baktérium fertőzés
| ||||||||
|
Még mindig rengeteg a tévhit az antibiotikumokkal kapcsolatban, helytelen használatuk miatt, pedig egyre több szernek romlik a hatékonysága. "Az antibiotikumok hatásosak a megfázás és az influenza ellen." "Az antibiotikumok megölik a vírusokat." Az Eurobarometer felmérése szerint a magyar lakosság több mint 70 százaléka gondolja igaznak ezeket az állításokat, holott az antibiotikumok nem hatásosak a vírusok, így az influenzavírusok ellen sem, e széles körben elterjedt szerek csak egyes baktériumokat képesek elpusztítani. Továbbá a megkérdezettek 50 százaléka azzal sincs tisztában, hogy az antibiotikumoknak lehet mellékhatásaik, leggyakrabban hasmenés - hangzott el az Európai Antibiotikum Nap budapesti konferenciáján. A nemzetközi kezdeményezést azért hozták életre, mert e gyakori gyógyszerek használata sok kívánnivalót hagy maga után. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint világszerte az antibiotikumok felét nem megfelelően írják fel, készítik el, vagy értékesítik, a betegek fele, pedig nem a helyes módon veszi be. Ez növeli a kórokozók rezisztenciáját, és ez által csökkenti a hatékony antibiotikumok számát.
A nemzetközi trendeket alátámasztják a hazai felmérések is. A szegedi egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének egy korábbi becslése szerint 2007 első felében, a dél-alföldi régióban a légzőszervi panaszokra felírt antibiotikumokra az esetek 66 százalékában valószínűleg nem volt szükség. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy Magyarország antibiotikum-felhasználása az európai országok adatait tekintve az alsó harmadban található: olyan, köztudottan kevés antibiotikumot alkalmazó országokkal, mint Norvégia vagy Svédország vagyunk egy szinten. Nagy különbség azonban, hogy míg az említett országokban elsősorban az újabb, szűk spektrumú szereket használják, nálunk a kevésbé korszerű, több mellékhatással járó széles spektrumú szerek az elterjedtek. A helytelen antibiotikum-használat legsúlyosabb következménye a rezisztens baktériumok megjelenése. Ezeknek az ellenálló kórokozóknak a megjelenése körülbelül 70 százalékban az állattenyésztéshez, 30 százalékban, pedig a helytelen humán antibiotikum-használathoz köthető. A rezisztens kórokozó kialakulhat a járóbeteg-ellátásban helytelenül kezelt betegben is, de sokkal gyakoribb, hogy a beteg a fertőzést kórházi kezelés során kapja el. A magyarok öt százaléka kap fertőzést a kórházban Az Országos Epidemiológiai Központ 2011 októbere és 2012 májusa között 29 hazai kórházban végzett vizsgálata szerint, amelybe több mint tízezer beteget vontak be, a betegek 4,5 százaléka szerzett egészségügyi ellátásával összefüggő fertőzést. E fertőzések több mint 25 százaléka az intenzív osztályokhoz, jelentős részük, pedig a geriátriai, sebészeti és belgyógyászati osztályokhoz volt köthető. A legtöbb fertőzés műtéti sebfertőzés volt, de csaknem 20 százalék volt a tüdőgyulladással összefüggő és az emésztőrendszeri fertőzések aránya. A felmérés során azt is megállapították, hogy a fertőzések 30 százalékában nem történt mikrobiológiai vizsgálat, ami számottevően csökkenti annak valószínűségét, hogy a beteg fertőzését a megfelelő antibiotikummal kezelték. A helyes antibiotikum-használat Mivel az antibiotikumok helytelen használata a felelőtlen felírással kezdődik, a beteg bölcsen teszi, ha a gyógyszer felírásakor megkérdezi: valóban szükséges-e a szer, milyen mellékhatásaitól lehet tartani, akadnak-e hasonlóan hatékony alternatívái, mennyi idő elteltével számíthat a kezelendő panaszok csillapodására, és milyen váratlan tünetek észlelése esetén kell értesítenie orvosát. A beteg részéről, pedig az alkalmazás helyes módja az, ha az indokoltan és megfelelő módon felírt antibiotikumból végigszedi a teljes kúrát, vagyis nem hagyja el a gyógyszert, amint a panaszok enyhülnek. A fertőzés kiújulása csak így akadályozható meg.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Sally Davies hétfőn az antibiotikumokkal szemben rezisztens "szuperbaktériumokról" szóló jelentésének közzétételekor globális erőfeszítéseket sürgetett annak a "gyógyszeripari kutatási résnek" a betömésére, amelyet az antimikrobiális rezisztencia üt az ellátó rendszereken: olyan új gyógyszerek, kifejlesztésére van szükség, amelyekkel szembe lehet szállni az újfajta fertőzéseket okozó baktériummutánsokkal. Közlése szerint az utóbbi évtizedekben csupán néhány új antibiotikumot fejlesztettek ki és dobtak piacra, miközben a bakteriális fertőzéseket egyre nagyobb arányban idézik elő a "szuperbaktériumok", amelyek ellenállnak a jelenleg elérhető gyógyszereknek. "Versenyt futunk az idővel... Az antimikrobiális rezisztencia katasztrofális fenyegetést jelent. Ha nem cselekszünk most, húsz év múlva, ha valaki bemegy egy kisebbfajta operációra a kórházba, számolhat azzal, hogy meghal egy közönséges fertőzés következtében, mert nincs rá megfelelő antibiotikum. Egy egyszerű csípőműtét vagy szervátültetés halálos lehet a fertőzésveszély miatt" - figyelmeztet Anglia tisztorvosa. Az általa nyilvánosságra hozott jelentés utalt arra, hogy az MRSA (meticillinrezisztens Staphylococcus aureus) néven ismert "szuperbaktérium" évente 19 000 ember halálát okozza csak az Egyesült Államokban - több emberét, mint amennyi áldozatot a HIV/AIDS követel. Hasonló, adat jellemző Európára is. Ráadásul terjedőben vannak egyéb mutánsok is. Az utóbbi években felütötte a fejét az antibaktériumnak ellenálló tuberkulózis (tbc, gümőkór), és egy új "szuperbaktérium" (NDM 1) is terjedőben van szerte a világon, amióta először észlelték Indiában. Davies felszólította a kormányokat és a szervezeteket, hogy vegyék a fenyegetést komolyan, és bátorítsák új antibiotikumok kikísérletezését, nem sajnálva a ráfordításokat az innovációtól. A gyógyszeripartól azt kérte, hogy megőrizve a már meglévő antibiotikumok tárházát újak, kifejlesztésére összpontosítson.
Forrás: MTI, origo.hu
|
||||||||
|
|
||||||||
Egy felmérés szerint a magyarok leginkább torokfájásra szednek antibiotikumot, az esetek döntő többségében valószínűleg szükségtelenül.
Sokszor szedjük szükségtelenül
Katasztrofális fenyegetésnek nevezte Anglia tisztiorvosa az antimikrobiális rezisztenciát az egészségügyi rendszerekre, hangsúlyozva, hogy alacsony sebészeti kockázatú betegek halhatnak meg pusztán azért, mert olyan fertőzést kapnak, amelyet az orvostudomány nem tud gyógyítani.