fertőzés
| ||||||||
|
A máj feladata és a májbetegségek tünetei A bélrendszerből felszívódott tápanyagok először a májba jutnak, és legtöbbjük valamilyen átalakulás után kerül a központi keringésbe. Fontos szerepe van a szénhidrát, a zsír, és a fehérje anyagcserében.
A különböző eredetű májbetegségek során ezen funkciók károsodására vezethető vissza a tünetek nagy része. A máj akut betegségei gyakrabban okoznak panaszt, vagy tünetet. A krónikus májbetegségek kezdetben legtöbbször tünetmentesek, vagy nem jellegzetes tüneteket mutatnak.
A máj akut betegségei Az akut betegségek között a leggyakoribb a gyerek, vagy fiatal felnőttkorra jellemző fertőző májgyulladás. Az „A” típusú májvírus okozza. Influenzaszerű panaszokkal kezdődik: borzongás, fejfájás, étvágytalanság, esetleg hasmenés, ritkán hasi fájdalom, vagy úgy nevezett hasi diszkomfort érzés. Néhány nappal később megjelenik a sárgaság, de ez nem kötelező, néha elmarad. Van azonban, amikor a fertőzés csendesen, tünetek nélkül zajlik. A másik akut májbetegség a májtályog lehet, ahol a tünetek a súlyos gyulladást jelzik: láz, májtáji fájdalom, esetleg hányás. Jelentkezhet sárgaság is, de ez itt sem kötelező.
Krónikus májbetegségek: Vezető ok az alkohol
Vannak a májnak autoimmun betegségei (a szervezet immunrendszere önmagát támadja), valamint egyes vírusok hosszú évek alatt rombolják a máj szerkezetét, működését. Ugyancsak krónikus májbetegség képében jelentkezik a veleszületett vasraktározási, valamint a réztárolási betegség. (Ez utóbbi néha akut jeleket okoz.) A máj tartalék kapacitása és regenerálódásra való képessége jelentős, ezért a funkció csökkenés ellenére tartósan képes kiszolgálni a szervezet igényeit, tünetet alig okoz. Korai stádiumban többnyire véletlenül, a kóros májfunkciós eredmények alapján kerül felismerésre. Többnyire májbetegség tünetének tartják a puffadást, a hasi diszomfort érzést, de ezek sok egyéb betegségnek is tünetei, nem igazán jellemzőek a májra. Egyéb atípusos tünet is előfordulhat.
A betegek gyengeséget, fáradékonyságot panaszolhatnak, nem ritkán étvágytalanok, émelyegnek. Testsúlyvesztés is előfordulhat. Van egy olyan autoimmun epeúti betegség, melynek korai tünete a bőrviszketés. Gyakran ezek a betegek a bőrgyógyászaton kezdenek, és a laborvizsgálat tereli a figyelmet a májbetegség felé.
A krónikus májbetegség tünetei A krónikus májbetegség kifejezett és típusos tünetet előrehaladott stádiumban okoz. Minden krónikus májártalmat okozó betegség végstádiuma a májzsugor. Ez a máj működő sejtjeinek jelentős fokú elvesztését jelenti, helyette kötőszövet halmozódik fel. Ennek két következménye lesz. Az egyik, hogy a máj minden funkciója romlik, valamint a bél felől érkező vér elfolyása a máj felé nehezített lesz. A funkcióvesztés következtében sárgaság jelenik meg, a vizelet sötétté válik. Romlik a máj fehérjeszintézise. Emiatt kezdetben az izomzat fehérjéinek felhasználása miatt a karok, lábak elvékonyodnak. Később a vérben keringő fehérjék hiánya miatt a beteg lába vizenyőssé, duzzadttá válik. A hasban folyadék képződik, emiatt a haskörfogat megnő, feszes lesz, nagy mennyiség esetén a légzést is nehezíti. Tartós hasi folyadékgyülem esetén hasfali, legtöbbször köldöksérv fejlődik ki. Az alvadási fehérjék hiánya miatt gyakori a vérzékenység, orrvérzés, vagy sérülés utáni tartós vérzés formájában. A hormonok lebontásának zavara miatt férfiakban is a női nemi hormonok túlsúlyba kerülnek, az emlő megnagyobbodik, a herék sorvadnak, a férfias testszőrzet megkevesbedik. Nem ritkán impotencia kíséri. A mellkas bőrén pók alakú apró vénatágulatok láthatók. A beteg tenyerén, talpán a bőr vérbő.
A vér áramlási akadálya miatt a nyelőcső alsó szakaszának nyálkahártyája alatt a vénák kitágulnak, melyek a májat elkerülő utat biztosítanak. Nagy veszélye, hogy a tágult vénák könnyen megrepednek, súlyos vérzést hozva létre. Kitágulnak az aranyeres vénák is, innen is származhat vérzés. Ezek a betegek fogékonyak a fertőzésekre, melyek sokszor tünetmentesen zajlanak, ugyanakkor a máj állapotát jelentősen rontják. A jobb bordaív alatti fájdalom ritka tünete a májbetegségnek.
Sokkal gyakrabban fordul elő az epeutak megbetegedéseiben. Nagy ciszta, vagy gyorsan növő daganat azonban okozhat fájdalmat. Ugyancsak tompa, állandó fájdalmat provokál, ha a májból kivezető vénák elzáródnak.
Súlyos májelégtelenség esetén romlik a beteg tudata, zavart viselkedés, aluszékonyság figyelhető meg. Végstádiumban kóma alakul ki, valamint romlik a vesefunkció, teljes vese leállás alakulhat ki.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Az Országos Epidemiológia Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban felkészültek az egészségügy számára is új kihívást jelentő vírusok, baktériumok azonosítására. Ez a laboratórium az egyetlen ilyen közegészségügyi célú létesítmény Közép-Európában, és hasonló az egész Európai Unióban is csak néhány országban működik.
Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a Krími kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát.
Csúcslaboratórium véd minket és Európát Hazánk már az európai uniós csatlakozást megelőzően elkezdte a felkészülést ezekre a helyzetekre. Egy uniós program keretében olyan laboratóriumot hoztak létre, amely Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzését és fejlesztését szolgálja. Rendkívüli események, veszélyhelyzetek (pl. bioterrorizmus) esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú. Mindezzel hazánk kapuőr szerepét is erősíti Európai Unióban.
A Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal (NBL) a legmagasabb biztonsági követelményeket is kielégíti, speciális védelmi rendszerekkel rendelkezik. A legveszélyesebb kórokozókkal való munkavégzés a dolgozók szempontjából és a környezetre nézve sem jelent kockázatot. A teljesen zárt, túlnyomásos védőruházat, a leghatékonyabb fertőtlenítő szerekkel végzett kötelező fertőtlenítés, az állandó, a környezethez képest sokkal alacsonyabb belső légnyomás, a különleges felszerelések, valamint a laboratórium 24 órás, folyamatos megfigyelése mind-mind a biztonságos és hatékony munkavégzést szolgálja.
Az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), illetve a járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét. A létesítmény - speciális kialakításánál fogva - alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére (akár kísérleti állatokban is), valamint biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk meghatározására. Mind a bakteriális, mind a virális veszélyes kórokozók esetében saját készítésű, nemzetközi körvizsgálatokban igazolt diagnosztikumok előállítására is képesek a szakemberek, melyhez a hátteret ez a speciális Biztonsági Laboratórium adja, így biztosítva a folyamatos diagnosztikai készültséget. A diagnosztikumok előállítása mellett a laboratórium veszélyes kórokozók elleni kísérletekben is részt vett, és készen áll az új influenzavírus, a H7N9 vizsgálatára is.
A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses láz. Fontos kiemelni, hogy a Krimi-kongói vérzéses láz vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt terjesztő kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban várható, de azokban a környező országokban is, ahol eddig a fertőzés nem fordult elő.
A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a pestis baktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor nem tipikus tünetekkel jelentkeznek. Ez is az oka, hogy a felsoroltak közül több felkerült a bioterrorizmus esetén felhasználható kórokozók listájára. Ezek a kórokozók nem csak a bioterrorizmusban, hanem a behurcolt és az endémiás megbetegedésekben is jelen lehetnek. A megfelelő vizsgálatokat (pl. antibiotikum rezisztencia vizsgálatok, állatoltás) csak biztonsági laboratóriumi körülmények között lehet elvégezni. Ilyenkor a gyors és pontos vizsgálat nem csak a beteg életét mentheti meg, de a fertőzés időben történő észlelésével elkerülhető egy esetleges járvány kialakulása is.
Az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkáját és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Referencia Laboratóriumok felkészültségét a veszélyes kórokozók kimutatása terén nemzetközi szinten is elismerik. A nemzetközi - legtöbbször zárt - hálózatokban való részvétellel hazánk hozzájut a biológiai biztonságot szolgáló legújabb eljárásokhoz, diagnosztikai módszerekhez, részt vesz azok egységesítésében, fejlesztésében. A nemzetközi zárt információs rendszerekhez történő hozzáférés révén korán jutnak új fertőzések, járványok információihoz és lehetőségük nyílik a nemzetközi szakértőkkel történő konzultációra. Ez a háttér biztosítja ma a veszélyes kórokozók által okozott megbetegedések gyanújának kivizsgálását Magyarországon, mely nem csak a betegbiztonságot, hanem hazánk járványügyi biztonságát is szolgálja.
Forrás: ANTSZ, hazipatika.com
Még mindig rengeteg a tévhit az antibiotikumokkal kapcsolatban, helytelen használatuk miatt, pedig egyre több szernek romlik a hatékonysága. "Az antibiotikumok hatásosak a megfázás és az influenza ellen." "Az antibiotikumok megölik a vírusokat." Az Eurobarometer felmérése szerint a magyar lakosság több mint 70 százaléka gondolja igaznak ezeket az állításokat, holott az antibiotikumok nem hatásosak a vírusok, így az influenzavírusok ellen sem, e széles körben elterjedt szerek csak egyes baktériumokat képesek elpusztítani. Továbbá a megkérdezettek 50 százaléka azzal sincs tisztában, hogy az antibiotikumoknak lehet mellékhatásaik, leggyakrabban hasmenés - hangzott el az Európai Antibiotikum Nap budapesti konferenciáján. A nemzetközi kezdeményezést azért hozták életre, mert e gyakori gyógyszerek használata sok kívánnivalót hagy maga után. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint világszerte az antibiotikumok felét nem megfelelően írják fel, készítik el, vagy értékesítik, a betegek fele, pedig nem a helyes módon veszi be. Ez növeli a kórokozók rezisztenciáját, és ez által csökkenti a hatékony antibiotikumok számát.
