májrák

Ma már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.

Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.

A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.

A fenolok hatása

A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.

Vörösbor és rák

Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.

A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.

Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.

További cikkeink:

Cholican kapszula

A Hepatology című orvosi szakfolyóirat szeptemberi számában megjelent tanulmány szerint a sáfrány hatékonyan alkalmazható a májrák megelőzésében és megállítására, azaz kiváló természetes kemopreventív anyag.

A máj sejtjeiből elsődlegesen kiinduló daganat, azaz a májsejtrák (hepatocelluláris karcinóma, HCC) a világon az ötödik leggyakrabban előforduló rákfajta, és a köznyelv legtöbbször ezt a daganatos betegséget érti "májrák" alatt. A májsejtrák kialakulásának kockázatát leginkább a krónikus hepatitis B és C vírusfertőzés növeli, de e betegségre hajlamosít a vastúlterhelés, a zsírmáj és a túlzott alkoholfogyasztás is. Kialakulásában továbbá szerepet játszhatnak káros környezeti hatások (dohányfüst, benzingőz, stb.) is.

Manapság a rák ellen folytatott küzdelemben komoly érdeklődés övezi a gyógynövényeket és fűszernövények kemopreventív hatásait, hiszen kevés igazán hatékony kezelési mód létezik a daganatok kialakulásának megelőzésére és elburjánzásának megállítására. Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy a sáfrány (Crocus sativus) antioxidánsokban igen gazdag, gyulladásgátló és rákellenes hatású, így a kutatók komoly reményekkel vágtak bele e fűszer vizsgálatába.

A kutatás során a szakemberek májsejtrákos patkányokon vizsgálták a sáfrány hatásait. A 22 hétig tartó kísérletben az állatokat először rákkeltő anyaggal (dietil-nitrozamin, DEN) kezelték, majd két hét elteltével naponta adtak nekik testsúly-kilogrammonként 75 mg, 150 mg vagy 300 mg sáfránykivonatot. Az eredmények azt mutatták, hogy a sáfrány jelentősen csökkentette a májban található csomók (nodulusok) számát, továbbá a legnagyobb dózissal kezelt egyedekben teljesen meggátolta a csomók kialakulását. A sáfrány megelőzésként is hatásosnak bizonyult: a vizsgálat előtt megelőzési céllal alkalmazott sáfránykúra hatására jóval kisebb mértékben nőttek a máj károsodásának mértékére utaló májfunkciós értékek (pl. GGT, ALT, AFP).

Az eredmények azt sugallják, hogy a sáfrány rákellenes hatással rendelkezik, segíti a károsodott sejtek úgynevezett programozott halálát (idegen szóval apoptózist), gátolja a rákos sejtek burjánzását és csökkenti a gyulladásokat. A további kutatások a sáfránykivonat működési mechanizmusát kívánják feltárni.

Forrás: origo.hu

Hosszabb túlélést biztosított. Amerikai kutatók 30, végstádiumban lévő májrákos páciensen tesztelték a genetikailag módosított vírust, amely jelentősen meghosszabbította a betegek életét, elpusztította a daganatot és meggátolta újabb tumorok kifejlődését.

A nagy dózisú terápiában részesült 16 beteg átlagos túlélése 14,1 hónap volt, szemben a kis dózissal kezelt 14 páciensnél tapasztalt 6,7 hónappal. "Először mutattuk ki, hogy egy genetikailag módosított vírus javítja a rákbetegek túlélését" - mondta a tanulmány társszerzője, David Kim, a kaliforniai Jennerex bioterápiás cég kutatója.

Az elmúlt 30 évben a kemoterápia és biológiai terápia terén elért óriási fejlődés ellenére a szolid tumorok nagy része gyógyíthatatlanná válik, amint áttéteket ad. "Ezért nagy szükség van hatékonyabb aktív immunterápiákra" - írták a kutatók.

A Pexa-Vec névre keresztelt szer a daganatos sejtekben szaporodik és elpusztítja azokat, miközben a szervezet immunrendszerét is a tumor sejtek megtámadására ösztönzi. "A Pexa-Vec mind magas, mind alacsony dózisban csökkentette a daganat méretét és gátolta annak vérellátását" - áll a cég sajtóközleményében.

A szert a vacciniavírusból fejlesztették ki, amelyet már évtizedek óta használnak oltásként. Segítségével irtották ki a himlőt a Földön. A Pexa-Vec a vizsgálati eredmények szerint mindkét dózisban jól tolerálható, bár leírtak mellékhatásként influenza-szerű tüneteket. A tudósok jelenleg 120 beteg bevonásával szélesebb körben is tesztelik a szert, továbbá a jövőben más daganatokon is szeretnék kipróbálni azt. A tudósok a Nature Medicine folyóiratban számoltak be eredményeikről.

Forrás: hazipatika.com

Slimming tea	Cholican kapszula	Super kalcium por	Ican kapszula

Sok esetben, a májban található áttét okoz először tüneteket, ami a beteget orvoshoz viszi, majd a részletes kivizsgálás során derül fény az elsődleges daganatra.

A máj sejtjeiből kiinduló daganatot hepatocelluláris carcinómának, májráknak nevezzük. A májrák előfordulása Európában a többi daganatos betegséghez viszonyítva ritka, öt eset jut évente 100 000 lakosra. A férfiak háromszor gyakrabban betegszenek meg, mint a nők, a betegség előfordulása 50 éves kor felett halmozódik. A világ más tájain – elsősorban Afrikában és Ázsiában – a betegség jóval gyakoribb.

A májrák legfontosabb kockázati tényezője a májzsugor (cirrhosis), az esetek 80 százalékában ennek talaján alakul ki a tumor. A májzsugor oka lehet a hosszú ideig tartó, túlzott mértékű alkoholfogyasztás (a krónikus alkoholisták 15 százalékánál alakul ki cirrhosis); a vírusos májgyulladás idült formája (hepatitis B, C, D vírusok esetén); ritkábban egyes anyagcsere-betegségek, illetve hosszan tartó gyógyszer- és méreghatások.

Magyarországon az alkohol indukálta májzsugor és az ennek következtében kialakuló májrák a leggyakoribb. Sajnos az alkoholizmus nálunk népegészségügyi problémát jelent: egyes felmérések szerint a lakosság 10 százaléka alkoholfüggőnek tekinthető.

A hepatitis B és hepatitis C vírus a májzsugor előidézésén kívül egyéb mechanizmusokkal is hajlamosít a májrák kialakulására. A kockázat azoknál a legnagyobb, akik újszülött korukban (vagy a méhlepényen keresztül) Hepatitis B vírussal fertőződtek meg.

A tartós érintkezés az Aspergillus flavus nevű penészgombával, a gomba szervezetbe való tartós bejutása szintén a betegségre hajlamosít. Hazánkban szerencsére nem nagyon találkozni ezzel a kórokkal, mivel a gomba elsősorban nedves éghajlaton él meg, ahol különféle gabonákkal kerül az emberek szervezetébe, és fejti ki rákkeltő hatását.

Egyes hormonkezelések szintén növelik a betegség kockázatát, de ez nem tartozik a gyakori okok közé.

Milyen tünetekkel jár a májdaganat?

A tünetek, ha egyáltalán vannak, nem jellegzetesek. A beteg egyéb okkal nem magyarázható fogyást tapasztalhat, felléphet érzékenység a has jobb felső régiójában, a jobb bordaív alatt.

Mivel a májrák leggyakrabban májzsugor és hepatitis fertőzés következtében alakul ki, az ezen, betegségek által okozott panaszok a vezető tünetek. A májbetegségek legjellegzetesebb tünete a levertség, az erőtlenség, a gyomortáji bizonytalan panaszok; esetleg hányinger, émelygés léphet fel.

A bőrön jellegzetes elváltozások láthatók: csillag alakú pirosas területek a mellkas bőrén, a tenyerek és talpak feltűnő rózsaszínes árnyalata, a bőr elvékonyodása, a körmök elfehéredése. Észlelhető lehet sárgaság, időnként viszketésről számol be a beteg.

Hormonális eltérésekre utaló jelek is mutatkozhatnak: férfiaknál eltűnik a férfias eloszlású testszőrzet, szexuális zavarok lépnek fel. Nőknél a menstruációs ciklus felborulása, esetleg a vérzés elmaradása utalhat a májbetegségre.

A máj rosszindulatú daganata gyorsan nő, és hamar terjed a közeli nagy vénákba és a májkapu nagy vénájába.

Megelőzés

Legfontosabb a nagy mennyiségű alkohol fogyasztásának elhagyása, ha szükséges, orvosi segítség bevonásával.

A hepatitis B és C vírus testnedvek közvetítésével terjed (cseppfertőzéssel nem), így a megfelelően megválasztott védekezési eszköz használatával és a higiénés szabályok betartásával a megfertőződés elkerülhető. A vérkészítményeket Magyarországon már régóta vizsgálják, így az ezekkel való fertőződés veszélye napjainkra jelentősen csökkent.

A hepatitis B vírus ellen védőoltás létezik, mely a fokozott kockázatnak kitett csoportok számára (például egészségügyi dolgozók) kötelező. A terhesgondozás folyamán rutinszerűen szűrik a vírust, a fertőzött anyák újszülöttjei védőoltást kapnak.

Forrás:otvenentul.hu, a teljes cikk a WebBeteg.hu oldalon.

További cikkeink:

Chitosan kapszula

Cholican kapszula

Ican kapszula