daganatos megbetegedés
| ||||||||
|
Hasnyálmirigyrák
A tünetek különbözhetnek attól függően, hogy a tumor a hasnyálmirigy melyik részében alakul ki. A megbetegedések többsége a hasnyálmirigy feji részéből indul ki, így a daganat növekedése során elzárja a hasnyálmirigy kivezető nyílását és a mellette lévő epevezetéket, és sárgaságot, emésztési zavarokat okoz.
A hasnyálmirigy középső és farki részéből kiinduló megbetegedések ilyen elzáródást nem okoznak, viszont a has felső részében jelentkező görcsös fájdalmat igen, mely akár a hátba is sugározhat. Ennek oka, hogy a rák beszövi a körülötte található fontosabb idegdúcokat.
Erre a ráktípusra jellemző a kifejezetten gyors terjedési hajlam. A nyirokrendszeren keresztül nagyon hamar átterjedhet a szomszédos szervekre, és áttétek alakulhatnak ki elsősorban a májban, a tüdőben, de a csontokban is. A betegség nagyon alattomos és gyors lefolyású, egyéves túlélési esélye mindössze öt százalék. Általában 5-6 hónapon belül halálos lefolyású.
Gyógykezelése Gyógyítására csak akkor van lehetőség, ha a legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, amikor még nem került sor a rákos sejtek elterjedésére. Feltárására azonban olyankor szokott sor kerülni, amikor gyógyulással kecsegtető műtét már nem végezhető. A viszonylag hosszabb túlélés érdekében javallott a hasnyálmirigy rákkal beszűrt területeinek eltávolítása, amely gyakran együtt jár a vékonybél kezdeti szakaszának és a patkóbélnek az eltávolításával. Olykor a sebészeti kezelés eredményének javítása érdekében besugárzást is alkalmaznak. A nem operálható betegek kezelésének alapja is a sugárterápia. A korán jelentkező erős gyomortáji fájdalom megszüntetésére szájon át bevehető fájdalomcsillapítókat és általános hatású szisztémás narkotikumokat alkalmaznak. Emellett lehetőség van még az áttétek érzéstelenítővel való átitatására.
Végstádiumban a gerincvelő burkába helyezett katéterrel a fájdalomcsillapító gyógyszerek folyamatosan adagolhatók.
Az itt felsorolt kezelések nagy megterhelést jelentenek az amúgy is leromlott állapotú betegnek, ezért a család és az orvos szoros együttműködésére van ahhoz szükség, hogy a beteg állapota ne romoljon tovább.
Végbélrák és vastagbélrák
A betegség nem máról holnapra alakul ki, hanem évek, akár évtizedek alatt, ezalatt előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem észlel a beteg. Az áttétek kialakulása után azonban nincs túl sok esély a túlélésre. Az első panaszok között szerepelhetnek az egymással váltakozva fellépő hasmenés és székrekedés, véres széklet vagy nyákos váladék a székletben, de ide tartozhatnak az emésztés olyan tartós panaszai is, amelyek nem vezethetők vissza a táplálkozás radikális megváltoztatására. Amennyiben a fenti tünetek két hétnél tovább is fennállnak, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fájdalmakat csak az előrehaladott vastagbélrák okoz. Ha a daganat már átterjedt a hasüreg nyálkahártyájára vagy más szervekre, a túlélési idő körülbelül hét hónap. Ilyenkor műtéti beavatkozást már csak a beteg közérzetének jobbítására alkalmaznak, például megszüntetik a daganat által okozott bélelzáródást.
Gyógykezelése A vastagbélrák és a végbélrák kezdeti stádiumában a daganat még akár teljes mértékben eltávolítható, ezzel akár tízéves túlélést is garantálni tudnak az orvosok. A sugár- és kemoterápiát vagy ennek kiegészítésére, vagy előrehaladott állapotban a betegség pusztításának lassítására alkalmazzák. Az úgynevezett érújdonképződés gátlása szintén jó megoldás az áttétes beteg élettartamának meghosszabbítására. Az ilyen szerek megakadályozzák a daganatos sejtek tápanyagellátását biztosító erek újbóli kifejlődését.
Melanoma Igaz, a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok csak mintegy három százalékát teszi ki ez a betegség, mégis ez a legveszélyesebb, mert agresszívan terjedő áttéteket okoz, melyek elsősorban a tüdőben, a májban, de akár az agyban is megjelenhetnek. A melanoma a bőrben található melanociták daganata. Ezek a sejtek felelősek a melanin termeléséért. Ez egy feketés, barnás festékanyag, mely néhány helyen nagyobb mennyiségben található meg a bőrön. A melanociták ezen gócpontjai, mind a látható, mind az ultraibolya tartományba eső fénytől minden alkalommal jelentős károsodást szenvednek, mely aztán idővel a daganat kiváltó oka is lehet.
A melanoma inkább a negyven év felettieket veszélyezteti, férfiaknál a törzsön, nőknél a megfigyelések szerint inkább a végtagokon alakul ki. A felszínes, azaz sugárirányban terjedő melanoma felismerése könnyen megtanulható, akár a laikusok számára is. Ez rendkívül fontos a korai diagnózis szempontjából, mert a megbetegedések jelentős hányada egy korábban már meglévő anyajegyből alakul ki. Az áttéteket inkább a függőleges növekedési irányú daganat okozza. Erre a daganat típusra is igaz, hogy túlélési esélyei csak a kezdeti stádiumban reálisak, áttét esetén akár már hat hónap alatt is végezhet áldozatával.
Intő jelek az anyajegyeken Azonnal forduljunk orvoshoz, ha egy anyajegy nőni kezd, megváltozik a színe, a felszíne, esetleg gödrös lesz, vagy megvastagodik, felmaródik, illetve vérezni kezd.
Forrás: otvenentul.hu
A daganatos megbetegedések között a hasnyálmirigyrák az egyik vezető halálok világszerte, nem véletlenül: lassan, alattomosan kifejlődő betegségről van szó, amelyet sokszor csak akkor fedeznek fel, amikor már előrehaladott állapotban van. A kevéssé specifikus tünetekkel kísért daganatos megbetegedésben szenvedők túlélési esélye éppen annak késői felfedezése miatt alacsony: a diagnózis felállítása után a betegek alig 5 százaléka él öt évnél tovább. A szakemberek régóta próbálnak olyan módszert találni, amellyel viszonylag korai stádiumban felfedezhető a hasnyálmirigyrák. Bár áttörő eredmény még nem született, bizakodásra adhat okot a Brown Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata, amely kapcsolatot talált a fogínybetegségek előfordulása és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.
Utóbbi vélekedést támasztja alá egy, a Gut című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány is, amelyből kiderült, hogy a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél kétszer olyan gyakran fordult elő a fogínybetegségek kialakulásáért felelős Porphyromonas gingivalis baktérium elleni magas antitest-szint, mint egészséges társaiknál. Bár a megállapítás nem elég bizonyíték az ok-okozati kapcsolat felállításához, az összefüggés egyértelműen kimutatható. Ennél konkrétabb eredményre jutottak a Harvard Egyetem kutatói, akik megállapították, hogy a rossz fogíny férfiaknál 63 százalékkal növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát a fogínybetegségtől mentes társaikhoz képest. Szintén megállapítást nyert, hogy a P. gingivalis baktérium ellen termelt ellenanyagok magas szintje a hasnyálmirigy- és vastagbélrák általi halálozás fokozott kockázatát jelzi akkor is, ha nincsenek fogínybetegségre utaló nyilvánvaló tünetek. Bár a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák között kapcsolatot találó vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, a szakemberek bíznak abban, hogy további kutatásokkal sikerül olyan eljárásokat kialakítani, amelyekkel már korai stádiumban diagnosztizálhatóvá válik a rettegett kór.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Fogkrém fodormenta ízesítéssel
A Duke Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói az aerob mozgást, az erőnléti edzés, és a kettő kombinációját összehasonlítva arra az eredményre jutottak, hogy az aerobic típusú mozgásformák a leghatékonyabbak az egészségkárosító hasi zsír elleni harcban. A közvetlenül a bőrréteg alatt található zsír ugyanis nem annyira veszélyes, mint a hasi zsír, tudományos nevén a zsigeri és a májzsír. Ez a zsírfajta mélyen a hasüregben található és ez tölti ki a belső szervek közti üregeket. A zsigeri zsír jelenléte nagyban növeli a szívbetegségekre, a daganatos megbetegedésekre és a cukorbajra való hajlamot. "Egészségügyi szempontból sokkal fontosabb az, hogy hol található az adott zsírmennyiség, mint az, hogy mennyi van belőle - nyilatkozta Dr. Cris Slentz, az egyetem fiziológusa - A mostani kutatás során sikerült azonosítanunk a mozgásformát, amelynek segítségével a leginkább hatékonyan vehetjük fel a harcot a zsigeri zsír ellen." Az eredmények szerint az aerob mozgásformák sikerrel csökkentik a zsigeri zsír, a májzsír és a májenzimek mennyiségét, valamint javítják a triglicerid- és az inzulin-szinteket is.
