulása mutatja. Terhesség. A terhesség fokozza az alsó testfél (kismedence, lábak) vénáira nehezedő nyomást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott. Daganat. Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet. Egyes daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot. Szívelégtelenség. A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél fokozott a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, mert a szívük kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, mint a normális szív. Ez fokozza annak valószínűségét, hogy a vér áramlása lassulni fog, pangás alakul ki, majd bealvad. Fogamzásgátló tabletták, hormon szubsztitúciós terápia. Mind a két készítmény csoport fokozhatja a vér alvadási készségét. Pacemaker vagy centrális vénába helyezett katéter. Ezek az eszközök irritálhatják az erek falát és lassíthatják a vér áramlását. Korábban elszenvedett mélyvéna trombózis, tüdőembólia. Nagyobb valószínűséggel ismétlődnek ezek a kórállapotok, ha már korábban is kialakultak ezek Önnél. Mélyvéna trombózis vagy tüdőembólia a családban. Ha családjában valakinek mélyvéna trombózisa, vagy tüdőembóliája van vagy volt, akkor Önnél is fokozottabb a mélyvéna trombózis kialakulásának kockázata. Elhízás, kövérség. A súlyfelesleg fokozza a kismedence és a láb területén lévő vénákra nehezedő nyomást, ezáltal lassítva a vér áramlását és fokozva a trombózis kockázatát. Dohányzás. A dohányzás befolyásolja a véralvadást és a keringést.
Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán
További cikkeink: Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék
A kockázat magasabbnak tűnt a kórházi tartózkodások időtartama alatt, tették hozzá a svéd kutatók, akiknek cikke a Journal of the American Medical Association című folyóiratban jelent meg. Azt nem bizonyították, hogy a betegség közvetlenül fokozza a rögösödési hajlamot, de „erőteljesen alátámasztotta, hogy összefüggés van a kettő között, illetve, hogy a reumatoid arthritisz kapcsán a gyulladás, a kezelés vagy más tényezők járulhatnak hozzá a vérrögök képződéséhez” – mondta el a kutatás vezetője, Dr. Marie Holmqvist, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa. A reumatoid ízületi gyulladás különbözik az életkorral járó csont-ízületi gyulladástól. Előbbi betegség általában 25-55 éves kor között kezdődik, az ízületek duzzanatával, merevségével, fájdalmával és csökkent funkciójával jár. Korábbi kutatások már utaltak a reumatoid arthritisz és a vérrögképződés lehetséges kapcsolatára. A mélyvénás trombózisként ismert betegség során leggyakrabban a lábban vagy a combban keletkezik a vénákat elzáró rög. Ha ez leszakad és elindul a véráramban, a tüdőbe jutva életveszélyes tüdőembóliát idéz elő. Szívinfarktushoz és agyvérzéshez is vezethet ez az állapot.
Dr. Daniel Solomon, a Brigham és Női Kórház reumatológiai osztályának tudományos vezetője szerint a kockázati faktorok között genetikai eredetűek is lehetnek, továbbá szerepet kaphat a dohányzás és a betegek körében gyakori inaktivitás. Egyelőre azonban nem sikerült tisztázni, mi is történik pontosan. Solomon üdvözölte a kutatás eredményeit, melyek tovább bővítették a témával kapcsolatos ismeretanyagot. - Bár ezeknek a betegeknek a legtöbbje nem találkozik a trombózissal élete során, egy jelentős hányaduk viszont igen. Mivel nincs megfelelő stratégiánk a kockázat csökkentésére, túl korai lenne kijelenteni, hogy mindenképp aggódni kell miatta. Az orvosokat és a betegeket azonban fel kellene világosítani ezzel kapcsolatban - vélekedett a szakember.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
Ez a jelenet ma már minden hosszú távú repülőúton kötelezően lejátszódik. Nem volt ez mindig így: jó néhány utas tragikus halála kellett hozzá, hogy a légitársaságok felismerjék: a trombózisveszély olyan probléma, melynek megelőzését nem bízhatják kizárólag az utasokra. A legfontosabb, hogy a lábtrombózis és a tüdőembólia egy és ugyanaz a betegség - mondja dr. Damásdi Katalin, háziorvos. A trombózis tehát nem önmagában jelent elsősorban problémát, hanem az általa kiváltott tüdőembólia az, ami könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő. Hogy alakul ki?A lábszárban áramló vér hosszas tétlenség hatására lelassul. A lelassult vér könnyebben megalvad, az így kialakult alvadt vérrögöt hívjuk trombusnak. Ez elzárja az áramló vér útját, a láb fájdalmasan megdagad: kialakul a trombózis. A vérrög azonban nem feltétlenül marad a helyén, könnyen leválhat, és elindulhat a tüdő felé. A vénás rendszerben áramolva leghamarabb a tüdőben találkozik szűkebb erekkel, ezért itt akad el: minél nagyobb a vérrög, annál szélesebb eret zár el, és jó eséllyel annál nagyobb tüdőfelület működését akadályozza meg.
Hogy lehet felismerni?A mélyvénás trombózis típusos esetben féloldali betegség, az érintett láb váratlanul megduzzad, a lábfej feszítése vagy a lábszár tapintása fájdalmas. Tapasztalt orvos ránézésre felismeri a betegséget, de igazolni ultrahangvizsgálattal szokták. Sokszor a tünetek nem típusosak, ilyenkor a diagnózis elhúzódhat. A tüdőembólia típusosan légszomjjal, éles, szúró mellkasi fájdalommal kezdődik, de néma, szinte tünetmentes is lehet, vagy más betegséghez, pl. szívinfarktushoz hasonló tüneteket mutathat. A betegség felismeréséhez a legtöbb segítséget a mellkasi CT vizsgálattól várhatjuk. Előzzük meg!Trombózis a végtagok hosszas tétlenségének következtében alakulhat ki. Ha valaki egészségügyi okokból kényszerül hosszas fekvésre (például fekvőgipsz vagy műtét utáni lábadozás miatt), akkor a kórházban automatikusan kap vérhígítót. Azonban ha a tartós inaktivitásnak nem egészségügyi oka van - például egy hosszú busz- vagy repülőút - a tudatos megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. A trombózis kialakulásának veszélye fokozottabban érinti azt, aki korábban már kapott trombózist, túlsúlyos, cukorbeteg, dohányzik, fogamzásgátlót szed, terhes, daganatos betegségben szenved, illetve mozgásszegény életmódot folytat.
Forrás: Nők Lapja, hazipatika.com
További cikkeink: Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék
|
||||||||
Sokan a végtagok dagadásával nem törődnek, azt a meleg időnek tudják be. Teszik mindezt azért, mert nem sejtik, hogy milyen veszély rejtőzhet egy-egy megduzzadt láb vagy kar mögött. A mélyvénás trombózis tüneteivel és következményeivel kevesen vannak tisztában, pedig sajnos egyre több embert érint.
Ha a vénában kialakult vérrög egy része leszakad, és a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.
A mélyvénás trombózis sok esetben magától megszűnik, ám veszélyes szövődményeket, tüdőembóliát is okozhat. Véralvadék kialakulhat a bőrhöz közelebbi vénákban is, de ez nem annyira veszélyes, mivel jellemzően nem ad embólust a tüdőbe.
A trombus kialakulási helye előtti (amerről a véna vére jön) testrész megduzzad. Ez jelentheti a bokák, a lábfej, illetve egy egész alsó végtag megdagadását.
Hosszú ideig tartó ülés. Amikor a lábak huzamosan nincsenek használva (például vezetés vagy repülés közben), a vádli izmai nem húzódnak össze, és nem segítenek a vénás vér eltávolításában a lábból.
Új kutatás igazolta, hogy a reumás ízületi gyulladásban szenvedőknél nagyobb a kockázata annak, hogy a diagnózist követő évtizedben mélyvénás trombózisuk alakul ki.
A kutatók ezért szerették volna jobban megérteni, hogy a reumatoid arthritisz miért fokozza ezt a hajlamot, illetve, hogy gyakrabban jelentkezik-e kórházi tartózkodás alkalmával. 1997 és 2010 között 45 ezer svéd állampolgárt követtek nyomon. A reumatoid ízületi gyulladásban szenvedők 2,2 százalékánál jelentkezett trombózis, a többiek körében ez az arány 1,1 százalék volt. - Kevés betegnél alakult ki a rögösödés, ezért nem kell rettegni tőle a mindennapi életben – hangsúlyozta Holmqvist. A vérrögösödés mindkét csoport esetében a kórházi tartózkodást követő egy év során mutatkozott gyakrabban, ugyanolyan arányban. Ha igaz az, hogy a reumás ízületi gyulladás trombózist okoz, akkor valószínűleg az állapotból fakadó gyulladás, vagy maga a kezelés a ludas.
Véget ér a film, mindenki mozgolódni kezd. Aki magától nem tenné, azt hamarosan egy női hang buzdítja, öt percben bemutatva az ülve is elvégezhető egyszerű tornagyakorlatokat.