bélbetegségek
| ||||||||
|
"Mai tudásunk szerint a vastagbélrák kialakulását a túlzott állati zsiradék-, vörös hús-, és alkoholfogyasztás, a kevés rost és kálcium bevitel, a csökkent fizikai aktivitás valamint az elhízás segítheti elő" - mondja Altorjay István egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Gastroenterológiai Tanszékének vezetője.
A vastagbélrák többsége jóindulatú béldaganatokból, azaz polipokból alakul ki, amelyek éveken át lassan növekednek, de bizonyos méret fölött megindulhat a rákos burjánzás. A rák mintegy 10-15 százaléka genetikailag jól meghatározott, örökletes formában jelentkezik, de a krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén is gyakrabban fejlődhet ki a rák, ezért az ilyen betegek - colitis ulcerosa, Crohn betegség, lisztérzékenység - rendszeres ellenőrzése is fontos.
Tünetek, amelyeket vegyünk komolyan Tünetszegényen, alattomosan fejlődik ki, bizonyos jelek azonban felhívhatják a figyelmet. Ilyen például a székelési szokás viszonylag gyors megváltozása, az addig rendszer felborulása, a zavaró szorulás kialakulása, amit időnként esetleg nyákos hasmenések váltanak föl; a vér megjelenése a székletben. Idősebb korban jelentkező vashiány, vérszegénység és a váratlanul megjelenő aranyér hátterében is állhat daganat. A bizonytalan alhasi fájdalmak és emésztési zavarok, tisztázatlan eredetű fogyás is jelzésértékűek lehetnek.
Az időben felfedezett vastagbélrák kezelhető, illetve gyógyítható, ezért van különös jelentősége a szűrő vizsgálatoknak. Így 50 év felett ajánlott a rendszeresen széklet vérvizsgálatot, ha ez pozitív, akkor kötelező a vastagbél tükrözéses vizsgálata.
Nem alaptalan a félelem e kellemetlen vizsgálattól, ám kellően alapos előkészítés után - mondja Altorjay-, megfelelően gyakorlott szakemberek által végezve, injekciós nyugtatást és fájdalomcsillapítást követően a kellemetlenségek csökkenthetőek. Alternatív lehetőség a virtuális vagy CT-kolonográfia - ez szintén alapos előkészítést követően végzett hasi CT vizsgálat. Képes a vastagbél áttekintésére, azonban sugárterheléssel jár, és természetesen nem alkalmas szövettani mintavételre, vagy a polip eltávolítására, mint a sima tükrözés.
Forrás: hazipatika.com
Svéd kutatók kimutatták, hogy az áfonya rostjai szintén védő hatást fejtenek ki, mérséklik a gyulladást, többek között colitis ulcerosás, fekélyes vastagbélgyulladásos betegekben. A Lund Egyetem Mérnöki Karának munkatársai különböző étkezési rostok, illetve az emésztés szempontjából fontos probiotikus baktériumok (laktobacillus és bifidobaktérium) együttes hatását vizsgálták a colitis ulcerosa és a vastagbélrák szempontjából. A vizsgált rostok között szerepelt áfonyahéj, rozskorpa, zabkorpa önmagában, illetve kombinálva probiotikus baktériumokkal. „A probiotikus baktériumok védő hatást gyakorolnak a májra, mely kedvezően befolyásolja a bél gyulladásos folyamatait – magyarázza Åsa Håkansson, az Alkalmazott Tápszerek és Élelmiszerkémiai Osztály munkatársa. – Az áfonya viszont polifenolokat tartalmaz, mely mikrobaellenes és antioxidáns hatással rendelkezik.” A kettő kombinációja csökkentette a gyulladáskeltő baktériumok számát, és elősegítette az emésztéshez fontos laktobacillusok terjedését. Ehhez hozzájárul, hogy a rostok bontása következtében a bélsejtek, felszívódás után, pedig az egész szervezet bőséges energiaforráshoz jut. A felszívódást szintén kedvezően befolyásolják a probiotikus baktériumok. A rozs és az áfonya a vastagbélből szívódik fel, mely a gyulladásos bélbetegségek leggyakoribb helye. Ezzel szemben a zab már a vékonybélben emésztődik, tehát lokális gyulladás- és daganatgátló hatását nem képes a távolabbi bélszakaszon kifejteni.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid )
Vastagbélgyulladás, Crohn-betegség… Ismerősen csengenek ezek a kifejezések? Magyarországon körülbelül 25 ezer beteg szenved gyulladásos bélbetegségben. Sokan azt hiszik, csak egy gyomorfertőzést kaptak el, aminek hatásai évekig tartanak. Pedig korai felismeréssel és megfelelő gyógymóddal hatékonyan gyógyíthatók a bélbetegségek.
