kozmetikumok
|
Nem ez az első egészségkárosító hatás, ami a negyven éve használt fertőtlenítőszerről kiderül. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent vizsgálatban a kutatók izolált szívizomsejteken és vázizomrostokon, valamint élő egereken és hallárvákon vizsgálták a triklozán hatását. Azt találták, hogy a triklozán a szív- és a vázizomsejtekben is megzavarja azoknak a membráncsatornáknak a működését, amelyeken beáramlik az izomösszehúzódáshoz szükséges kalcium. A szer élő állatokban akár 25 százalékkal csökkentette a szív- és vázizmok összehúzódó képességét már 20 perccel a beadás után. A kutatók szerint ilyen látványos szívizomgyengítő hatást csak erős szívgyógyszerek szoktak kiváltani. A szerzők kiemelték, hogy a triklozán különösen káros lehet a szívelégtelenségben szenvedők számára. Mire jó a triklozán? Az 1972 óta ismert triklozánt eredetileg orvosok használták antibakteriális hatása miatt, emellett vírus- és gombaölő hatása is van. Ezen túl tartósítószerként is használják. A szert azóta, a legkülönbözőbb termékekben alkalmazzák: megtalálható - és itthon is széles körben hozzáférhető - szilárd és folyékony szappanokban, dezodorokban, tus- és habfürdőkben, samponokban, borotvahabban, szájvízben, fogkrémben, ágyneműben, ruhaneműben, szőnyegben, játékokban, konyhai eszközökben, bútorokban és szemeteszsákokban is. A szabályozás nem tiltja gyermekeknek szóló termékekben az alkalmazását. A statisztikák szerint az európai közös piacon forgalmazott triklozán tartalmú termékek 85 százaléka kozmetikai célú. Tíz százalékot képviselnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (például csomagolóanyagok), és 5 százalék a textíliák aránya. Egy 2006-os felmérés szerint az unióban a triklozán felhasználása elérte az évi 450 tonnát. Hosszú az egészségkárosító hatások listája
Ha egy fogkrém triklozánt tartalmaz, egyrészt elpusztíthatja az egészséges szájflóra részét képező hasznos baktériumokat is, lenyelve és az emésztőrendszerbe kerülve, pedig a bélflórában okozhat nemkívánatos pusztítást. Állatkísérletekben a triklozán befolyásolja a hormonális rendszer működését: úgynevezett endokrin diszruptorként viselkedik. Befolyásolja többek között a pajzsmirigy hormontermelését, és androgén- és ösztrogénhormon-receptorokkal is kölcsönhatásba lép. Továbbá összefüggésbe hozták rákbetegségekkel, fejlődési rendellenességekkel és májkárosodással is. A triklozán zsírban oldódó vegyület, ezért a szervezeten belül a lipidekben gazdag szövetekben halmozódik fel. Korábbi vizsgálatokban öt emberi anyatejmintából háromban mutattak ki triklozánt. Megtalálták újszülöttek köldökzsinórvérében is, ami azért aggasztó, mert a fejlődő magzat különösen sebezhető lehet a triklozán hatásaival szemben. Nem is hatékonyabb a hagyományos szappannál? A triklozánról korábban úgy vélték, hogy mivel a szervezetben vérfehérjékhez kötődve szállítódik, nem tudja kifejteni káros hatását. A szerzők szerint azonban a triklozán kémiailag aktív maradhat szállítófehérjéhez kötődve is, sőt, ez a szállítási mód segítheti, hogy eljusson a különböző szervekhez. Ráadásul az élő állatokon végzett kísérletekben bebizonyosodott, hogy a vérfehérjékhez való kötődés nem jelent biztonságot. Az újabb kutatások egyébként azt mutatják, hogy a triklozán hétköznapi használata nem csak veszélyes, de felesleges is: az FDA 2005-ös vizsgálata szerint a triklozán tartalmú termékek nem távolítják el hatékonyabban a baktériumokat, mint a hagyományos szappannal való kézmosás. A környezetet is károsítja A triklozán a környezetvédő szervezetek feketelistájára is felkerült súlyos környezetkárosító hatása miatt. Mivel a triklozántartalmú termékek többsége végül a szennyvízbe kerül, a természetes vizekben nagy mennyiségű triklozán halmozódik fel. A vegyület toxikus az algák számára (amelyek a vízi táplálékláncok alapját képezik, ezért pusztulásuk különösen nagy kárt okoz a társulásokban), és nagy mennyiségben halmozódik fel halakban és más vízi fajokban. A triklozán lebomlása során - UV-sugárzás hatására - egy ismert karcinogén, dioxin keletkezik. Az újabb kutatások szerint a csapvízben található triklozán reagálhat a víz fertőtlenítése során használt klórral, és így számos veszélyes klórvegyület keletkezhet, többek között kloroform, amit a humán karcinogének közé sorolnak. Az unióban most folyik a triklozán felülvizsgálata Magyarországon, az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan, a trikozlán minden típusú kozmetikai készítményhez felhasználható, de a felhasznált mennyiség nem haladhatja meg a 0,3%-ot - tájékoztatta az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztálya az [origo]-t. A vegyület biztonságosságának kérdése, újraértékelése azonban felkerült a kozmetikumok biztonságosságával foglalkozó Uniós Tudományos Bizottság (SCCS) napirendjére. A tervek szerint a bizottság még idén elkészíti javaslatát a triklozánhasználat újraszabályozásáról. Addig is azoknak fogyasztóknak, akiknek aggályai vannak a triklozánnal kapcsolatban, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal azt ajánlja, hogy válasszanak olyan kozmetikumokot, amelynek összetevői között nem található meg a vegyület.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
A legújabb vizsgálatok szerint az arckrémekben, dezodorokban, sőt néhány feldolgozott hústermékben is megtalálható parabén nevű vegyületek egyértelműen kimutathatók a mellrákkal diagnosztizált nők szövetmintáiból. A parabének olyan kémiai vegyületek, amelyeket a kozmetikai ipar évtizedek óta előszeretettel használ tartósítószerként. A parabének megtalálhatók arckrémekben, fogkrémekben, borotvahabokban, barnítókrémekben, Bár a parabének (leggyakrabban metilparabén, propilparabén és butilparabén) szerepét a mellrák kialakulásában nem lehet egyértelműen bizonyítani, a vegyület veszélye ösztrogén utánzó hormonhatásában áll: megbonthatja a szervezet hormonháztartásának működését, ami elváltozásokhoz vezethet. A Reading Egyetem kutatói nemrég olyan nők szövetmintáit vizsgálták, akiknek 2005 és 2008 között emlődaganat miatt el kellett távolítani a mellét. A vizsgált 40 nőtől fejenként 4 szövetmintát vettek, és az összes minta 99 százalékából legalább egyféle parabént ki lehetett mutatni, de a minták 60 százaléka 5 A Journal of Applied Toxicology című szaklapban közzétett tanulmány szerint továbbra sem lehet ok-okozati összefüggést találni a dezodorokban lévő parabének és az emlődaganat kialakulása között, ám a tény, hogy a rákos szövetmintákban szinte kivétel nélkül fellelhető a vegyület, mindenképpen további vizsgálatok, elvégzését teszi szükségessé. A kutatók elmondták, hogy a mellrák kockázatát bizonyos tényezők (pl. életkor, öröklött tényezők stb.) bizonyítottan növelhetik, de mindenképpen fontos lenne a kozmetikumokban lévő kémiai vegyületek szerepét is egyértelműen tisztázni.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség nevű civil szervezet kozmetikai szaküzletben, hipermarketben, áruházláncokban, gyógyszertárban és ázsiai áruházban vásárolt hidratáló- és bőrtápláló krémeket, amelyeket aztán független laboratóriumban vizsgáltatott be. Az eredeti csomagolású, többségükben fóliázott termékek között voltak jól ismert világmárkák és magyar gyártók termékei is.
Magas csíraszám Az akkreditált laboratórium két termék esetében rendkívül magas összcsíraszámot (aerob mezofil baktériumok) mutatott ki. Egy gyógyszertári, tartósítószer-mentes hidratálókrémben 3,8x105 darab/gramm, az Aqua márkanevű, gyógynövényes biotermékként forgalomba hozott bőrápoló krémben pedig 4,4x104 darab/gramm csíraszámot mértek. Ezek az értékek jelentősen túllépik a hatóságilag elfogadható határértéket. A szövetség szerint ezek az arckrémek emberi felhasználásra alkalmatlannak minősíthetők. A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség tanulmánya itt olvasható, itt pedig a vizsgált termékek adatait láthatjuk. Az összcsíraszám mellett vizsgáltatták egyes patogén baktériumok - az Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Clostridiumok, Enterobaktériumok -, valamint penészgombák jelenlétét is. A patogén baktériumokra valamennyi termékminta esetében negatív eredményt kaptak, a penészszám egyik arckrémben sem lépte túl a határértéket. "A káros mikroorganizmusok tevékenységének hatása nem minden esetben jelentkezik azonnal, ráadásul a hatás nemcsak a bőrfelszínen, hanem a bőr mélyebb rétegeiben is jelentkezhet. Enyhébb esetekben egyebek mellett bőrpír, viszketés tapasztalható, súlyosabb fertőzéskor karakteres vörös foltok, kiütések, gennyképződés, fájdalom, allergiás reakció léphet fel. A fogyasztók az esetleges bőrproblémák kiváltó okait szinte sohasem az arckrém mikrobiológiai szennyezettségében keresik, sőt nemegyszer még a kozmetikusok és a dermatológusok is beleesnek abba a hibába, hogy ha elváltozást észlelnek, a mikrobiológiai eredetű okokat eleve kizárják" - áll a szervezet sajtóközleményében.
Ne maradjon krém a tégely szélén! Ha egy mikrobiológiailag nagymértékben szennyezett arckrémet felbontunk és elkezdünk használni, az egyébként is magas, úgynevezett induló csíraszáma rövid időn belül hatványozódhat, különösen, ha a krém tartósítószert sem tartalmaz. A mikrobiológiai eredetű problémákért nem mindig a gyártó a felelős, a kereskedő tárolási és termékkezelési gyakorlata is nagyban befolyásolja a minőséget. A szövetség azt tanácsolja, hogy amikor terméket választunk, ne feledjük, hogy a természetes eredetű alapanyagok hatékonyabbak, ugyanakkor kedvezőbb életfeltételeket biztosíthatnak a mikroszervezetek számára. Ily módon konzerválószer nélküli arckrémet csak akkor vásároljunk, ha rövid időn belül fel tudjuk használni. Ügyeljünk arra is, hogy a tubus vagy a tégely szélén ne maradjon krémmaradvány, mert ez pár napon belül a mikrobák melegágyává válhat.
Forrás: origo.hu
|
Egy új kutatás szerint petri-csészében és élő állatokban is nagymértékben gátolja az izomösszehúzódást a triklozán nevű vegyület, amelyet fertőtlenítő hatásának köszönhetően számtalan kozmetikai cikkben és használati tárgyban megtalálható adalékként.
A triklozánnak az elmúlt négy évtizedben egyre több egészségkárosító hatására derült fény. Kimutatták, hogy allergiát okozhat, megtámadhatja a bőr természetes savvédőköpenyét, valamint károsíthatja a májat.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás vizsgálta már a dezodorokban lévő parabének esetleges szerepét a mellrák kialakulásában, és az eredmények általában nem voltak megnyugtatóak.
testápolókban és piperecikkekben, a legnagyobb aggodalmat azonban többnyire a dezodorokban fellelhető parabének okozzák.
különféle parabént is tartalmazott. A hónaljdezodort egyáltalán nem használó nőknél is ki lehetett mutatni a parabént, vagyis esetükben a vegyület más forrásból került a mellbe.
Tizenkét hidratáló- és bőrtápláló krém mikrobiológiai vizsgálatát végeztette el a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség. A mikrobiológiailag szennyezettnek talált krémek között volt gyógyszertári eredetű is.