Független tanácsadó honlapja.

 

 

diagnózis

rákos megbetegedésekAz Egyesült Királyság Rákkutató Intézete (Rákkutató UK) szerint az összes rákbetegség mintegy 40 %-ának a kialakulása elkerülhető lenne.

Az Egyesült Királyságban több mint 100.000, évente újonnan diagnosztizált rákeset tulajdonítható a dohányzás, a helytelen táplálkozás, az alkoholizmus és az elhízás káros hatásainak és ez a szám 134.000-re emelkedik, ha figyelembe veszünk több, mint egy tucat életmódbeli és környezeti rizikófaktort – állítja egy, a „Rák Brit Szakfolyóirata” c. szakkiadványban nemrég megjelent tanulmány.

„Figyelembe véve az összes bizonyítékot, világos, hogy a rákesetek kb. 40 %-át olyan dolgok okozzák, amelyeken képesek vagyunk változtatni.” – állítja Max Parking professzor, az Intézet Queen Mary Londoni Egyetemének epidemiológusa. (Az epidemiológus, a járványtani szakértő feladatkörébe tartozik a különböző lakossági csoportokat, társadalmakat és kultúrákat jellemző betegségek kockázati tényezőinek és mintáinak a tanulmányozása.)

A friss rák- és életmód tanulmány azt mutatja, hogy a dohányzás a legnagyobb veszélyforrásnak számít, a rákbetegségek mintegy 23 %-áért felelős a férfiak és 15.6 %-áért a nők körében. Dr. Parkin professzor szerint nagyon sok ember azt hiszi, hogy a rák kialakulásáért a gének okolhatók, illetve „sorsfüggő”, hogy rákbetegek leszünk-e vagy sem, pedig nem így van.

A kutatók néhány meglepő dologgal is találkoztak:

„Meglepődtünk, hogy a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás a férfiaknál mennyire fontos védőeszköz lehetne a rák kialakulásával szemben. A nőknél viszont azon lepődtünk meg, hogy a túlsúlynak károsabb hatása van, mint az alkoholnak.” – mondja a professzor.

A professzor és munkatársai megállapították, hogy az évente 158.700 fő férfi rákbetegnél a „top” rizikófaktorok az alábbiak (az esetek száma kerekített szám):

  • Dohányzás – 23 %-ban (36.500 eset),
  • Zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya: 6.1 % (9.600 eset),
  • Foglalkozási ártalom (pl. azbesztnek való kitettség): 4.9 % (7.800 eset),
  • Alkoholfogyasztás: 4.6 % (7.300 eset),
  • Túlsúly és elhízottság: 4.1 % (6.500 eset),
  • Napfénynek/szoláriumnak való túlzott kitettség: 3.5 % (5.500 eset).

A 155.600 fő, rákkal diagnosztizált nő esetében a vezető kockázati tényezők az alábbiak:

  • Dohányzás: 15.6 % (24.300 eset),
  • Túlsúly és elhízottság: 6.9 % (10.800 eset),
  • Fertőzések (pl. HPV vírus): 3.7 % (5.800 eset),
  • Napfénynek/szoláriumnak való túlzott kitettség: 3.6 % (5.600 eset),
  • Zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya: 3.4 % (5.300 eset),
  • Alkoholfogyasztás: 3.3 % (5.100 eset).

Mivel a legtöbb rákos betegség kifejlődéséért egynél több kockázati tényező is felelős (pl. a méhnyakrák kialakulása a HPV fertőzéssel és a dohányzással egyaránt összefügg), ha valaki összeadja az egyes faktorokhoz tartozó százalékokat, megállapíthatja, hogy több mint 100 %-os is lehet a kockázat mértéke.

Az Intézet információs igazgatónője, Sara Hiom elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a Rákkutató Intézet nem akarja azt, hogy az emberek bűnösnek érezzék magukat, mert néha többet engednek meg maguknak, mint kellene, például Karácsonykor megisznak egy italt és elismeri, igenis nehéz lehet ilyen alkalmakkor az étkezésben és az ivásban mértéket tartani. De ezt is hozzátette: „Nagyon fontos lenne, hogy megértsék az emberek, a hosszú távú életmódbeli változtatások valóban csökkenthetik a rákbetegség kockázatukat.”

Az Intézet egy másik munkatársa, Dr. Harpal Kumar szerint az, hogy valaki egészséges életmódot folytat, önmagában még nem garancia arra, hogy nem lesz rákos, de ez a tanulmány megmutatja, milyen nagymértékben csökkenthetjük az előfordulás esélyét: „A dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges testsúly fenntartása olyan „újévi fogadalom” lehet, amely a jövőben életeket menthet.”

 

Forrás: diagnozis.hu

 

 

Raynaud kórAzért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól.

A Raynaud-kórra az a jellemző, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon, szimmetrikusan, hideg hatására vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek, elsápadnak. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük. Ezt követi a második szakasz, amikor az ujjakban az érgörcs enyhülése után ismét megindul a véráramlás – ekkor az ujjak lilás színezetet öltenek. A harmadik fázisban megszűnik a fájdalom, és az ujjak kipirulnak, vörössé válnak.

A fent említett három stádium rohamszerűen, rendszeresen fellép, körülbelül 15-20, maximum 30 percig tart, és meleg hatására enyhül. A rohamokhoz rendszerint társul még a kéz zsibbadása, bedagadása, „idegen, furcsa érzése” is.

Raynaud-kór és Raynaud-szindróma

Raynaud-szindrómában ugyanezek a tünetek figyelhetők meg, de nem szimmetrikusan, mind a két kéz összes ujján, hanem aszimmetrikusan, általában csak az egyik kéz 1-2 ujján.

A Raynaud-szindróma a Raynaud-kórtól eltérően nem önálló betegség, hanem a háttérben valamilyen autoimmun betegség (SLE, szisztémás sclerosis) vagy más kórkép van jelen, mint például a carpalis alagút szindróma, polycythaemia vera, myeloma multiplex. A Raynaud-szindrómát bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, kemoterapeutikumok, orális fogamzásgátlók) is provokálhatják, súlyosbodásához vezethetnek.

Fontos, hogy a Raynaud-betegség diagnózisát csak két-három éves fennállás után lehet egyértelműen kimondani, ha addig nem alakul ki más, társuló betegségre utaló tünet, panasz. A betegeket alaposan meg kell vizsgálni, ki kell zárni a korábban említett alapbetegségeket. A laborvizsgálatok elvégzése (süllyedés, CRP, véralvadási mutatók, antitest-kimutatási próbák) is szükségszerű a diagnózis felállítása céljából.

Ha a beteg panaszai nem egyértelműek, az ujjakat hideg vízbe mártva provokálni lehet a fájdalmas érösszehúzódást. További vizsgálatok is szóba jönnek a diagnózis felállításának elősegítése érdekében: arteriográfia, valamint az ujjbegyből vett minta úgynevezett kapillár-mikroszkópos vizsgálata.

Fontos tudni!

Azért nagyon fontos a különbséget a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között megállapítani, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól. Míg a Raynaud-betegség viszonylag jobb indulatú állapot, addig a Raynaud-szindróma – amelynek hátterében tehát valamilyen alapbetegség áll – fokozatosan súlyosbodik, és idővel az ujjbegyek elsorvadnak, majd egyes bőrterületek is elhalnak.

 

Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk a WEBBeteg.hu oldalán

 

 

ételallergiaBizonyára sokan érezték már kellemetlenül magukat egy-egy kiadósabb étkezést követően, tévesen azt gondolva, hogy biztos az adott ételre voltak allergiásak, ezért azt többet inkább nem fogyasztják.

Tényleg ilyen gyakori lenne az ételallergia?

 

Mi a különbség az ételallergia és ételintolerancia között?

Ételallergiáról valójában akkor beszélünk, amikor az elfogyasztott táplálék egyes alkotóelemeire az immunrendszerünk tévesen túlreagál. Az étkezést követően a szervezet azonnali válasza heves tünetekben jelentkezik. Hasonlóan a korábban említett nem ételek, okozta allergiákhoz, itt is az immunrendszer túlműködésének eredményeként felszabaduló hisztamin nevezetű anyag, felelős a panaszokért.

Az étkezést követően kb. egy órán belül, kialakulnak a tünetek, amelyek kezdődhetnek a száj viszketésével, duzzadásával, de súlyos esetben akár nehézlégzéssel és gégeödémával is társulhat. A tünetek kialakulásának a jellege attól függ, hogy a szervezet melyik részén szabadul fel a hisztamin. Klinikailag bizonyítottan a gyermekek 6-8%-át, a felnőtteknek, pedig mindössze 3%-át érinti az ételallergia.

A valódi ételallergia ritka, az ételintolerancia már sokkal gyakoribb. Az ételintolerancia is az elfogyasztott ételre adott abnormális válasz, azonban ezt nem immundefektus okozza. Az ételintolerancia hátterében az áll, hogy a tápcsatornában található táplálékot lebontó enzimek csökkent vagy teljes hiánya miatt a szervezetünk nem tudja lebontani (megemészteni) az elfogyasztott ételt.

A tünetek az elfogyasztott táplálékot követően jóval később jelentkeznek. Bőrtünetek közt megfigyelhetjük a kiütéseket, a dermatitist (bőrgyulladás) vagy az ekcemát. A panaszok megjelenhetnek improduktív köhögés, orrmelléküreg gyulladás, esetleg asthma fomájában is. A gyomor-bél rendszeri panaszok szintén változatosak lehetnek: hányás, felfúvódás, intermittáló hasmenés, vagy éppen a szorulás dominálhat.

