Független tanácsadó honlapja.

 

 

zsírsejtek

SörhasSegíthet megszabadulni a sörhastól az a nemrég kifejlesztett gyógyszer, ami a gátolja a zsírsejtek vérellátását.

A kísérletek során az injekciós formában beadott szer egy hónap alatt a testzsír 40 százalékától segítette megszabadítani a résztvevőket. Bár a tudósok egyelőre csak majmokon próbálták ki, de biztosak benne, hogy segíthet az emberi pácienseken is.

Az injekciós formában adott szer elpusztítja a zsír vérellátását biztosító ereket, ami a zsírszövet leépülését okozza, ezen kívül pedig étvágycsökkentő hatása is van. A túlevés és mozgáshiány miatt elhízott majmok négy hét alatt súlyuk 11 százalékát adták le a gyógyszer hatására. Emberi léptékben egy elhízás elleni szer akkor hatásos, ha fél év alatt 5 százalékos fogyást eredményez.

"Az állatok az össztestzsír-tömegük 39 százalékától szabadultak meg, és 27 százalékkal lettek vékonyabbak" - olvasható a Science Translational Medicine című szaklap cikkében.

A kísérlet során előfordultak veseproblémák, de az MD Anderson Rákgyógyászati Központ kutatói szerint ezek a mellékhatások kiküszöbölhetők. A tudósok tervei szerint hamarosan túlsúlyos prosztatarákos betegek is kaphatnak a szerből.

Ha a további tesztek során bebizonyosodik, hogy a szer tényleg biztonságos, hamarosan megkezdődhet a kereskedelmi forgalomban való árusítása.

 

Forrás: hazipatika.com

 

További cikkeink:

Alakformáló masszázsövek

CHI gép

 

 

 

alváshiányAlapjaiban változtathatja meg az alvás szerepéről eddig alkotott vélekedéseket egy új kutatás, amely az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet. A kialvatlanság hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethet.

Bár az alvás biológiai funkciójáról megoszlanak a vélemények, a leginkább elfogadott nézet szerint azért alszunk, hogy az agy pihenhessen. A szakemberek régóta tudják, hogy a kialvatlanság negatívan befolyásolja az agyműködést, csökken, például az éberség és romlanak a kognitív funkciók. A Chicagói Orvostudományi Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata azonban arra is fényt derített, hogy az alváshiány a zsírsejtek működését, ezáltal a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja: a "fáradt" zsírsejtek akár 30 százalékkal is csökkenthetik az inzulinválaszt.

Az Annals of Internal Medicine című szakfolyóiratban olvasható tanulmány az első, amely leírja az alvás hiánya és a szervezet energiaháztartásának zavarai között fennálló közvetlen molekuláris kapcsolatot. Az ilyen jellegű zavarok hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethetnek, ezért a kutatók szerint a pihentető alvás nemcsak a megfelelő agyműködéshez, hanem a normális anyagcseréhez is elengedhetetlen.

A legtöbb ember számára a szervezet által elraktározott zsír egy kellemetlen problémát jelent, pedig a zsírsejteknek fontos élettani funkciói is vannak - emelte ki a kutatás vezetője. A szervezetben lévő zsírszövet (testzsír) legfőbb funkciója az energia raktározása: inzulin hatására a zsírsejtek eltávolítják a keringésből a zsírsavakat és lipideket. Ha a zsírsejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, a fokozott mennyiségű lipid a véráramban keringve károsíthatja a szöveteket, hosszú távon számos komplikációt okozva.

A kis mintaszámú kutatás fiatal, sovány, egészséges felnőtteknél vizsgálta az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt hatását. Azonos étrend mellett a résztvevők négy egymást követő éjjel 8 és fél, majd újabb négy éjszakán át 4 és fél órát aludtak; a két vizsgálat között legalább 4 hét telt el. A negyedik éjjel után mindkét alkalommal intravénás glükóz-tolerancia teszt következett (ez méri a szervezet inzulinérzékenységét), és a hasi területről szövetmintát is vettek, hogy megvizsgálják, miként reagáltak a zsírsejtek az inzulinra.

Az eredményekből kiderült, hogy a rövid éjszakák után a szervezet inzulinválasza átlagosan 16 százalékkal, a zsírsejtek inzulinérzékenysége, pedig 30 százalékkal csökkent a "normál" alvást követő állapothoz képest. A kutatók szerint a csökkenés mértéke összevethető a sovány és kövér, illetve a cukorbeteg és nem cukorbeteg emberek inzulinválasza között tapasztalható különbséggel.

Manapság nem is olyan ritka, hogy valaki csak négy-öt órákat alszik naponta, és sokan állítják, hogy a kevés alvás dacára koncentrációjuk és agyműködésük nem rosszabb a kelleténél. A mostani kutatás azonban rávilágít arra, hogy az alváshiány nemcsak az agyra hat, hanem felborítja az anyagcserét is, aminek hosszú távon komoly következményei lehetnek.

Az eredmény a kutatók szerint számos kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy ha az egészséges embereknél az alváshiány rontja az anyagcsere folyamatait, akkor vajon az elhízott, cukorbeteg, alvási apnoéban szenvedő emberek állapotán javíthat-e, ha elegendő mennyiségű, pihentető alváshoz jutnak.

