Független tanácsadó honlapja.

 

 

zsírsav

omega-3 kapszula veican kapszula
Omega-3 kapszula Veican kapszula

margarinA 19. század sorozatos háborúi miatt a vajellátás akadozott ezért, III. Napóleon vajpótló készítésére adott utasítást. Ennek köszönhetően Hippolyte Mege-Muries 1869-ben megalkotta a margarin ősét.

Marhafaggyúból, sovány tejből és felaprított tehéntőgyből alkotta kenhető zsiradékát, amelyet fénylő felületéről a gyöngy szó görög megfelelőjéről „margaron”-ról neveztek el. Már ekkor határozatba foglalták, hogy a margarint vagy kockaformában, vagy kerek csészetartóban kell forgalomba hozni, hogy a vajtól szembetűnően meg lehessen különböztetni. 1885-ig burgonyakeményítőt is használhattak a margarin előállításához.

 

A margarinok közül ma sem mindegyiket gyártják kizárólag növényi zsírból! A normál margarin 80% zsiradékból és 20% vízből áll. A zsírszegény (light) margarinok 60%, ill. 40% zsiradékot tartalmaznak. A valódi margarinok zsiradékjainak legalább 97%-ban növényi eredetűeknek kell lenniük és minimum 15% linolsavat tartalmazniuk. 30% feletti linolsav-érték esetén használható a linolsavakban gazdag kifejezés.

A margarinokban 3%-ig fordulhat elő tejzsír külön jelölés nélkül is. A margarint alkotó zsiradékok lehetnek: szója, napraforgó, földimogyoró, gyapotmag és kukoricacsíra alapúak.

Finomítják, keményítik, színezik.

A hagyományos margarinokat finomítják, keményítik és észterezik. A finomítás (magyarul a "vegytisztítás") után következik a keményítés, amelyet nikkelkatalizátor segítségével végeznek, ahol is a telítetlen zsírsavakat telítetté alakítják. Eközben számtalan új kötés jön létre, amelyeknek egészségkárosító hatásairól hosszas vita folyik. A kritikák középpontjában az ún. transz-zsírsavak állnak, amelyek a szívizominfarktus kockázatát jelentősen növelik. Ráadásul rákkeltő hatásuk is feltételezett.

A hagyományos ipari margarinok előállításának utolsó fázisa az ún. rekombináció, amikor emulgeáló szerek (lecitin, mono- és diglyceridek) segítségével a margarinokat kenhető állagúra alakítják, amely ráadásul a hevítés során nem spriccel. A sápadt színű margarinokat karotinokkal a kívánt színre tudják festeni. Természetesen gondoskodni kell a fogyasztók álmának, a hosszú lejárati időnek a biztosításáról is. Nos ezt, tartósítószerekkel (szorbinsav) gyerekjáték garantálni.

Az ún. light margarinoknál a zselatin hozzáadása is megengedett. A bionál tilos!

A bio margarinoknál sem a finomítás, sem a hidrogénezés (keményítés), de még az átészterezés sem megengedett. A konvencionális "művajak" és a bio boltok bio margarinjai között óriási a különbség. Nem csupán azért, mert az olajok és zsírok kizárólag biogazdálkodásból származhatnak, hanem a fenti hármas eljárás szigorú tiltása miatt is.

Az alapanyagokat kíméletesen kell feldolgozni, hogy az értékes telítetlen zsírsavakat megőrizzük. A felhasznált kókusz-, pálma- és pálmamag olajok szobahőmérsékleten szilárdak, ezért nem kell azokat hidrogénezni. Tejfehérje és tejcukor a bio margarinban nem található és gyakorlatilag teljesen koleszterinmentes.

Művitaminok és műaromák itt szóba sem jöhetnek, csakúgy, mint az izolált citromsav vagy éppen a szintetikus karotin, mint festőanyag. Ezek helyett valódi bio citromlevet használnak a gyártók és bio sárgarépa kivonatot.

Az egyedüli fűszer a tengeri só. Emulgeálásra kizárólag bio lecitint lehet használni. A dezodorálást a bio gyártók is alkalmazzák (220 Celsius-fokon), hiszen a kókusz- és pálmazsír gyakran kellemetlen nyers szagú.

Kenhetjük, süthetjük, főzhetjük.

A különféle felhasználásra a gyártók speciális keveréket kínálnak. Egyre népszerűbb az olívából (15%) készülő bio margarin is. A magasabb víztartalom és az alacsony füstpont miatt a margarinokat ne használjuk 150 °C felett. (A vajat is csak 110 °C melegíthetjük, mert egészségkárosító hatások léphetnek fel.)

Forrás: Biokosár

 

olajokGyakori tévhit, hogy a zsírok fogyasztása káros az egészségre, különösen a szív-érrendszerre nézve, pedig zsírsavból is sokféle létezik, és a megfelelők fontosak a szervezet számára.

Holland kutatók szerint a zsírok helyes arányú bevitele segíthet megelőzni a szívinfarktust.

2010-ben egy cikk nyomán rengeteg félreértés keletkezett a zsírsavak és a szívinfarktus kockázatának kapcsolatáról. Bár számos kutatás szerint a telített zsírsavak túlzott fogyasztása növeli a betegség kockázatát, a kérdéses elemzés nem talált ilyen kapcsolatot. Mindezt az okozhatta, hogy a vizsgálatban csupán egyszer mérték a telített zsírsav bevitelét, ami nem elég a megbízható becsléshez. A negatív eredményre rácáfolnak az elmúlt 40 év ellenőrzött diétás kísérletei, amelyekben a telített zsírsavakat többszörösen telítetlenekre cserélve csökkent a vérben a „rossz” HDL-koleszterin szintje és a szívinfarktus kockázata.

A Wageningen Egyetem kutatóinak a British Journal of Nutrition című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a szívinfarktus megelőzésének érdekében az étrend transzzsír-tartalma a lehető legkevesebb kell legyen, és a telített zsírsavak terén is mértékletességet ajánlanak. A nők számára minimum 10 gramm, a férfiak számára, pedig 15 gramm többszörösen telítetlen zsírsav ajánlott naponta; a halolajokból származó EPA és DHA zsírsavakból, pedig legalább 250 mg szükséges naponta.

Emellett a tápláléknak több kevesebb állati eredetű élelmiszert és több növényi alapanyagot – telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajakat, teljes kiőrlésű gabonákat, zöldféléket, gyümölcsöket – kellene tartalmaznia; heti egyszer, pedig halat is érdemes fogyasztani.

A telített zsírsavak a húsokban és tejtermékekben találhatók A transzzsírok szinte teljesen eltűntek a hollandok étrendjéből, kisebb mennyiségben fordulnak csak elő húskészítményekben, tejtermékekben, süteményekben és kekszekben. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak forrásai a növényi olajak, mint például az olíva, vagy a szója. EPA és DHA főként a heringben, makrélában és lazacban találhatók meg. Az alfa-linolénsav a szójaolajban és a repceolajban fordul elő.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

Spirulina kapszula

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó