időskori egészség
| ||||||||||||||||
|
Ahhoz, hogy levonják ezt a következtetést a kutatók 4.300 időst vizsgált meg, 60 évnél idősebbeket. A kutatók azt tanácsolták az időseknek, hogy nézessék meg a D-vitamin szintjüket és töltsenek több időt a napon. A kutatók az alapján ítélték az időseket gyengének, hogy három a következő dolgok közül megjelent náluk: izom gyengeség, lassú séta, kimerültség, alacsony fizikai aktivitás, véletlen fogyás. Azok, akiknél ezek közül csak egy vagy kettő jelent meg azokat “előgyengének” nevezték.
Forrás: diagnozis.hu
- ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén. Míg korábbi tanulmányok az időskori szellemi aktivitás és a jobb mentális állapot közötti kapcsolatot vizsgálták, addig a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központja és az Illinois-i Műszaki Egyetem kutatói a mentális aktivitás és az idősödő agy fehérállományának szerkezete közti kapcsolatot kívánták leírni. A kutatás szerint az olyan egyszerű tevékenységek, mint az újságolvasás, egy-egy levél megírása, könyvtárlátogatás vagy sakkozás, hozzájárulnak az agy egészséges szerkezetének fenntartásához. A kutatók mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) és diffúziós tenzor képalkotást (DTI) alkalmaztak az adatgyűjtéshez. A DTI módszer lehetővé teszi, hogy az agy vízmolekuláinak viselkedését, mozgását vizsgálják az agyszövetekben. Az agy fehérállományában lévő vízmolekulák könnyebben mozognak az idegnyúlványokkal párhuzamosan, és nehezebben az ezzel ellentétes irányban - ez vezet az úgynevezett diffúziós anizotrópiához. A diffúziós anizotrópia értéke sok mindent elárul a kutatóknak az agy működéséről, például idősebb korban, sérülések vagy egyes betegségek következtében csökken ez az érték. A most ismertetett tanulmányba 152 idős embert vontak be, akik átlagos életkora 81 év volt, és egyiküknél sem diagnosztizáltak még demenciát. Felmérték a résztvevőknél, hogy az előző egy évben milyen jellegű tevékenységekkel töltötték idejüket, és milyen gyakorisággal vettek részt olyan tevékenységekben, amelyek mentális aktivitással járnak. Ezt követően vettek részt az MRI és a DTI vizsgálatokon az önkéntesek. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy határozott összefüggés áll fenn a szellemi tevékenységek időskori gyakorisága és a diffúziós anizotrópia mért értéke között. Az agyi diffúziós anizotrópia értéke már 30 éves kortól csökkenni kezd. "A szellemi tevékenységet gyakran végző idős páciensek nagyobb diffúziós anizotrópiás értéke azt sugallja, hogy ezek az emberek a fiatalabbakhoz hasonló agyi tulajdonságokkal bírnak" - magyarázta Arfanakis.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
Az időskorban gyakran előforduló memória- és gondolkodási problémák hátterében sokszor az agy természetes zsugorodási folyamata áll, amelyet jelentősen csökkenthet a rendszeres testmozgás. Meglepő módon azonban a szellemi frissesség megőrzésének fő eszközeként számon tartott stimuláló szellemi tevékenységek nem fejtettek ki számottevő hatást a zsugorodás megelőzésében - áll a Neurology című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban. A sakk hosszú távú pozitív szellemi hatását például leginkább úgy fokozhatnánk, ha távoli sakkpartnert választunk, és elfutunk a partira - fogalmaztak ironikusan a kutatók. Az eredményeket a tudósok egy viszonylag nagy, több mint 600 főt vizsgáló skóciai kutatás alapján szűrték le, amelyben 70 és 73 éves kor közötti idősek vettek részt. A kutatás egy hosszú távú, 1947-ben indult követéses vizsgálatba illeszkedett, amelynek kezdetén több mint 1000, 1936-ban született ember szellemi képességeit vizsgálták, majd rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokat végeztek rajtuk. A jelenlegi kutatás a résztvevők egészségi állapotát 70 éves korban vizsgálta, ezt követően, pedig rendszeresen kikérdezték őket arról, hogy milyen testmozgást végeztek, illetve milyen társas vagy egyéb szellemileg stimuláló játékban vettek részt, majd 73 éves korukban mágneses rezonanciavizsgálatot (MRI) végeztek rajtuk. A kutatás egyértelmű és közvetlen korrelációt talált a testmozgás fokozása, például heti néhány alkalommal beiktatott séta és az agyzsugorodás csökkenése között. A szellemi játékok és más agystimuláló tevékenységek viszont nem voltak hatással az agy méretének változására a vizsgált időszakban - ez persze nem jelenti azt, hogy ezeknek ne lenne más pozitív hatása, de az nem képezte a jelen vizsgálat tárgyát. Az eredmények továbbá a követéses vizsgálat kezdetén mért intelligenciaszinttől és a társadalmi státusztól is függetlenek voltak. Szellemi egészség és testmozgás A kutatók egyelőre nem tudtak választ adni arra a kérdésre, mi állhat a jelenség hátterében. Azt sem tudták egyértelműen kizárni, hogy az agy jó egészségi állapota teszi lehetővé az idősek fokozott testmozgását, azaz az ok-okozati kapcsolat iránya nem tisztázott. További, nagy elemszámú vizsgálatok szükségesek a testmozgás agyzsugorodást befolyásoló hatásainak feltérképezésére is. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy sem a rendszeres testmozgással, sem a szellemet stimuláló játékokkal nem foghatnak mellé az idősek: az előbbi általános egészségi állapotukat mindenképpen pozitívan befolyásolja, az utóbbi, pedig társas kapcsolataikat erősítheti, valamint segíthet a depresszió és fáradtságérzet leküzdésében.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
Legyengült időseknél a D-vitamin hiány képes 30%-kal megnövelni a halálozási esélyeket bármely okból.
Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét
A legújabb kutatások szerint a rendszeres testmozgás sokkal hatékonyabb segítség a szellemi frissesség megőrzésében, mint a memóriagyakorlatok vagy egyéb fejtörő játékok.