ödéma
|
Kiváltó okként bármely májat károsító hatás szerepelhet. A leggyakoribb tényező a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, de vírusok, gyógyszerek, vegyszerek, mérgek, a máj anyagcsere és autoimmun betegségei, epeelfolyási zavar, tumor vagy áttétek szintén szerepet játszhatnak a kialakulásában. A betegség lehet hirtelen kialakuló akut, vagy lappangva létrejövő krónikus lefolyású. A tünetek és a laboratóriumi eltérések abból adódnak, hogy a máj bizonyos anyagokat képző illetve káros anyagokat lebontó (méregtelenítő) funkciója kimerül (a máj parenhimás /szöveti/ működésének elégtelensége). A májelégtelenség tünetei Kezdetben bizonytalan, általános tünetek jelentkeznek, a betegek hasi fájdalomról, étvágytalanságról, hányingerről, hányásról, gyengeségről, fáradékonyságról panaszkodnak. Később a felgyülemlő kóros anyagcsere termékek idegrendszeri tüneteket (hepatikus enkefalopátia), a felszaporodó epefesték (bilirubin) a szem (szubikterusz) és a bőr (ikterusz) sárgaságát okozzák. A bilirubin bomlásterméke a vizelettel fokozott mennyiségben ürül, barnás színűvé festve azt. Csökken bizonyos véralvadási faktorok szintje, a beteg vérzékennyé válik. Az alacsony szérum fehérje (albumin) szint miatt test szerte vizenyők (ödéma) jelennek meg. Ennek egyik speciális, elsősorban – de nem kizárólag - májbetegekre jellemző lokalizációja a hasüreg (aszcitesz). A májelégtelenség másik megnyilvánulási formája lehet a máj vaszkuláris (érrendszeri) működésének kimerülése, mely az ún. portális magas vérnyomás képében jelentkezik. A hasüregi szervek területéről összeszedődő vénás vér egy nagy éren, az ún. portális vénán át, jut a májba. Ha ebben az érben valami miatt akadályozott a keringés, nyomásemelkedés alakul ki, amely szerepet játszik az aszcitesz kialakulásában, valamint a tápcsatorna májat elkerülő vénáinak kitágulásában. Így létrejöhet végbéltáji aranyeresség, nyelőcső és gyomortáji visszeresség (melyek életveszélyes vérzésekhez vezethetnek), tágult hasfali vénás hálózat (kaput Meduzé), de vezethet lépmegnagyobbodáshoz is. A májelégtelenség diagnosztikája A beteg részletes kikérdezését és az orvosi vizsgálatot laborvizsgálatok (vér és vizelet) követik, melyek általában súlyosan károsodott májműködést mutatnak. Ezek után hasi ultrahang, felső tápcsatornai tükrözés és az aszciteszből, valamint esetenként a májból mintavétel történhet. Megelőzés és kezelés A betegség megelőzéséhez a kiváltó tényezőket kell elkerülni, illetve a máj betegségeit kezelni. Ha a kórkép kialakult, a betegnek kerülni kell a kiváltó faktorokat, fontos a kevés fehérje és nátrium bevitele, a vitamin- és energiadús táplálkozás. A további májsejtkárosodás kivédésére májvédő hatású gyógyszerek adása szükséges. A májműködés hiánya véralvadási faktorokkal és albuminnal pótolható, melyek hatása átmeneti. Súlyos elégtelenség esetén a májátültetés az egyedüli megoldás, de erre az esetek csak kis részében kerül csak sor, egyrészt a beteg állapota, másrészt a beültethető szerv hiánya miatt. A májelégtelenség kezelés nélkül vagy egyre romló állapotban végül halálos kimenetelű, de még kezelés mellett is visszafordíthatatlan lehet. A végállapotú betegeknél veseelégtelenség (hepatorenális szindróma) is kialakul, ami művese kezelést tehet szükségessé, de ez sem mindig sikeres.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
További cikkeink:
|
A májelégtelenség a májfunkciók olyan súlyos mértékű romlása, amikor a máj már nem tudja ellátni a szervezetben betöltött szerepét.