látászavarok
| ||||||||
|
Az agyi tumorokhoz számos jó és rosszindulatú agydaganat tartozik. Kétharmaduk szerencsére jóindulatú, a rosszindulatú agydaganat sokkal ritkábban fordul elő. Néhány jellegzetesen gyermekkorban alakul ki, és vannak, melyek felnőttkorban jelentkeznek.
Az agydaganat leggyakoribb tünetei Tipikus tünetek, melyek agydaganatra utalhatnak:
Ha felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon neurológus szakorvoshoz! A cikkben említett tünetek általánosak, ezek alapján ne állítson fel öndiagnózist! Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Vannak olyan esetek is, melyeknél egyáltalán nem jelentkezik fejfájás. Panaszaival keressen fel szakorvost!
A jóindulatú agyi tumorok közé sorolják a hipofízis adenómát, a rosszindulatúakhoz a glioblasztómát. Az agydaganatokat aszerint csoportosítják, milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának nevezzük, ide tartozik az astrocytoma, az oligodenroglioma, a glioblastoma és a kevert glióma. Ependimomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák. Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma). A központi idegrendszer primer limfómája a nyiroksejtekben alakul ki, melyeknek fontos szerepe van az immunvédelemben. Nyiroksejtekből áll többek között a lép, a nyirokcsomók, és megtalálhatóak a vérben is. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a kisagyban lévő medulloblastoma. A felsorolt primer agydaganatoktól, melyek az agyban keletkeznek, el kell különíteni az agyi metasztázist, mely más szervek daganatainak áttéte. Az agydaganatok okairól és kockázati tényezőiről még keveset tudunk. A terápia a daganat típusától és a tumor helyétől, elhelyezkedésétől függ.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Hogyan zajlik a vérvétel? Vérvételre csak szakorvosi/háziorvosi beutalóval mehetsz. A vérvételhez leültetnek, de ha fennáll az ájulás veszélye, fektetést is kérhetsz. Az esetek nagy részében könyökhajlatból vagy alkarból veszik a vért – egyes speciális eseteket kivéve, amikor ujjbegyet, combhajlatot vagy kézfejet szúrnak. A sikeres és gyors vérvételhez le kell engedned a karod, felkarod gumiszalaggal elszorítják, hogy vénád megteljen vérrel. Ha ez nem elég, néhányszor ökölbe kell szorítanod a kezed. A szúrás helyét fertőtlenítik, majd megszúrnak. A legtöbb helyen már nem fecskendővel, hanem vákuumcsővel dolgoznak, aminek nagy előnye, hogy a vákuumrendszernek köszönhetőn ampullacsere esetén sem folyik ki a tűből a vér. Ha levették a vizsgálathoz szükséges mennyiségű vért, a felkaron lévő szorítást kiengedik, kihúzzák a tűt, és vattával leragasztják a helyét. Ilyenkor szorítani kell a leragasztást, hogy a szúrás nyoma gyorsan bezáruljon.
Ájulás: mitől? Aki még nem járt vérvételen, óriási fájdalomra készül, holott az eljárás legfeljebb kellemetlennek mondható, de semmiképp sem fájdalmasnak. Az ájulást többnyire nem a beteg fájdalomküszöbének túllépése, hanem a pszichés eredetű félelem, vagy a vér látványa okozza. Ha ájulós vagy, célszerű előre jelezned a nővérnek, hogy fekvő helyzetből vehessék le a vért. Így, ha elájulsz, sem történik nagy baj. Mivel a vérvételt általában éhgyomorra rendelik el, a vércukor leesésével mindenképpen számolj. Vigyél magaddal egy kis csokoládét vagy cukrot, hogy ha végeztetek, megehesd.
Mikor rendelnek el vérvételt? Vérvételre szinte minden rutinvizsgálathoz elküldenek, hiszen a vér összetételéből rengeteg betegség kiszűrhető. De ugyanez a helyzet akkor is, ha műtétre készülsz. Ha elmúltál 50 éves, tanácsos félévente/évente vérvételre menned, még akkor is, ha egyébként teljesen egészséges vagy.
Jelek, hogy nézesd meg a vérképed! Vannak bizonyos közérzeti jelek, amelyek alapján érdemes vérvételre menned. A panasz hallatán általában háziorvos is laborvizsgálatot javasol. Ha mégsem tenné, biztos, ami biztos, kérdezd meg, nem tartja-e szükségesnek.
Túl bő – kivérzéses – menstruáció Természetesen a tünetek egyszeri előfordulása nem ad okot aggodalomra, hiszen például az időjárás-változás is kiválthatja őket. Ha azonban visszatérnek vagy tartósan fennállnak, feltétlenül nézesd meg, hogy például nincs-e vashiányod, nem vagy-e vérszegény, megfelelő-e a vérsüllyedésed. A vérvétel segítségével a gyulladásos, illetve a daganatos betegségek is kiszűrhetők.
Forrás: otvenentul.hu
|
||||||||
|
|
||||||||
Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!
Az agydaganatok típusai
Bizonyos időközönként meg kell nézetni a vérképed. Vannak azonban olyan tünetek, melyek nem tűrnek halasztást.