enzim
|
Leginkább akkor gyanakodhatunk, ha az előrecsomagolt sonkák között olyannal találkozunk, ahol egy szeleten belül is jól látszanak a különböző húsfajták, vagy a rostok szanaszét futnak - ez esetben biztosak lehetünk abban, hogy ragasztott hússal van dolgunk. A NutritionFacts.org tájékoztatása szerint az Egyesült Államokban évente közel 4 millió kilogrammnyi ragasztott hús kerül forgalomba, a vörös húsok, szárnyasok mellett halat, például lazacot is előszeretettel ragasztanak. Éttermekben is találkozhatunk ragasztott hússal, például egy óriás szelet rántott hús elfogyasztásakor - ekkora hússzeletet nem lehet kiklopfolni, több darab hús összeragasztásával érik el a gigantikus méreteket. A ragasztáshoz itt is a thrombin enzimet használják, amit ma sertés- vagy marhavérplazmából állítanak elő.
Hogyan készül a ragasztott hús? {youtube}ZhgOEsAd1xY{/youtube} Néhány órán át thrombinnal átitatva állni hagyják a nyesedékhúst, amelynek végeredménye egy, egyben kilapítható hússzelet lesz. Az is előfordulhat, hogy a húsdarabkákat jól összekeverik thrombinnal, majd a vágyott alakzatra összenyomva fóliába tekerik, és egy órán át szobahőmérsékleten pihentetik - ez idő alatt a húsdarabok összeállnak. Az enzim megváltoztatja a húsfehérjék szerkezetét, oly módon, hogy molekulán belüli és molekulák közötti kovalens kötéseket hoz létre. Az új kötések kialakulása hasznos és innovatív megoldás lehet a termékszerkezet állományjavítójaként. A fehérjeszerkezet módosulása miatt természetesen megváltoznak a fehérjék funkcionális tulajdonságai és ez által a végtermék minősége is.
Jelenthet-e kockázatot? Az élelmiszeripar számára az enzim használata előnyös, hiszen ilyen módon az olcsón megvásárolt húsnyesedékből látszólag értékesebb hús állítható elő, alacsony befektetéssel. Az alacsonyabb árnak köszönhetően a termék szélesebb réteghez jut el. A Német Húsipari Szövetség szerint a ragasztott húsok nem olyan húsnyesedékekből készülnek, amelyeket egyébként nem lehet eladni, és a termékek a higiéniai előírásoknak is megfelelnek, azaz kizárt a bakteriális szennyeződés. Míg a NutritionFacts.org szerint az Egyesült Államokban nem ritka a Coli baktérium ezekben a húsokban, és a gyakori bélrendszeri fertőzések különböző autoimmun betegségek gyökere is lehet.
Forrás: hazipatika.com
Amerikai kutatók állatkísérletek során vizsgálták, miért válnak hízékonyabbá a változókor után a nők, mint a velük egyidős férfiak. Az eredmények szerint a folyamatért a zsírtermelésben résztvevő Aldh1a1 nevű enzim tehető felelőssé, amelynek szintje a klimax után megemelkedik. A fiatalabb nők azért védettebbek az enzim nem kívánt hatásai ellen, mert az ösztrogén női nemi hormon gátolja az Aldh1a1 tevékenységét, így amíg magasabb a szervezet ösztrogén szintje, addig a védelem is nagyobb - olvasható a Diabetes című szakfolyóirat cikkében. A klimax után azonban az ösztrogén szintje csökkenni kezd, így az enzim aktívabbá válik, és megnő a hízási hajlam.
Egerek és emberek Az Aldh1a1 az emberhez hasonlóan az egerek szervezetében is megtalálható, ezért a rágcsálók ideális alanynak bizonyultak a kísérlethez. Kiderült, hogy a zsírban gazdag táplálékot fogyasztó, idősödő egereknél a nőstény egyedek szervezetében magasabb a vizsgált enzim szintje és a rejtett hasi zsír mennyisége, mint a hasonló étrenden élő hím egyedeknél. Amennyiben viszont genetikailag kiiktatták az Aldh1a1 enzimet, a nőstény egerek a zsírdús táplálék ellenére is soványak maradtak. A kísérletet végző Ohiói Állami Egyetem szakemberei kiemelték, hogy az eredmények birtokában új, kifejezetten az Aldh1a1 enzim működését célzó, elhízott nőkre szabott kezelés kifejlesztésére nyílik lehetőség. Addig azonban még hosszú az út: az eredményeket először embereken is igazolni kell, valamint pontosan ki kell dolgozni a terápia részleteit, mivel az Aldh1a1 enzimnek a zsírtermelésen kívül más szerepe is van, így teljes mértékben kiiktatni nem lehet.
Forrás: origo.hu
A régi nézettel ellentétben, miszerint az ősz halánték a bölcsesség jele, a kutatások szerint az őszülésnek semmi köze a bölcsességhez. Az őszülést nem más okozza, mint masszív hidrogén-peroxid felhalmozódás, mely a szőrtüszők elkopása következtében lép fel. A peroxid gátolja a melanin normális szintézisét, mely hajunk természetes pigmentációjáért felelős. Nem csak a szőkék változtatják hajszínüket hidrogén-peroxiddal. Mindannyiunk hajsejtjei állítanak elő minimális mennyiségben hidrogén-peroxidot, ám ahogy öregszünk ez a mennyiség egyre több lesz. Belülről fehérítjük a hajunkat, mely előbb szürke, majd fehér lesz.
|
||||||||
A korszerű konyhában már nem tilos a sertés- vagy marhavérplazmából készült, úgynevezett thrombin enzimmel ragasztott húst előállítani. De miről lehet felismerni a ragasztott húsokat, illetve vannak-e egészségügyi kockázatai?
Egy enzim tehető felelőssé azért, hogy a menopauza után a nők könnyebben híznak, mint a hasonló korú férfiak.
Európai orvosok egy csoportja végre megoldotta a rejtélyt, mely régóta izgatja az embereket: miért őszülünk?
Leukodermiához hasonló folyamat?
A daganatos betegségek hatékonyabb gyógyításához és egyes fertőző betegségek legyőzéséhez is hozzájárulhatnak azok a kutatások, amelyeket Vértessy Beáta, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese és kutatócsoportja végez.