Az orvostudomány két betegséget, a colitis ulterosa-t (fekélyes vastagbélgyulladás) és a Crohn-betegséget sorolja a gyulladásos bélbetegségek közé.
Míg a colitis ulterosa csak a végbelet, addig a Crohn-betegség az egész tápcsatornát (a szájüregtől a végbélig) érinti, és a gyomorrontáshoz hasonló tünetekkel jár: hasmenés, székrekedés, gyomorfájdalom, puffadás, hőemelkedés, fogyás. Kialakulásuk pontos okát még homály fedi, de az eddigi vizsgálatok szerint a környezeti ártalmak, a genetika és az immunrendszer nem megfelelő működése tehetők felelőssé leginkább. Ezen kívül a különböző gyógyszerek és a dohányzás, illetve a lelki problémák is növelhetik a kór kialakulásának esélyét.
Mindkét betegség leginkább a fiatal korosztályt érinti, így a huszonéveseknek kiemelten oda kell figyelniük a tünetekre. A nem múló, vagy vissza-visszatérő gyomorbántalmakkal tehát mindenképp érdemes orvoshoz fordulni! A gasztroenterológus különböző vizsgálatok (részletes laborvizsgálat, hasi ultrahang, székletelemzés, béltükrözés és CT, stb.) eredményeit összevetve tudja megállapítani a gyulladásos bélbetegséget.
Az orvos a tünetek csökkentésére általában különböző gyógyszereket, tápszereket ír fel. Akinek ez a kezelés nem hozza meg a várt eredményt, vagy csökkentené a gyulladásgátló gyógyszerek mennyiségét, annak javasolt a hiperbár oxigénterápia használata.
A hiperbár oxigénterápia során a páciens egy keszonkamrában a légkörinél magasabb nyomáson 100 százalék oxigént lélegzik. Ezzel a technikával az oxigén közvetlenül kerül a vérplazmába, így a gyulladt bélszakaszhoz vagy sipolyos területhez is. A gyulladás mindig rossz keringést és oxigénhiányos szövetet jelent, a regeneráció, pedig oxigénigényes feladat. HBOT emeli a gyulladt és a környéki szövetek oxigén ellátottságát, korlátozza a gyulladást okozó citokinek és kemokinek termelését. Elősegíti új hajszálerek képződését, amivel a mikrocirkulációt hosszú távon stabilizálja és az ödéma csökkentése által fájdalomcsillapító hatással bír.
A hiperbár oxigénterápia pozitív hatásait számos kutatás is alátámasztja. Az elmúlt években a magas nyomású oxigénterápia és a gyulladásos bélbetegségek kapcsolatát vizsgáló kutatások* kimutatták, hogy a fekélyes vastagbélgyulladástól szenvedő betegek 85 százalékának, míg a Crohn-betegek 88 százalékának állapota javult a kezelés hatására. A 17 vizsgálat összesen 613 pácienst vizsgált meg, akik mindösszesen 8924 kezelésen vettek részt.
„A gyulladásos bélbetegségek jelentősége sajnos nő, a betegség egyre több embert érint hazánkban is, évente körülbelül 1200 új esetet regisztrálnak. Annak érdekében, hogy a bélproblémák ne keserítsék meg hosszú időre életünket, fontos, hogy felismerjük a tüneteket, és tájékozódjunk a hatékony és új gyógymódokról” – mondta el dr. Szolnoki Nikolett, a Hiperbár Centrum orvosigazgatója. „A hiperbár oxigénterápia mellékhatások nélkül járul hozzá a tünetek csökkenéséhez és járul hozzá a teljesebb élethez. "
Forrás: wellpr.hu, webbeteg.hu
|
||||||||
|
|
||||||||
A második leggyakoribb daganatos megbetegedés a vastagbélrák lett, férfiaknál a tüdőrák, nőknél a mellrák előzi meg. Magyarországon évente 9 ezer ember betegszik meg vastagbélrákban, és több mint 5 ezren halnak meg. Átlagosan 50 emberből 1-nél alakul ki vastagbélrák, de családi halmozódás esetén ez az arány rosszabb. A kór főként az 50 évnél idősebb korosztályt érinti, de jóval korábban is felléphetnek.
Ismert, hogy az áfonyafélék nagy mennyiségben tartalmaznak antioxidánsokat és vitaminokat.
Mindannyian jól ismerjük a kellemetlenséget, amely a hőségben nem megfelelően tárolt, vagy utazásainkon megkóstolt egzotikus ételek hatására törhet ránk, napokig megkeserítve életünket. A gyulladásos bélbetegségben szenvedők azonban rendszeresen megtapasztalják ezt az érzést, és akár éveken keresztül is szenvednek a kór tüneteivel.