Az erőnléti edzés ezzel szemben bár növeli az izomtömeget és javítja az általános fizikai állapotot, nem csökkenti a káros zsír mennyiségét, és nem javítja az inzulin és májenzim értékeket sem. Az aerob és az erőnléti edzés kombinációjával az aerob edzéshez hasonló eredményt érhetünk el. A nyolchónapos kutatás során a tudósok összesen 196, túlsúlyos, 18 és 70 év közötti felnőttet vizsgáltak meg, akiket felosztottak a három különböző edzésformát követő csoportokba. Az aerob edzés csoportban a résztvevőknek hetente 20 kilométernyi futásnak megfelelő edzést kellett végezniük 80 százalékos maximum pulzusszám mellett. Az erőnléti edzést végzőknek hetente háromszor három szettnyi mozgásformát kellett végezniük 8-12-szer ismételve. Bár mindhárom edzésprogram rendkívül kemény és megterhelő volt, Dr. Slentz szerint csak az aerob edzésmódszer hozott jelentős egészségügyi javulást. "A legfontosabb az, hogy hány kilométert futunk, és hogy mennyi kalóriát égetünk el. Ha kisebb intenzitással végezzük a gyakorlatokat, akkor nem fogunk annyi egészségkárosító zsírt égetni, mint amennyit szeretnénk. Ez ilyen egyszerű."
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por.
Európa lakossága leginkább szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg, minden ötödik ember viszont a rák áldozata. Megjelent a WHO-nak az európai régióra vonatkozó legfrissebb egészségügyi jelentése. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Európai Regionális Hivatala szerdán közzétette az európai országokról háromévente készített egészségügyi felmérés legfrissebb eredményeit. A European health report 2012 című jelentés készítői kedvező tendenciákat, de nagy regionális, nemi és társadalmi egyenlőtlenségeket találtak az egészségügyi változások terén.
Tovább csökkenő gyerekvállalási hajlandóság A 2012-es Európai Egészségügyi Jelentés 53 ország csaknem 900 millió lakójának adatain alapul. A régió lakossága 1990-hez képest 5 százalékkal gyarapodott. Az előrejelzések szerint ez a szám az elkövetkező években számottevően nem változik: a csökkenő születési rátát (jelenleg már kevesebb, mint 1,75 gyerek jut egy európai nőre) épp hogy ellensúlyozzák majd a bevándorlók. A népesség csökkenése, a születéseket meghaladó halálozások a legtöbb közép- és kelet-európai országban már az 1990-es, 2000-es évek elejétől megfigyelhetők. A becslések szerint jelenleg 73 millió bevándorló él Európában, ez a teljes népesség 8 százaléka. Csak 2005 óta 5 millióval nőtt a számuk.
A legtovább a francia és az olasz nők élnek Az egész régiót tekintve 1980 és 2010 között 5 évvel nőtt a várható élettartam (71-ről 76-ra emelkedett), amely elsősorban bizonyos halálozási okok, kockázati faktorok és szociális problémák visszaszorulásának köszönhető. A várható élettartamban ugyanakkor nagy különbségek mutathatók ki az egyes országok között: míg Svájcban a születéskor várható élettartam 82,2 év, Kazahsztánban csak 68,7 év. Nagy különbségek mutathatók ki a férfiak és nők között is: a régióban 2010-re a nők várható élettartama elérte a 80 évet, míg a férfiaké csak 72,5 volt. A két nem várható élettartamában a legkisebb a különbség - kevesebb, mint négy év - Izlandon, Izraelben, Hollandiában és Svédországban, a legnagyobb pedig - tíz évet meghaladó - a volt szovjet tagállamokban: Fehéroroszországban, Észtországban, Kazahsztánban és Litvániában. A nők egyébként Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban élnek a legtovább: náluk a születéskor várható élettartam elérte a 85 évet, és átlagosan 5-6 évvel élik túl velük egy időben született férfi honfitársaikat.
2050-ben már minden negyedik európai 65 év felett lesz Egy másik kedvező tendencia a halálozási ráta csökkenése, bár ennek mértéke is jelentős regionális eltéréseket mutat, Kelet-Európában magasabb, mint a nyugati országokban. A várható élettartam növekedésével és a halálozási ráta csökkenésével párhuzamosan tovább öregedett az európai népesség: 2050-re a 65 év felettiek aránya várhatóan meghaladja a teljes népesség 25 százalékát. Jelenleg ez az arány 15 százalék. Ma az európai népesség 70 százaléka él városi környezetben, ez a szám 2045-ig 80 százalékra nőhet. Már most 10 országban meghaladja a 85 százalékot, 8 országban viszont 50 százalék alatt van.
A keringési betegségek és a rák okozza a legtöbb halálesetet Az összes halálozás legnagyobb hányadáért, mintegy 80 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek Európában. A keringési rendszer betegségei (iszkémiás szívbetegség, stroke stb.) okozzák az összes halálozás csaknem felét - és ezeknek az eseteknek a felében magasvérnyomás-betegség áll a háttérben -, míg az összes halálozás 20 százaléka valamilyen rákbetegség számlájára írható. A korai (65 év előtt bekövetkező) halál vezető oka azonban a térség 28 országában ma már nem a szív- és érrendszer betegsége, hanem a rák. A daganattípusok közül a legalacsonyabb a túlélési ráta a tüdőráknál (14 százalék). A férfiak esetében a daganatos betegségek, okozta halálozások 50 százalékáért a tüdő-, vastagbél-, gyomor- és prosztatarák felelős. A nőknél a listát az emlőrák vezeti, ezt követi a tüdő-, gyomor-, vastagbél, méhnyak- és petefészekrák. A jelentés kiemeli a cukorbetegséget, mint a régió meghatározó egészségügyi problémáját, amely közvetlen és közvetett módon kihat az agy, a szem, a szív, az érrendszer és a végtagok állapotára is. A fertőző betegségek, bár Európában ritkábbak, mint más földrészeken, még mindig sok áldozatot szednek, különösen a tbc, a HIV és más szexuális úton terjedő betegségek. Ugyanakkor az AIDS előfordulása a hatékony kezeléseknek köszönhetően csökken, és a tbc okozta halálozások száma is jelentősen, 30 százalékkal mérséklődött 1990 és 2010 között.
A moldávok alkoholizálnak a legtöbbet Az egyik fő egészségügyi rizikófaktor Európában a dohányzás: becslések szerint a 15 évnél idősebbek 27 százaléka rendszeresen dohányzik. Az adatok szerint ott, ahol drágább a cigaretta, kisebb a dohányosok aránya. Egy doboz ára az európai régióban 1 és 10 dollár (körülbelül 230 és 2300 Ft) között mozog. A másik fő kockázati tényező az alkoholfogyasztás, amely a halálozások 6,5 százalékáért okolható. A 15 év felettiek körében az egy főre jutó alkoholfogyasztás a régióban az előző jelentéshez képest nem változott: évente 10,6 liter. Országonként azonban nagy a szórás: míg Moldáviában az éves átlagos alkoholfogyasztás 21 liter, Tadzsikisztánban csupán 0,5 liter/fő. A jelentés utal egy közelmúltban megjelent tanulmányra, amely igazolta az alkoholárak, és az alkohol okozta halálozások közötti összefüggést. Ha az alkoholárak csökkentek egy országban, a 40-69 év közötti lakosság körében az alkohol okozta elhalálozás 17-40 százalékkal növekedett.
A legtöbb mutatót tekintve a jelentés szerint Magyarország a mezőny alsó felében- harmadában helyezkedik el, ami nem túl jó bizonyítvány, tekintve, hogy a WHO európai régiójába az összes volt szovjet tagállam is beletartozik. Amiben viszont a legrosszabbak között vagyunk, az a dohányzás, a tüdőrák okozta halálozások és az alkoholfogyasztás. Magyarországon a férfiak 37 százaléka dohányzik, ezzel 13-dikak vagyunk a listán, összehasonlításképpen a listavezető Örményországban a férfiak 57 százaléka dohányos, a lista utolsó helyén álló svédeknél viszont csak 15 százalékuk. A nőket tekintve viszont Montenegró után másodikak vagyunk: a magyar nők 29 százaléka cigarettázik. Érdekes módon ez az arány a nőknél épp Örményországban a legalacsonyabb (2 százalék). A 15 év felettiek körében mért egy főre jutó alkoholfogyasztás nálunk évi 14 liter körül van, ezzel 53 ország közül a tizedikek vagyunk. Luxemburgot kivéve csak közép- és kelet-európai országok előznek meg bennünket, többek között szomszédaink: Csehország, Szlovénia, Románia, valamint Észtország, Fehéroroszország és Litvánia.
Biztonságosabb lett a szülés és a közlekedés A világon Európában a legalacsonyabb a gyermekhalandóság (1000 élve születésre 7,3 haláleset jut), ami az 1990-es adatokhoz képest látványos, 54 százalékos csökkenést jelent. Az egyes országok között e tekintetben is nagy különbségek vannak. Felére csökkent 1990 óta az anyai halálozás gyakorisága is: 2010-ben 100 000 élveszülésre 13,3 anyai haláleset jutott. 2010-ben feleannyian haltak meg közlekedési balesetben, mint húsz évvel korábban, és - az 1990-es évek közepén megfigyelt átmeneti növekedés után - Európa-szerte 24-40 százalékkal csökkent az öngyilkossági ráta. A csökkenés a 2008-ban kezdődött gazdasági válsággal párhuzamosan lelassult.
Az egészség nem pusztán a betegség hiánya A 2012-es jelentés kiemelt témája a jóllét, amely az 53 tagország által 2012 szeptemberében elfogadott új európai egészségügyi stratégia, az Egészség 2020 program szerves része. A WHO alapokmánya szerint az egészség "nem pusztán a betegség vagy panasz hiánya", hanem "a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota". A WHO Európai Regionális Hivatala a szervezet több mint 60 éves fennállása óta először tesz kísérletet arra, hogy definiálja a jóllétet, kidolgozza a mérésére alkalmas módszereket, és 2013 végére regionális célkitűzéseket és mutatókat dolgozzon ki. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a jóllét és az egészség "interaktív és többdimenziós fogalmak", amelyeket részben ugyanazok a tényezők befolyásolnak, például az egészségügyi rendszer. A jó életminőség biztosítása nem tartozik egyetlen szektor vagy szolgáltatás hatáskörébe, hanem számos tényező határozza meg. Ezért a javításához az egész kormányra és az egész társadalomra, kiterjedő intézkedésekre van szükség a jelentés szerint.
Forrás: origo.hu
|
||||||||
Létezik néhány különösen agresszív daganattípus, melytől okkal félhetünk. Érdemes mindent megtenni a megelőzés érdekében. A rák hazánkban évente, mintegy 35 000 ember haláláért felelős, a számadatok szerint a diagnosztizált betegek mintegy fele veszti életét, pedig 
A hasnyálmirigyrák az egyik legalattomosabb daganatos megbetegedés. Korai stádiumban alig vannak tünetei, ezért nagyon nehezen észlelhető, már csak előrehaladott stádiumban ismerhető fel. Leggyakrabban nagyfokú étvágyvesztésről, hányingerről és hasmenésről, lesoványodásról panaszkodnak a betegek.
A betegség kialakulása az utóbbi három évtizedben a sokszorosára nőtt, és a második leggyakoribb daganatos megbetegedés lett mind a férfiak, mind a nők körében. A diagnosztizált esetek majdnem nyolcvan százaléka az ötvenedik életévüket betöltötteknél jelentkezik. A halálesetek többsége megelőzhető lenne, mert a szűréshez minden eszköz az orvosok rendelkezésére áll. Hazánkban évi 7500 új beteget regisztrálnak, ebből 5000 fő esik áldozatául a betegségnek, a számok azért is meglepőek, mert a legjobban diagnosztizálható ráktípusról van szó.
A legújabb kutatások összefüggést valószínűsítenek a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.
A fogínybetegségeket korábban már összefüggésbe hozták például a stroke és a cukorbetegség kialakulásával, szakmai szervezetek azonban megkérdőjelezték a kettő között fennálló ok-okozati kapcsolatot. Mindezek ellenére orvosi körökben tartja magát az a nézet, miszerint a rossz fogíny kiváló "táptalaja" a krónikus gyulladások kialakulásának, és ez elősegíti a rákos sejtek növekedését is.
A legújabb kutatások szerint a hasi zsír ellen a legjobb az aerob edzésprogram.
Magyarország dohányzásban és alkoholfogyasztásban van az élmezőnyben