Független tanácsadó honlapja.

 

 

zsírsav

omega-3 kapszula veican kapszula
Omega-3 kapszula Veican kapszula

ponty halászléIgazán jó halászlét csak pontyból lehet készíteni, ami elsősorban ennek a fajnak a nagyobb zsírsavtartalmával magyarázható, a halászlé ízét adó fűszermolekulák ugyanis zsírban oldódnak. Tévedés, hogy a pontyban nincsenek jótékony élettani hatású zsírsavak.

"A pontyhús legfőbb táplálkozásbiológiai értékét a könnyen emészthető fehérje mellett a benne található zsírsavak adják" - mondja dr. Horváth László, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének emeritus professzora. "Döntően többszörösen telítetlen hosszú szénláncú zsírsavakról van szó, amelyeknek nagy szerepe van az érfalak rugalmasságának megőrzésében. Ezek a zsírsavak segítenek megelőzni az érelmeszesedés, valamint a magas vérnyomás kialakulását."

A ponty a hazai haltenyésztésben-halászatban kivívott vezető szerepét - az itthon kifogott évi 20-22 ezer tonna hal 60-70 százaléka ponty - igénytelenségének, gyors növekedésének és sajátos viselkedésének köszönheti. Táplálék keresése közben ugyanis felkavarja az iszapot, üledéket. A zavaros, tápanyagokban, gazdag vízben fokozódik az algatermelődés, ez pedig táplálékkal látja el az apró, alsóbbrendű rákokat, amelyek a vízi táplálékláncban főként a fiatalabb, 1-3 éves pontyok táplálékát jelentik. Az üledék felkavarását a szaknyelvben bioturbációnak nevezik, amely nemcsak magának a pontynak kedvez, hanem végső soron az összes többi halfajnak is, ezért kijelenthetjük, hogy gazdaságos haltenyészet ponty nélkül nem létezne" - mondja dr. Horváth László.

A halhús legfőbb értékét a benne lévő telítetlen zsírsavak adják

pontyokTermészetes körülmények között - áttételesen - az alga a ponty hasznos telítetlen zsírsavainak fő forrása. "Tógazdasági körülmények között tenyésztett pontyok azonban nemcsak természetes táplálékot fogyasztanak, hanem mivel a ponty mindenevő, kiegészítésképpen gabonafélékkel (kukorica, búza, árpa) is takarmányozzák az állományokat. Ezért az ily módon tenyésztett pontyok zsírtartalma természetes módon magasabb. Egy természetes körülmények között élő ponty zsírtartalma 5- 10 százalék körüli, a túltakarmányozottaké, pedig elérheti 15-20 százalékot is, de még ezek a gabonaeredetű egyszeresen telítetlen zsírsavak (például olajsav) is egészségesnek minősülnek" - mondja a professzor.

"Azt, hogy a halak a szív- és érrendszer szempontjából hasznos zsírsavakat tartalmaznak, tengeri népeket vizsgálva fedezték fel. Megfigyelték például, hogy az eszkimóknál egykor alig fordult elő szívinfarktus. Amióta ők is egyre inkább követik a nyugati étrendet, azóta a körükben is megnőtt a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. Ez azt bizonyította, hogy az alacsony gyakoriságú szív és érrendszeri megbetegedések oka nem genetikai, hanem táplálkozási eredetű, a vízi élőlényekben gazdag étrenddel volt magyarázható. Hasonló jelenség figyelhető meg a japán étkezési kultúrában is" - mondja dr. Horváth László.

Hidegvízi tengeri halaknál igazolták azt is, hogy a bennük lévő hasznos, többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a parányi vízi növényekben, az algákban termelődnek. A jótékony hatású zsírsavak azután a táplálékláncon keresztül felhalmozódnak a plankton rákokban, majd a velük táplálkozó halakban. Hasonló folyamat játszódik le az édesvizekben is.

A takarmányozott pontyban az olívaolajhoz hasonló zsírsavak találhatók

A természetes táplálékon felnövő pontyok esetében szintén magas a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, míg ha mesterséges táplálékot is kapnak, több, kevésbé értékes telített és egyszeresen telítetlen zsírsav is keletkezik. "Bár a takarmányozott pontyok esetében kisebb a jótékony hatású, többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, de még így is sok, az olívaolajban található zsírsavakkal azonos, élettanilag szintén előnyös, egyszeresen telítetlen zsírsavat találunk" - mondja az egyetemi tanár.

Az élettanilag legelőnyösebb, többszörösen telítetlen zsírsavak szempontjából a hazai halak közül egyébként a busa vagy a kecsege értékesebb, mint a ponty, de ezekből más halételek készíthetők. A jó halászléhez szükség van bizonyos zsírtartalomra, ami optimális szinten a pontyban van jelen. A busát, keszeget, kárászt sütve, a kecsegét, pedig inkább pörköltként érdemes elkészíteni.

Telített, telítetlen, egyszeres, többszörös zsírsavak

A zsírokat, felépítő zsírsavakat hosszú cérnaszálként kell elképzelni, a hosszuk attól függ, hogy hány szénatomot tartalmaznak egymás után. A hosszuk mellett a zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával szokás jellemezni. Ennek alapján megkülönböztetnek kettős kötést nem tartalmazó telített, egy darab kettős kötéssel rendelkező egyszeresen telítetlen, és több kettős kötést tartalmazó többszörösen telítetlen zsírsavakat.

Sok telített zsírsavat tartalmaznak az állati zsírok, még a soványnak tűnő húsok is, a növényi források közül például a kókusz- és a pálmazsír. A telített zsírok károsítják a szív- és érrendszert, azáltal, hogy növelik a vérben a "rossz" (LDL-) koleszterin szintjét, így hozzájárulnak az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a stroke, a szívinfarktus és a trombózis kialakulásához.

Telítetlen zsírsavak a növényi olajokban, valamint a halakban, halolajban, tenger gyümölcseiben találhatók. A többszörösen telítetlen zsírsavakra (omega-6 és omega-3 zsírsavak) minden életkorban szükség van, de kisgyerekkorban különösen, mert az idegrendszer és a retina egészséges fejlődéséhez, működéséhez nélkülözhetetlenek. Ezek a zsírsavak ráadásul védik a szív- és érrendszert, és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A kutatások szerint azok a népek, amelyek nagyobb mennyiségben fogyasztanak telítetlen zsírsavakat, kevésbé szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésektől, mivel e zsírsavak hozzájárulnak a megfelelő koleszterin- és triglicerid szint kialakításához.

A táplálkozási szakemberek szerint az volna az optimális, ha elfogyasztott táplálékunkban a telített, az egyszeresen telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya 1:1:1 lenne.

 

Forrás: origo.hu


További cikkeink:

Omega 3 kapszula

Spirulina kapszula

Veican kapszula

 

 

{jcomments on}{jcomments off}dióbélA dióbél a legegészségesebb, természetes ennivaló.

Ezt elsőre valószínűleg nem hiszik el nekem. Ezért a diólevél-lapra összegyűjtött orvosi cikkekre hivatkozom. De magam is összegyűjtöttem a dióról, mint a legegészségesebb táplálékról szóló információkat.

Egészség a dióban: A dióban nincs koleszterin!

A dió olaja igen egészséges, az ember számára esszenciális, nélkülözhetetlen többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A dióbél olajtartalma - fajtától, vizsgálati mintától függően - a légszáraz bél 50-70 %-a. Szénhidrát-tartalma viszonylag alacsony, a bél súlyának mintegy 10 %-át adja.

Fehérjetartalma jelentősebb, bár nem fehérjeforrásként fogyasztjuk, a dióbél 15-25 %-a fehérje. Ezen belül a magasabb fehérjetartalmú fajták olajtartalma alacsonyabb, és viszont.

Külön figyelmet érdemel magas vitamintartalma. A-vitaminból mintegy 70 NE, tiaminból (B1 vitamin) 480, riboflavinból (B2 vitamin) 130, niacinból (B5 vitamin) 120 mikrogramm, C-vitaminból 3 mg található 100 g dióbélben, hogy magas ásványi anyag tartalmát (foszfor, kalcium, kálium, vas) ne is említsük.

A dió olajának olajsav-összetétele:

Kaliforniai adatok szerint a dióolaj 76 %-a többszörösen telítetlen zsírsav (ebből 61 % linolsav, 15 % linolénsav), 14 %-a egyszeresen telítetlen zsírsav (szinte kizárólag olajsav), és csak 10 %-a telített zsírsav (ebből 7 % palmitinsav, 3 % sztearinsav).

A dióbél fehérjéinek összetétele:

Az esszenciális aminosavak közül a dióbél mind a 8-at tartalmazza, szinte az emberi szükséglet szerinti mennyiségben. Leucinból, izoleucinból, treoninból és valinból a napi minimum-szükségletet 100 g dióbél kielégíti. Lizinből, triptofánból, fenilalaninból pedig a napi szükséglet felét. Egyedül metionin miatt kell mást is enni, mint diót, mert abból kevesebbet tartalma

dió összetételeAz ábra értelmezéséhez nem kell tudni franciául.

A piros szín az egészségvédő olajtartalmat jelöli.

A sárga a bőséges, szinte teljes értékű fehérjét.

A kék a szénhidrátot, ami főleg poliszaharid.

A zöld az ásványi anyagokat, a fehér a vizet.

Szemmel látható, hogy mesterséges kémiai anyag - kiegészítő, állományjavító, ízesítő és színező anyag, amivel minden élelmiszerünket telenyomják - egyáltalán nincs a dióbélben.

A dióbél maga a természetes egészség. És megterem itthon.

Mégis elsősorban azért esszük a diót, mert ízlik. Csemege, élvezeti cikk.

Hogyan fogyasszuk a diót?diódió

Előételnek, magában

Zöldsalátában

Borozás közben, sajttal

Mézzel, csokoládéval, almával

Fügével, aszalt gyümölcsökkel

Süteményben

Egyszerűen, a tv, vagy a számítógép előtt

Vagy ha csak éhes vagy.
A gyereknek mindenképp adj!

Ihatjuk italokban, fogyaszthatjuk süteményben, édességekben.

dió italdiós süteménydió fagylalt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mire jó még a dió?

dió olajA dióolaj értékes étkezési olaj, kimondottan ajánlják a koleszterinszint csökkentésére!

De parfüm-alapanyag is, Giorgio Armani "Mánia" parfümjében is van.

Próbált már (tiszta, megmosott) dióhéjból teát főzni? (Népi recept Nógrád megyéből)

Kevés dióhéjon addig álljon a forralt víz, amíg a teának ízlés szerinti színe nem lesz. Kóstolja meg!

A diólevél (Juglandis folium) hivatalosan elismert gyógynövény. Antimikrobális, összehúzó hatású. Szájnyálkahártya-gyulladásra, fogínygyulladásra jó. Gyógyteaként és gyomorkeserűként is használják.

Ha van rá előzetes igény, évente kisebb mennyiségben (legfeljebb 100 kg-ot) tudok eladásra kínálni, 16 Ft/g +áfa áron. De egyszerűbb, ha mindenki a saját diófájáról szedi az alapanyagot.

A dióbél-gerezdeket elválasztó belső válaszfal ugyancsak gyógyhatású, teában.

dió

Forrás: ismeretlen

 

 

koleszterinKis odafigyeléssel megelőzheted a sokszor halálos véget érő szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

Magyarországon minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségben veszíti életét. Hogy ez így van, nem átok vagy tőlünk független, megmásíthatatlan akarattól függ, hanem elsősorban az életmód következménye. A lesújtó statisztikai adat mellé jól illeszkedik a hazai „koleszterinhelyzet”, hiszen a felnőtt lakosság 66%-ának magas a koleszterinszintje (forrás: Háziorvosi Továbbképző Szemle, XVI/2., Dr. Pados Gyula: A Hiperkoleszterinémia nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei). A két jelenség, pedig jócskán összefügg.

 

 

Rajtad múlik

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában több olyan tényező is közrejátszik, melyet nem tudunk befolyásolni, így az életkor, a nemi hovatartozás vagy a családi halmozódás. A koleszterinszint, amely kiemelkedő faktor az ilyen típusú betegségekben, viszont egyértelműen befolyásolható.

A koleszterint ugyanis részben a táplálkozással biztosítjuk, részben a szervezetünk állítja elő. Szállítását a vérben fehérjék végzik, mintha csak kis koleszterin csomagocskákat vinnének. A rakomány – azaz a koleszterin – alapvetően kétféle lehet.

A „jó” koleszterint a fehérjék könnyen képesek összegyűjteni akár a sejtfalakról is, így megtisztítva az érfalakat, akár az érelmeszesedést is visszafordítva.

A „rossz” koleszterin viszont – kis sűrűségénél fogva – nem képes átjutni az érfalon: koncentrációja a vérben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, érelmeszesedést okoz, és a beszűkült erekben könnyen létrejöhet infarktus, trombózis vagy agyvérzés.

A koleszterinszint befolyásolható

A legnagyobb koleszterinbombák általában állati eredetűek. A magas koleszterinszintért leginkább a tejfélék, így a tejszín, a vaj, továbbá a belsőségek – a vese, a máj, a velő –, illetve a tojássárgája felelősek.

Ezenkívül érdemes ügyelni a telített és telítetlen zsírsavak megfelelő arányú fogyasztására is. A telített zsírokban gazdag táplálék ugyanis egyértelműen megnöveli a vérben a „rossz” koleszterin koncentrációját. A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található; elsősorban a sertéshúsban, a húskészítményekben (pl. kolbász, szalámi), valamint a nem fölözött tejben és tejtermékekben. Ezek helyett célszerűbb magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú húsokat fogyasztani (csirke, pulyka, hal, vad).

A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése mellett ajánlott a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek fő forrásai a növényi olajok, amelyekkel érdemes helyettesíteni az állati eredetű zsírt, továbbá az olajos magvak (dió, mandula, mák) és a halak. Fontos hangsúlyozni a más jellegű hajlamosító tényezők, a stressz és a mozgásszegény életmód átalakítását, valamint a dohányzás mellőzését is.

A koleszterinszint rendben tartásához a megfelelő táplálkozás és az egészséges életmód mellett nagymértékben hozzájárul a növényi szterinek fogyasztása.

Mi az a növényi szterin?

szterin

A növényi szterin olyan anyag, amelyet növényi olajokból vonnak ki, és a szerkezete hasonló a koleszterinéhez. Hasonló szerkezetüknek köszönhetően a növényi szterin megakadályozza a koleszterin felszívódását. Átlagos táplálkozással naponta kb. 200-400 mg növényi szterint viszünk a szervezetünkbe, amit érdemes kiegészíteni, hiszen – különösen ötven fölött – ennél jóval többre is szüksége lehet a szervezetünknek. A napi fogyasztási mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a 3 g-ot.

A kiegyensúlyozott étrend mellett tehát jó, ha figyelemmel kíséred – akár naplózva – a koleszterinszintedet, és lehetőség szerint kiegészítő készítményekkel pótolod a megfelelő mennyiségű szterint, illetve a szervezeted számára szintén fontos vitaminokat.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

További cikkeink:

TIENS teakeverék

Spirulina kapszula

Cink kapszula

 

 

hasi elhízásAz elhízás jelentős egészségügyi probléma az egész világon. Nem egyszerűen esztétikai hiba. Még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy a nagy súly miatt tönkremennek az alsó végtagok nagy ízületei, illetve degenerativ gerincbetegség jelenik meg, bár ezek is megkeserítik a beteg életét. A kövérség egy fajta anyagcserezavart jelent.

A szív- és érrendszeri betegségek rizikója nő, legtöbbször magas vérnyomás alakul ki. A nagy mennyiségű zsír a cukoranyagcsere legfontosabb hormonjának, az inzulinnak a hatásvesztéséhez vezet. Ez nem minden estben jelenti, hogy a cukorbetegség megjelenik, de mindenképpen olyan anyagcsere változásokat okoz, melynek komoly következményei vannak. Az inzulin szükséges ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a cukrot a vérből (kivéve az idegsejtek, mert azok cukorfelvételéhez nem kell az inzulin).

 

Az elhízás során a zsír lerakódást annak helye szerint szokták csoportosítani. Ezek bár a megjelenésükben is mások, a legfontosabb különbséget mégis a bennük zajló zsíranyagcsere eltérései, a szabályozásuk, szabályozhatóságuk változatossága jelenti.

 

Hasi elhízás esetén a zsír nem csak a hasfal bőre alatt halmozódik, de a belek és a zsigeri szervek körül is. A felső és alsó testfél bőre alatt elhelyezkedő zsírsejtek jól reagálnak az inzulin szabályozó hatására.

 

Normálisan a zsírszövetből nem lép ki zsírsav étkezéseket kövezően, valamint inzulin emelkedést követően. A hasüregben elhelyezkedő zsírsejtek működését kevésbé befolyásolják ezek a tényezők, a zsírsav felszabadulás folyamatos.

 

Hogyan hat a májra a hasüregi zsír?

 

zsírmájNormális testsúly esetén a kis mennyiségű hasüregi zsírból felszabaduló zsírsav feldolgozása a máj számára nem jelent problémát. Nagy mennyiségű hasüri zsírtartalom mellett azonban a vérben folyamatosan magas a zsírsav szintje. A belszervek felől ez elsőként a májba vezetődik. Ha meghaladja a máj feldolgozó képességét, zsírcseppek formájában, a máj sejtjeiben rakódik le. A zsírraktározás az esteknek egy részében a májsejtek károsodásához vezet.

 

Szerencsére ez nem gyakori jelenség, de van olyan beteg, akiben súlyos májzsugor alakul ki az elhízás következtében. A kóros zsíranyagcsere másik következménye, hogy a vér magas zsírsavtartalma miatt romlik a szervezet az inzulinnal szembeni érzékenysége. Az inzulin nem kellő erejű hatékonysága arra érzékenyekben a cukorbetegség kialakulását provokálja.

 

Az anyagcserezavar hosszú távon szívérrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Ezért az elhízás, különösen annak hasi formája és a cukorbetegség, a máj fokozott zsírraktározása révén májkárosodáshoz vezethet. Mégsem ez a legfontosabb szövődmény. A zsírmáj kialakulása inkább indikátora a várható érbetegségeknek. Magát a zsírmájat nem kell, sőt nem is lehet kezelni. A cél a hasi elhízás, a túlsúly megszüntetése, és ezzel az érbetegségek kialakulásának megelőzése. Siker esetén párhuzamosan a májeltérések is javulnak.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.

 

chitosan kapszula super kalcium cink kapszula cordyceps kapszula
Chitosan kapszula Super kalcium Cink kapszula Cordyceps kapszula

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó