higiénia
|
A vizsgálatok szerint a nyilvános és munkahelyi vécékben már azzal növelhető a kezet mosó fiatal férfiak száma, ha a személyes higiénia fontosságáról szóló üzeneteket helyeznek el a mosdókban. Maria Lapinski és a Michigan Állami Egyetem tudósai férfiakat kérdeztek meg kézmosási szokásaikról. A férfiak saját bevallásuk szerint az esetek 75 százalékában mosták meg kezüket. Ez viszonylag reálisnak tűnik, mivel az Egyesült Államok Betegségellenőrzési- és Megelőzési Központjának (CDC) felmérései szerint a férfiak 77 százaléka mos kezet vécéhasználat után. Az előzetes felmérések után a kutatók "5-ből 4 férfi, kezet mos" feliratú táblákat helyeztek el a mosdókban, amelyeken Michigan Állami Egyetem feliratú pólós fiatalemberek szerepeltek. A táblákról a helyes kézmosás technikáját is elsajátíthatták a férfiak. Lapinski és kollégái ezek után ismét meginterjúvolták a férfiakat: a táblák hatására most már 86 százalék volt a kezet mosók aránya és az eredmények szerint a férfiak tovább és alaposabban mostak kezet. "Közegészségügyi szempontból rendkívül fontos ez a kutatás, mivel a kézmosás megelőzheti a fertőzések terjedését. Sajnos ennek ellenére sokan vannak, akik egyáltalán nem mosnak kezet, vagy nem elég alaposak" - vélekedett Lapinski a Nemzetközi Kommunikációs Társaság hírlevelében. A kutatás részletes leírása a Human Communication Research című tudományos szaklapban olvasható.
Forrás: hazipatika.com
Magyarországra is jutott az eddig tíz halálos áldozattal járó németországi hasmenés járványt okozó, E. coli baktériummal fertőzött spanyol uborka szállítmányból, állítja az élelmiszerbiztonságért felelős cseh hatóság.
Csehország is importált egy tétel spanyol uborkát, amelyről azt feltételezik, hogy a németországi járványt okozta. A CTK cseh hírügynökség a prágai mezőgazdasági és élelmiszeripari hatóságra hivatkozva azt írta, egyelőre nem tisztázott, hogy a feltételezések szerint az E. coli baktériummal fertőzött biouborkák piacra is kerültek-e vagy csak megérkeztek az országba. Michal Spacil, a hatóság szóvivője szerint az Európai Unió gyors figyelmeztetési rendszerének köszönhetően értesültek a szállítmányról. "A németek azt mondták, hogy jutott belőle Magyarországra, Ausztriába és Luxemburgba is" - közölte a szóvivő, hozzátéve, az élelmiszer-ellenőrök vasárnap kezdenek ellenőrzésbe a cseh importálócégnél, amelynek egy német vállalkozás szállította az uborkákat. Ellenőrök az uborkák közt A spanyol uborkabotránnyal kapcsolatos első hazai vizsgálati eredmények a jövő hét első felében - esetleg hétfőn délutánra vagy keddre - várhatók - közölte Jordán László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) elnökhelyettese, országos növény- és talajvédelmi főfelügyelő vasárnap délelőtt. Arról, hogy a problémás tételből Magyarországra is érkezhetett áru, hazánk vasárnap reggel az unió élelmiszer-biztonsági gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül kapott értesítést. Jordán László rendkívüli vizsgálatot rendelt el - a miniszteri utasításnak megfelelően - a növény- és talajvédelmi igazgatóságoknak, mivel az MGSZH kiemelten kezeli a spanyol eredetű zöldségek vizsgálatát. Ennek megfelelően az ellenőrök már pénteken délután megkezdték a vizsgálatokat, és egész hétvégén, szombaton és vasárnap is folytatták. A szakértők eddig mintegy 80 mintát gyűjtöttek össze a spanyol eredetű zöldségfélékből, hogy tüzetesen megvizsgálják mikrobiológiai szempontok alapján. Az MGSZH megkapta annak a két cégnek a nevét is, amelyek a szennyezett uborkát behozhatták az országba, de ezt az elnökhelyettes nem kívánta nyilvánosságra hozni. Az élelmiszer-biztonsági szakemberek már ott vannak a szóban forgó vállalkozásoknál, hogy lefolytassák a vizsgálatokat, és felderítsék, hogy az árut hová szállították, közölte Jordán László. Nálunk még nem jelent meg a hasmenéses járvány Az Országos Epidemiológiai Központban mostanáig öt, betegetől vett mintát vizsgáltak a németországi hasmenéses járványt okozó kólibaktériumra vonatkozóan, de ezek mind negatívak lettek, jelentette be Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján. A héten körlevélben értesítették az ország összes kórházát: kötelesek azonnal, telefonon tájékoztatni az OEK-et, ha olyan megbetegedést észlelnek, amely a németországi hasmenésjárvánnyal összefüggésbe hozható. Ennek eredményeképpen érkezett be mostanáig öt minta érkezett a központba. A betegek jól vannak, szövődmények kialakulására semmilyen jel nem utal. A helyettes tiszti főorvos azt is elmondta: az európai uniós gyorsriasztási rendszeren keresztül megtudták, hogy Magyarország is kaphatott abból a spanyolországi uborkából, amely a gyanú szerint a betegség kórokozóját hordozza. Az élelmiszer-biztonsági hatóságok még vizsgálják, hogy mikor és milyen mennyiségben érkezhetett a szállítmány. Németországban háromféle terméket vizsgálnak, ebből kettő spanyolországi uborka, egy pedig holland vagy dán eredetű uborka. Szabó Enikő hangsúlyozta: nem elegendő csupán a vízcsap alá tartani a zöldségeket, hanem csak alapos megmosás után, hámozva ajánlott fogyasztani. Mivel nem megfelelő higiénés körülmények között emberről emberre is terjedhet a betegség, ezért a rendszeres és alapos kézmosás különösen fontos. Azoknak, akik a közelmúltban Németországban jártak, és tapasztalják a tüneteket, továbbra is azt ajánlja: ne kezdjenek antibiotikum-kúrába, mert az akár súlyosbíthatja is a tüneteket. Hasfogó szedése sem javasolt, mivel ezáltal a méreganyag nem tud távozni a szervezetből. Katasztrofális helyzet Németország szombaton jelentette be, hogy tízre emelkedett a coli bélbaktérium egyik válfajával, az EHEC baktériummal fertőzött uborkák okozta halálesetek száma. A Robert Koch járványügyi intézet arról számolt be, hogy szerte az országban jóval több mint 1000 fertőzéses megbetegedést, illetve gyanús esetet regisztráltak. A betegek közül csaknem 300 állapota válságos: 276 ember betegedett meg a baktérium okozta hemolitikus urémiás szindrómában, amely heveny veseelégtelenséget, rohamokat, agyvérzést és kómát is okozhat. Ez a legnagyobb betegszám Európában, de már Svédországból, Dániából, Nagy-Britanniából, Hollandiából, Ausztriából és Svájcból is érkeztek hírek fertőzésekről. Egészségügyi szakértők úgy vélekednek, hogy a járvány még messze nem érte el tetőpontját. Vasárnapi értesülések szerint egyes észak-németországi tartományok, mindenekelőtt Hamburg és Schleswig-Holstein kórházaiban szinte katasztrofális helyzet alakult ki. A betegek nagy száma miatt az intézmények teherbírásuk határához jutottak, az önálló tartománynak számító Hamburgnak például Alsó-Szászország segít. Az orvosok közben a legsúlyosabb szövődmények megszüntetése érdekében új gyógyszerekkel próbálkoznak, a hírek szerint nemzetközi együttműködéssel. A fertőzés súlyosságát növeli, hogy az EHEC-baktérium mérgező hatását az antibiotikum csak erősítheti. Hamburgi orvosok arról is beszámoltak, hogy az elsősorban gyermekek és nők esetében alkalmazott dialízis kezelés nem járt eredménnyel. Három gyanús megbetegedés Franciaországban Franciaországban három olyan ételmérgezéses esetet észleltek, amelyek összefüggésbe hozhatók a németországi hasmenéses járvánnyal, közölte a francia egészségügyi minisztérium. Mindhárom kórházban ápolt személy a közelmúltban tért haza Németországból. A németországi járvány kísérőjelenségéről van szó. Jelenleg nincs járvány Franciaországban - mondta vasárnap Francoise Weber, a francia egészségügyi minisztérium egészségvédelmi intézetének (INVS) vezetője a France 2 közszolgálati televízió híradójában. A minisztérium jelezte, hogy a bretagne-i piacokról kivonták a Spanyolországból importált uborkát, amely a feltételezések szerint a németországi járványt okozta. Az illetékesek ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a franciaországi gyanús esetek semmilyen kapcsolatba nem hozhatók a breton forgalomból kivont spanyol salátauborkával. Még mindig nem egyértelmű a járvány forrása A német hatóságok változatlanul sötétben tapogatódznak a veszélyes baktérium hordozóját illetően. Még mindig nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy a mintegy két hét óta tartó és minden korábbinál gyorsabban terjedő fertőzést Spanyolországból importált uborka okozta. Az egészségügyi hatóságok az elmúlt napokban erre gyanakodtak, korábban pedig az volt a feltevés, hogy a járványt helytelenül trágyázott észak-németországi paradicsom, uborka és saláta váltotta ki. Mindennek nyomán egyáltalán nem zárják ki, hogy a fertőzés forrása más mezőgazdasági termék lehet. Erre utalt vasárnapi interjújában a mezőgazdasági miniszter. A Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva Ilse Aigner még fokozottabb elővigyázatosságot sürgetett. Felszólította a lakosságot, hogy kerülje a nyers uborka, a nyers paradicsom és a saláta fogyasztását. Hangsúlyozta: amíg német és spanyol szakértők nem tisztázzák egyértelműen, hogy mi lehet a járvány kórokozójának forrása, a zöldségek fogyasztásával kapcsolatban rendkívüli óvatosságra van szükség. Az interjúban a mezőgazdasági miniszter cáfolni igyekezett, hogy a kórokozóval kapcsolatos vita diplomáciai viszályt okozott Spanyolország és Németország között. Azt állította, hogy a két ország illetékesei együttműködnek a tényleges okok feltárásában. A spanyolok szombaton jelentették be, hogy korlátozásokat vezettek be két zöldségterjesztőnél, mert a gyanú szerint ők exportálták a fertőzött kígyóuborkákat. Információk szerint Németország arra törekszik, hogy a járványt mindenképp tűzzék napirendre az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek hétfőn Debrecenben tartandó informális találkozóján.
Forrás: MTI, Független Hírügynökség
További cikkeink: Gyümölcs és zöldség, levegő tisztító készülék
A tanulmány elkészítéséhez a kezek, a bankkártyák és különböző bankjegyek baktérium-szennyezettségét vizsgálták meg a brit fővárosban, illetve Birminghamben és Liverpoolban. A kapott adatok rávilágítanak, mennyire fontos a szappannal történő kézmosás, étkezés előtt, valamint toalett használat után. A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének közreműködésével készült felmérés arra is rámutatott, hogy a górcső alá vett kezek több mint negyede székletből származó kórokozókat, köztük súlyos emésztőrendszeri tünetekkel járó fertőzést okozó E. colit tartalmazott. Ráadásul a kezek 11 százaléka, a bankkártyák 8 százaléka, s a bankjegyek 6 százaléka olyan súlyosan szennyeződött, hogy baktériumszintjük egy koszos vécécsészéével volt egyenlő.
Elemzéseink kíméletlenül leleplezték, hogy a pénzzel és a bankkártyával történő mindennapi érintkezés során olyan kórokozókkal is kapcsolatba kerülünk, amelyek a székletben tenyésznek – fogalmazott a kutatást vezető Dr. Ron Cutler. - Az emberek állíthatják, hogy kezet mosnak, de az adatok nem ezt mutatják. Fontos hangsúlyozni, hogy milyen könnyen átvihető fertőzésekről van itt szó, hiszen ezek a baktériumok még a pénz vagy bankkártya adta körülmények között is életben maradnak. Kutatásunk bizonyítja, hogy a kézmosás milyen fontos. A meglepő mennyiségű kórokozó mindennapi használati tárgyainkon tenyészik, ami arra utal, hogy sokan egyszerűen megfeledkeznek a toalett használat utáni alapvető higiéniáról, noha ez a megelőzés kulcsfontosságú lépése lenne. Reméljük, hogy a Nemzetközi Kézmosás Nap elgondolkodtatja a közönséget, és arra sarkall, hogy a szappannal történő kézmosás rutinná váljon – fejtette ki Dr. Val Curtis, a higiénés kampány vezetője.
Forrás: vital.hu
|
Van megoldás azoknak a higiéniára kevésbé adó férfiaknak a problémájára, akik a mosdóból kifelé menet időnként "elfelejtik" megmosni a kezüket - ez különösen az influenza szezonban jöhet jól, amikor a fertőzések elkerülése egyre fontosabbá válik.
Minden hetedik bankjegy fekáliamaradványokat hordoz – derült ki a Londoni Egyetem legfrissebb kutatási eredményeiből. A téma a Nemzetközi Kézmosás Nap kapcsán került előtérbe.
A résztvevők egy kérdőívet is kitöltöttek, amelynek alapján kevesebb, mint kétötödük szokott kezet mosni étkezés előtt, míg a mellékhelyiség használata után 91 százalékuk tesz a higiéniáért – utóbbi adatnak azonban ellentmondanak az eredmények. A szappanos kézmosás a hasmenéses fertőzések kockázatát akár 42 százalékkal is visszaszoríthatja, de csupán a válaszadók valamivel több, mint kétharmada kerít rá sort, amikor csak lehetséges.