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Paplan és matracvédő

Multifunkciós párna

 

 

bézs zsírsejtÚj típusú zsírsejteket találtak, a fehér és a barna zsírsejtek után "bézs" zsírsejteket azonosítottak - számoltak be róla a Harvard Egyetem kutatói a Cell című tudományos folyóiratban.

Eddig a kalóriát elégető barna zsírsejteket vizsgálták, mostantól azonban csatlakozhatnak hozzájuk a bézs zsírsejtek is, melyek szintén hasznosak lehetnek az elhízás elleni küzdelemben. A fehér zsírral ellentétben, amely elsődlegesen energiatárolásra szakosodott, a barna zsírszövet energiát éget el a hőtermeléshez.

"Egy harmadik típusú zsírsejtet azonosítottunk. Van a fehér, a barna, és most itt van ez a harmadik típus, amely jelen van szinte valamennyi vagy valamennyi emberben" - közölte Bruce Spiegelman, a Harvard orvosi karának kutatója.

Korábban azt feltételezték, hogy barna zsírsejtjei csak a csecsemőknek vannak, akiket ezek a sejtek segítenek abban, hogy melegen tartsák testüket. 2009-ben azonban kutatások igazolták, hogy a felnőtteknek is van valamennyi barna zsírsejtjük, melyek aktívan részt vesznek az anyagcserében. Az arányukat 3-7,5 százalékra tették, a nagyobb arányok a nőknél fordulnak elő. Kiderült az is, hogy a barna zsír a pubertásig szaporodik, majd csökken.

A mostani tanulmány szerzői korábban azt mutatták meg, hogy a felnőttekben lévő barna zsírsejtek nem azonosak a csecsemőknél megtalálható barna zsírsejtekkel. A babáknál a barna zsírsejt az izomból jön létre, míg felnőtteknél a barna zsírsejt valójában bézs, amely a fehér zsírsejtek "barnulásával" alakul ki.

Mostani kutatásukban egerektől vett bézs zsírsejtek genetikai jellemzőit elemezték. Különösen kíváncsiak voltak arra, hogy mely gének aktívak ezekben a sejtekben.

zsírsejtekAz eredmények azt mutatták, hogy a bézs zsírsejtek a gének működését tekintve is valahol a fehér és a barna zsírsejtek között foglalnak helyet. Egy fehérjéből - az UCP1 jelűből - kevés termelődik bennük, hasonlóan a fehér zsírsejtekhez. Ez azért érdekes, mert ez a mitokondriumban, a sejtek energiatermelő struktúrájában meglapuló fehérje kulcsszereplője az energia hővé való átalakításának a sejteken belül.

Ugyanakkor a barna zsírsejtekhez hasonlóan a bézs zsírsejtek is képesek voltak az UCP1-fehérje szintjét emelni. A kutatók azt is megállapították, hogy az irisin nevű hormon kapcsolhatja be az energiaégető folyamatot. Az irisinről érdemes tudni, hogy testmozgás közben bocsátja ki az izomszövet - írta a Live Science című ismeretterjesztő portál

 

Forrás: MTI, napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Chi gép

Chitosan kapszula

Carb Blocker kapszula

 

 

hajnövesztőMegtalálták annak a növekedési faktornak a forrását a Yale Egyetem kutatói, amely növekedésre készteti a hajat.

Felfedezésük - reményeik szerint - a kopaszodás új kezelési módjához vezethet.

 

A kutatók egérkísérletekben kimutatták, hogy a bőr irharétegében található zsír-őssejtek termelte molekulák szükségesek a szőrnövekedéshez - idézte a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.

"Ha rá tudjuk bírni ezeket a bőrben lévő zsírsejteket, hogy kommunikáljanak a szőrtüszők tövénél lévő, alvó őssejtekkel, akkor rávehetjük a hajat az újbóli növekedésre" - magyarázta Valerie Horsley, a Cell című folyóirat legfrissebb számában megjelent eredeti tanulmány első szerzője.

A férfias típusú kopaszodásnál a fejbőrben vannak őssejtek a szőrtüszők tövében, ám ezek az őssejtek már elvesztették a "hajregenerálásra felszólító" képességüket. A kutatók tudták, hogy ezeknek a tüsző-őssejteknek a bőr más sejtjeiből jövő jelre van szükségük ahhoz, hogy a haj növekedjen, tisztázatlan volt azonban ennek a jelnek a forrása.

Horsley kutatócsoportja megfigyelte, hogy amikor egy hajszál elhal, a fejbőrben lévő zsírréteg - amely a bőr vastagságát meghatározza - az adott területen összezsugorodik. Amikor a következő hajszál növekedése megindul, a bőrben lévő zsírréteg újra megvastagszik.

Kísérleteikben a kutatók úgy találták, hogy a zsírszövet létrehozásában aktív szerepet játszó zsír-őssejtekre volt szükség ahhoz, hogy az egerek szőre regenerálódjon. Megállapították azt is, hogy ezek a sejtek egy növekedési faktort termelnek, a PDGF jelű vegyületet, amely nélkülözhetetlen a szőrnövekedésben.

Horsley laboratóriuma további, a zsír őssejtek által kibocsátott jelzőanyagok után is kutat.

 

Forrás: MTI, origo.hu

 

További cikkeink:

TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó