folyadékhiány

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint nem mindig megbízható jelzés a szomjúság, hisz az már az enyhe kiszáradás jele, ráadásul számos tényező befolyásolhatja. Van néhány körülmény, ami gátolhatja, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vegyünk magunkhoz.

A folyadékhiány, pedig nem csak a közérzetünkre lehet rossz hatással, de hosszútávon az egyik legfontosabb kiválasztó szervet, a vesét is megbetegítheti, akár vesekőképződéshez vezethet. A Vese Világnapján érdemes a megfelelő folyadékbevitel fontosságát is hangsúlyozni.

Különösen a gyerekeknél, időseknél és bizonyos gyógyszereket szedőknél nem elég, ha csak a szomjúságérzetre hagyatkozunk a folyadékbevitelnél. Az egyik fő kiválasztó szervünk, a vesénk működésére is érdemes jobban figyelni. A vese a fölösleges ásványi anyagokat és a vizet, illetve az anyagcsere folyamán a vízben oldódó salakanyagokat választja ki, amelyeket a szervezet nem hasznosít. Mindez vizelet formájában távozik testünkből, ideális esetben naponta körülbelül 1-1,4 liter, a színe, pedig világossárga.

Miből tudjuk, hogy innunk kell?

A számunkra ideális folyadékmennyiség megállapításához nincs szükség különösebb tudományos módszerre, normális veseműködés esetén testünk természetes visszajelzése, vizeletünk mennyisége és színe jelzi, megfelelően hidratált-e szervezetünk. Amennyiben kevesebb, sűrűbb és sötétebb színű a vizelet, érdemes jobban odafigyelni a folyadékpótlásra és tudatosan átalakítani szokásainkat, hogy a kívánt teljesítőképesség és jó közérzet mellett az egészségünket is hosszú távon megőrizhessük.

Az elegendő folyadék segíti a normális veseműködést, ami a vizelettel együtt kiüríti a szervezetből a sókristályokat és a salakanyagokat. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségi problémákhoz, egyebek mellett vesekőhöz vezethet, viszont a megfelelő hidratáltsági szint lényegesen csökkenti a vesebetegségek kialakulásának kockázatát.

Érdemes odafigyelni a napi ajánlott folyadékbevitel arányos elosztására is, mert a "kampányszerű", túlzott ivás is megerőltető a veséknek. A túlzott folyadékbevitel és a napi 5 litert meghaladó vizeletmennyiség, pedig a létfontosságú ásványi anyagokat is kimoshatja a szervezetből.

A megfelelő folyadékbevitel mennyisége függ az egyéni és a környezeti tényezőktől, így a mozgástól, éghajlattól, hőmérsékleti viszonyoktól, várandósságtól vagy a szoptatástól. Különösen fontos, hogy eleget igyon az, akinek már veseköve alakult ki. Napi 2-től akár 3 liternyi folyadékkal már valószínűleg megelőzhető a további kövek kialakulása. A folyadékbevitel nagy része, megközelítően 70-80 százaléka származik italokból, 20-30 százalékát szilárd táplálékkal visszük be.

Forrás: hazipatika.com

A tej hatékonyabb folyadékpótló, mint a víz! A tej sokkal jobban biztosítja az aktív gyerekek folyadékpótlását a nagy nyári hőségben, mint a víz, vagy a különböző sportitalok - hívták fel a figyelmet táplálkozási szakemberek.

"A gyerekek nagyon kiszáradhatnak az aktív mozgás közben, ezért különösen fontos, hogy két játék között pótolják az elvesztett folyadékmennyiséget" - mondta a McMaster Egyetem szakemberei által készített tanulmány elsőszámú kutatója, Brian Timmons, aki egyben az intézmény Gyermekegészségügyi és Gyakorlati Orvostudományi programjának vezetője.

"A tej sokkal jobban megfelel erre a célra, mint a sportitalok, vagy a víz, mert magas minőségű fehérjét, szénhidrátot, kalciumot és elektrolitokat tartalmaz" - idézte a szakembert a ScienceDaily tudományos ismeretterjesztő hírportál (http://www.sciencedaily.com).

Mint hozzátette: a tej pótolja az izzadással elveszített só mennyiséget és hozzájárul a szervezet jobb folyadékmegtartó képességéhez. Ezen kívül az izmok fejlődőséhez és növekedéséhez szükséges fehérjéket tartalmaz, amelyek más italokban nem találhatóak meg.

A tanulmány nyolc és tíz éves kor közötti gyerekek bevonásával készült. A résztvevőknek először egy klímakamrában kellett gyakorlatokat végezniük, majd némi szomjoltás után a szakemberek megnézték a hidratáltságuk mértékét.

Az egyetem orvosi tanszékén dolgozó Timmons szerint az aktív gyerekek és felnőttek általában nem gondoskodnak a megfelelő folyadékpótlásról a testmozgás során, ezért gyakran "hidratáltsági hátránnyal" kezdenek neki az újabb fizikai kihívásoknak.

Már egy százaléknyi folyadékhiány is akár 15 százalékkal csökkentheti a teljesítőképességet, megemelheti a pulzusszámot, a testhőmérsékletet és visszavetheti a gyakorlatok folytatására irányuló kitartást. A jelentősebb folyadékhiány, pedig növelheti az olyan szívvel összefüggésben lévő problémák kialakulásának kockázatát, mint a hőguta.

A tanulmány eredményeit a Gyermek Munka-élettani Társaság (European Group of Pediatric Work Physiology) 27. éves konferenciáján fogják ismertetni szeptember közepén a nagy-britanniai Exeter Egyetemen.

Forrás: MTI, egeszsegkalauz.hu