A nemzetközi trendeket alátámasztják a hazai felmérések is. A szegedi egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének egy korábbi becslése szerint 2007 első felében, a dél-alföldi régióban a légzőszervi panaszokra felírt antibiotikumokra az esetek 66 százalékában valószínűleg nem volt szükség. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy Magyarország antibiotikum-felhasználása az európai országok adatait tekintve az alsó harmadban található: olyan, köztudottan kevés antibiotikumot alkalmazó országokkal, mint Norvégia vagy Svédország vagyunk egy szinten. Nagy különbség azonban, hogy míg az említett országokban elsősorban az újabb, szűk spektrumú szereket használják, nálunk a kevésbé korszerű, több mellékhatással járó széles spektrumú szerek az elterjedtek. A helytelen antibiotikum-használat legsúlyosabb következménye a rezisztens baktériumok megjelenése. Ezeknek az ellenálló kórokozóknak a megjelenése körülbelül 70 százalékban az állattenyésztéshez, 30 százalékban, pedig a helytelen humán antibiotikum-használathoz köthető. A rezisztens kórokozó kialakulhat a járóbeteg-ellátásban helytelenül kezelt betegben is, de sokkal gyakoribb, hogy a beteg a fertőzést kórházi kezelés során kapja el. A magyarok öt százaléka kap fertőzést a kórházban Az Országos Epidemiológiai Központ 2011 októbere és 2012 májusa között 29 hazai kórházban végzett vizsgálata szerint, amelybe több mint tízezer beteget vontak be, a betegek 4,5 százaléka szerzett egészségügyi ellátásával összefüggő fertőzést. E fertőzések több mint 25 százaléka az intenzív osztályokhoz, jelentős részük, pedig a geriátriai, sebészeti és belgyógyászati osztályokhoz volt köthető. A legtöbb fertőzés műtéti sebfertőzés volt, de csaknem 20 százalék volt a tüdőgyulladással összefüggő és az emésztőrendszeri fertőzések aránya. A felmérés során azt is megállapították, hogy a fertőzések 30 százalékában nem történt mikrobiológiai vizsgálat, ami számottevően csökkenti annak valószínűségét, hogy a beteg fertőzését a megfelelő antibiotikummal kezelték. A helyes antibiotikum-használat Mivel az antibiotikumok helytelen használata a felelőtlen felírással kezdődik, a beteg bölcsen teszi, ha a gyógyszer felírásakor megkérdezi: valóban szükséges-e a szer, milyen mellékhatásaitól lehet tartani, akadnak-e hasonlóan hatékony alternatívái, mennyi idő elteltével számíthat a kezelendő panaszok csillapodására, és milyen váratlan tünetek észlelése esetén kell értesítenie orvosát. A beteg részéről, pedig az alkalmazás helyes módja az, ha az indokoltan és megfelelő módon felírt antibiotikumból végigszedi a teljes kúrát, vagyis nem hagyja el a gyógyszert, amint a panaszok enyhülnek. A fertőzés kiújulása csak így akadályozható meg.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A hányás számos kórkép tünete lehet és nem csak a gyomor-bélrendszer betegségeit, kíséri. Előfordulhat például alsó lebenyi tüdőgyulladás, vakbélgyulladás, bélelzáródás, agyrázkódás, agyhártyagyulladás, anyagcsere betegség, középfülgyulladás, húgyúti fertőzés és még számos betegség kapcsán. Hányinger, hányás jelentkezhet a garatot érő ingerlő hatások következtében is: mandulagyulladásban a megduzzadt mandula miatt, arcüreggyulladásban, pedig a garatba hátra lefolyó váladék miatt. Fertőzéses megbetegedések A hétköznapi életben a fertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban. A panaszokat főleg vírusfertőzés okozza, de bakteriális fertőzés eredménye is lehet. A gyermek hányhat naponta csak 1-2, míg máskor 10-20 alkalommal is. Sajnos előfordul, hogy a gyermekben semmilyen étel illetve folyadék nem marad meg. A hányást kísérheti hőemelkedés, láz, hasmenés, hasi fájdalom, a torok általában vérbő. A nagyfokú folyadékvesztés, illetve a folyadékfogyasztási képtelenség miatt a gyermek kiszáradhat, szeme aláárkolt, nyelve lepedékes, bágyadt, a csecsemők kutacsa beesett lesz. Mit adjunk gyermekünknek a mielőbbi gyógyulás érdekében? A folyadékveszteség miatt gyermekünk kívánja a különböző italokat. Adjunk neki teát vagy szénsavmentes vizet, de csak kortyonként! Ne engedjünk a gyermek kérésének, és ne itassunk meg vele egyszerre 1-2 dl folyadékot, mert a gyulladt gyomor kilöki magából, újabb hányást eredményezve. Érdemes nézni az órát, és az első órában ötpercenként mindössze 2-3 korty folyadékot adjunk! Ha ez benne maradt a szervezetében, a következő órában kicsit több folyadékot lehet adni, de még mindig ne 2 dl-t egyszerre. A folyadékot 10 percre itatás előtt be lehet tenni a hűtőbe, ugyanis a hűtött folyadék csillapítja a hányingert. Orvosunk írhat fel hányás elleni kúpot (B6 vitamin tablettával lehet próbálkozni, sok esetben azonban azt is kihányja a kicsi), illetve nagyon jót tesznek a különböző - vényköteles - elektrolit oldatok, melyek a hányás során elvesztett különböző ionokat pótolják. A patikákban, különböző ízesítésben kaphatóak, így kiválasztható a kicsi ízlésének leginkább megfelelő készítmény. Ha gyermekünk nem akar elfogadni semmilyen elektrolit oldatot, akkor sós-cukros teát érdemes vele itatni. Mivel a hányást gyakran követi hasmenés, probiotikus készítmények adása is javasolható. Ez könnyen kivitelezhető a patikákban recept nélkül kapható különböző probiotikum készítményekkel. Általában íztelenek, így könnyen beadható gyermekünknek anélkül, hogy azt észrevennék. Meleg italba azonban ne tegyük, mert hatása semlegesítődik. Néha annyira erős a hányás, hogy injekció adására van szükség. Ez az esetek nagy részében megállítja a hányást, de kiszáradás esetén sajnos kórházi beutalásra és infúzió adására is sor kerülhet. Mit tehetünk még gyermekünk felépülése érdekben? Diétázzon 4-5 napon keresztül, kerülje a tejtermékek, a sült, fűszeres, zsíros dolgok fogyasztását, a szénsavas, rostos italokat! Egyen főtt, párolt könnyű ételeket, igyon teát, szénsavmentes vizet, szűrt levet!
Forrás: WebBeteg,napidoktor.hu
További cikkeink: Gyümölcs és zöldség tisztító készülék
|
||||||||
A máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik szinte nélkülözhetetlen nedvét, az epét választja ki.
A májban található immunsejtek megakadályozzák, hogy a bél felől esetleg bejutó baktériumok nagyobb számban elárasszák a szervezetet. Számos anyag, melynek hátrányos hatásai lehetnek, olyan átalakításra kerül a májban, mely során a mérgező hatása csökken, elvész, illetve vízoldékonnyá válik, mely a vesén át, történő gyors kiürülést lehetővé teszi. Emésztés során az epe a nagyobb zsírcseppeket aprókra bontja, így a zsíremésztő enzim jobban hozzáfér. Ez nélkülözhetetlen lépés a zsírok lebomláshoz, felszívódásához.
Sokkal gyakoribbak a máj krónikus betegségei. Hazánkban sajnos a leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, esetleg egyéb májkárosodást okozó eltéréssel együtt. Ebben a vonatkozásban az a legnagyobb baj, hogy az alkoholfogyasztás mértékével kapcsolatban az általános nézetek tévesek. Nem csak annak lehet alkoholos májbetegsége, aki részeg szokott lenni. Egyéni érzékenységtől, testsúlytól és az alkohol minőségétől függően napi 1-1,5 dl tömény alkohol, vagy ennek megfelelő kb 1,5 liter sör, vagy 1 liter bor napi rendszerességgel elfogyasztva éveken át, az emberek legnagyobb részében akkor is okozhat alkoholos szervi betegséget, ha az illető soha nem volt részeg.
Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő.
Halálos kórokozók
Egy felmérés szerint a magyarok leginkább torokfájásra szednek antibiotikumot, az esetek döntő többségében valószínűleg szükségtelenül.
Sokszor szedjük szükségtelenül
A hétköznapi életben a vírus- vagy baktériumfertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban, de számos betegség tünete lehet.