 

Milyen ételek okozhatnak ételallergiát és ételintoleranciát?

Számos étel kiválthat allergiás folyamatot, úgymint gabonafélék, húsfélék, halfélék, mandula, mogyoró, dió, földieper, tojás, tejfehérjék. Mindegyik ételben az a közös, hogy az allergiás beteg egyszer az élete során korábban már fogyasztotta azt, és ez az immunrendszerüket aktiválta. A következő fogyasztást követően alakulnak ki a tünetek.

Ételintoleranciát minden olyan étel okozhat, amely nem képes lebomlani a tápcsatornában. Sokszor nem is nagyon könnyű rájönni, hogy mik ezek az ételek, mert legtöbbször csak rendszeres fogyasztás hatására alakul ki az intolerancia.

 

Hogyan diagnosztizáljuk az ételallergiát és az ételintoleranciát?

Az ételallergia diagnózisa nem okoz gondot, mert az étkezést követően a korábban említett tünetek azonnal jelentkeznek. Az ételintolerancia már annál nagyobb kihívást jelent. A kórelőzmény, a pontos kórtörténet itt is elengedhetetlen. Amennyiben a gyanú felmerül, úgy a tejes fizikális vizsgálatot követően a specifikus bőrpróbák, illetve a vérből kimutatott ellenanyagok segíthetnek a diagnózis pontos felállításában.

A bizonyított ételintolerancia kezelésének legfontosabb lépése a prevenció, vagyis a megelőzés. Amennyiben tudjuk, hogy melyik ételre vagyunk allergiásak, úgy azt eliminációs diétával kezelhetjük. Ez azt jelenti, hogy kerülnünk kell minden olyan ételt, amely a panaszokat előidézi. A már kialakult panaszokat gyógyszeres kezeléssel szüntethetjük.

 

Forrás: medukacio.hu, napidoktor.hu

 

super kalcium cink kapszula chitosan kapszula cordyceps kapszula
Super kalcium Cink kapszula Chitosan kapszula Cordyceps kapszula

 

 

mammográfiaNem csökkenti a mellrákos halálozást a középkorú nők évenkénti mammográfiás szűrése - derült ki egy nagy léptékű, hosszú távú kanadai kutatásból.

A tanulmány csaknem 90 ezer, 40-59 éves nő adatait vizsgálta meg. Azt fedezték fel, hogy a vizsgált 25 év alatt ugyannyian haltak meg mellrákban azok közül, akik évente jártak mammográfiára, mint azok közül, akiknél csak a hagyományos, tapintásos módszerrel szűrték a daganatot - idézi a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a British Medical Journal friss számában ismertetett tanulmányt.

A rendszeres, éves mammográfia célja, hogy a mellrákot korai stádiumban ismerje fel. Azt azonban erősen vitatják, hogy a szűrés életmentő-e. Egyes esetekben a korai diagnózis nem feltétlenül jelenti, hogy a betegség gyógyítható, máskor a későbbi stádiumban felfedezett daganatot is sikerrel kezelik.

Az is ellentmondásos, hogy a mammográfia lehetséges előnyei ellensúlyozzák-e a "tévesen pozitív" diagnózisok és az ezeket követő kezelések, okozta károkat. Az új kutatás azt találta, hogy a mammográfiával felderített melldaganatok 22 százaléka "tévesen pozitív" volt, azaz olyan tumort diagnosztizált, amely nem okozott rákot, vagyis nem rövidítette volna meg a páciens életét.

Anthony Miller, a Torontói Egyetem professzora szerint a mellrákok többsége felderíthető mammográfiával, ám a daganat okozta halálozás csökkentésében akkor játszott szerepet az eszköz, amikor még a modern terápiák nem álltak rendelkezésre.

"Ha a kezelések meggyógyítják a mellrákot a késői stádiumban is, akkor a szűrés szerepe egyre kevesebb lesz" - állapította meg Miller.

A kutatásban résztvevő nők fele évente járt mammográfiás és hagyományos fizikai, tapintásos szűrésre öt éven át. A másik fele csak fizikai szűrésben és a szokásos ellátásban részesült. Húsz évvel később a mammográfiás csoportból 3250 nőnél, a másik csoportból 3133 nőnél lépett fel mellrák. Az első csoportból 500-an, a másodikból 505-en haltak bele a betegségbe.

A kutatás csak 60 évnél fiatalabb nők adatait vizsgálta, de lehetségesnek tartják, hogy az eredmények idősebbekre is érvényesek.

 

Forrás: MTI

 

Szűrés fájdalommentesen sugárzás nélkül

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó