érrendszeri betegségek
| ||||||||
|
Egy új vizsgálatban a népszerű étrendnek a keringési rendszerre gyakorolt újabb kedvező hatását tárták fel: az agyban lévő ereket is megóvja a károsodástól. Az Archives of Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a mediterrán étrend segít megelőzni az agyi erek károsodását, így csökkentheti a csendes stroke és a memóriaproblémák kialakulásának kockázatát. A mediterrán diéta zöldségekben, gyümölcsökben, halakban, olajos magvakban, teljes kiőrlésű gabonafélékben és olívaolajban gazdag étrendet jelent, amelyben kis mennyiségű alkohol, főként vörösbor fogyasztása javallt ugyan, de a vörös húsok, az édességek és a fehér liszt fogyasztása kerülendő. Korábbi vizsgálatokban már megállapították, hogy a sokak számára vonzó, változatos mediterrán étrend csökkentheti a szívbetegség és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, az új kutatás viszont kifejezetten az agyi kiserekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A szakemberek először feltérképezték a vizsgálatban résztvevők táplálkozási szokásait, majd csoportokba osztották őket annak megfelelően, hogy étrendjük mennyire szigorúan követte a mediterrán diéta alapelveit. Ezután mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) segítségével felmérték az agyi erek károsodására utaló elváltozásokat (fehérállományi hiperintenzitás), amelyek idővel csendes stroke vagy demencia kialakulásához vezethetnek. Az eredmények szerint azoknál tapasztalták a legkevesebb agyi érkárosodást, akik jellemzően a mediterrán étrend szerint táplálkoztak. Az is kiderült, hogy a bevitt zsírsavak jellege is meghatározó: az egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszerekben, például olívaolajban gazdag étrend követőinél jóval kisebb mértékű volt az agyi ereket érintő károsodás. A kutatás vezetője elmondta, hogy az eredmények alapján korai lenne azt állítani, hogy a mediterrán étrend az agyi érkárosodás megelőzésének hatékony módszere lenne, de az eddigi megfigyelések mindenképpen újabb vizsgálatokra ösztönzik a kutatókat. Amennyiben további bizonyítékokkal sikerül alátámasztani az összefüggést, széles tömegek számára elérhető, egyszerű eszközzel lehetne csökkenteni a csendes stroke kialakulásának kockázatát.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
Háromszor magasabb a szívizom rossz vérellátása miatt fellépő (úgynevezett ischaemiás) szívbetegségek kialakulásának kockázata azoknál, akiknek a szervezetében magas a "csúf" koleszterin szintje - írja a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat cikke. A koleszterin a vérben különböző összetételű (és ezért különböző sűrűségű) szállítómolekulákhoz, úgynevezett lipoproteinekhez kötődve kering. Közismert, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) által szállított "rossz" koleszterin szerepet játszik az érelmeszesedés és ennek következtében számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásában. Egy 73 ezer résztvevő bevonásával végzett kutatás azonban rávilágított, hogy ezekben a kórfolyamatokban nem az LDL-, hanem a "csúf" RLP-koleszterin a legfőbb bűnös - mondta el a Koppenhágai Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Az RPL rövidítés onnan jön, hogy a "csúf" koleszterin az úgynevezett maradvány-lipoprotein részecskéhez (remnant-like lipoprotein particle, RLP) kapcsolódik. A kutatás érdekessége, hogy a dán szakembereknek sikerült kiszűrniük az életmódból fakadó kockázati tényezőket: a vizsgálathoz olyan résztvevőket kerestek, akiknél egy genetikai rendellenesség következtében egész életük során magas az RLP-koleszterin szintje. Az eredmények így függetlenek például a dohányzásból, étkezési szokásokból vagy a túlsúlyból fakadó rizikófaktoroktól. A WHO becslése szerint évente 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében világszerte, és ebben az egészségtelen életmódnak döntő szerepe van. Az RLP-koleszterin mennyisége is elsősorban azok szervezetében magas, akik túlsúlyosak vagy elhízottak: számukra első lépésként nélkülözhetetlen az életmódváltás, a fölös kilók leadása. Amennyiben ez nem csökkentené kellőképpen az RLP-koleszterin szintjét, úgy gyógyszeres kezeléssel, sztatinok és fibrátok alkalmazásával célzottan csökkenthető a "csúf" koleszterin szintje. A "jó" HDL és a "rossz" LDL-koleszterinhez hasonlóan az RLP-koleszterin is laboratóriumi vizsgálat segítségével mutatható ki, elsősorban a trigliceridszintből történő becslés révén, mivel az RLP-koleszterin mérésének jelenleg nincsen egyszerű, közvetlen módja. A kutatók kiemelték: érdemes odafigyelni a koleszterinek családjának legkevésbé ismert tagjára, hiszen időben megkezdett fogyókúrával vagy gyógyszeres kezeléssel és rendszeres testmozgás beiktatásával elejét vehetjük a súlyosabb következményeknek.
Forrás: origo.hu
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A szakemberek 80 ezer 40-79 év közötti felnőtt adatait vizsgálták nyolc országban 1998 és 2007 között, és megállapították, hogy számos országban alig-alig diagnosztizálják a magas koleszterinszintet. A témában eddigi legnagyobb méretű kutatás kimutatta, hogy a magas koleszterinszinttel élő emberek többsége semmilyen terápiában nem részesül, amellyel csökkenteni lehetne a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa kockázatát.
Számtalan ember Angliában, Németországban, Japánban, Jordániában, Mexikóban, Skóciában, Thaiföldön és az Egyesült Államokban még azt sem tudja, hogy emiatt kezelésben kellene részesülnie, pedig kedvező költségű gyógyszerekkel megvalósítható lenne, például úgynevezett sztatinok szedésével, amelyek elsősorban a "rossz" (LDL) koleszterinszintet csökkentik - olvasható a szervezet által közzétett kutatásban. A tanulmány szerint Németországban az emberek 61,6 százalékának magas a koleszterinszintje, Skóciában 42,6, Angliában 35,3, Jordániában 30,4, Thaiföldön 27, az Egyesült Államokban és Japánban 23,7, Mexikóban 19,3 százalék az arány. Thaiföldön az ilyen esetek 78 százalékát, az Egyesült Államokban 16 százalékát, Németországban, pedig 50 százalékát nem diagnosztizálják, és nem kezelik. A szakemberek azt tekintik magas koleszterinszintnek, amikor a vérben 240 milligrammnál több van deciliterenként. A koleszterin zsírnemű anyag, nélkülözhetetlen eleme az élősejteknek. Több változata, formája van; azok szerepe jelentősen különbözik. A "rossz" (LDL) koleszterin a vérben könnyen oxidálódik, és rátapad az ütőerek falára. Ez a jelenség az érelmeszesedés kezdete. A "jó" (HDL) koleszterin viszont kifejezetten hasznos, mert elszállítja a kedvezőtlen zsírt az erekből, és bejuttatja a májba, ahonnan kiürülnek a szervezetből. Az emberi testben lévő koleszterin döntő részét a máj termeli, de az ennivaló útján elfogyasztott koleszterin mennyisége sem elhanyagolható, főleg ha valaki szereti a zsíros kosztot. A tanulmányt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte.
Forrás:MTI,napidoktor.hu
További cikkeink: TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )
|
||||||||
A mediterrán diéta közismerten segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
A "jó" és a "rossz" koleszterin mellett ideje megismerkedni a "csúf" koleszterinnel is: a legújabb tudományos eredmények szerint ez utóbbi még a "rossznál" is ártalmasabb.
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.
Évente több mint 17 millió ember hal meg világszerte szív- és érrendszeri betegségek következtében, amelyek egyik lényeges kockázati tényezője a magas vérzsírszint.