Független tanácsadó honlapja.

 

 

zsírok

koleszterinszintA koleszterinszintet a vérben lévő összes koleszterin mennyisége adja. Megkülönböztetünk HDL-koleszterint (High Density Lipoprotein), azaz jó koleszterint és LDL-koleszterint (Low Density Lipoprotein), azaz rossz koleszterint. A koleszterinszint értékét milligramm / deciliter (mg/dl, régebben volt használatos) vagy millimol/liter (mmol/l, SI-egység) értékben adják meg.

 

A koleszterinszint ideális értéke

A koleszterinszintnek nincs egységes standard értéke. Sokszor attól függ, milyennek értékelik a koleszterinszintet, hogy vannak-e további kockázati tényezők, melyek érelmeszesedés (arterioszklerózis) kialakulásához vezethetnek. Ilyen például a túlsúly, a dohányzás, a magas vérnyomás vagy a diabétesz.

 

Van-e kockázati tényező?

LDL mg/dl (mmol/l)

HDL mg/dl (mmol/l)

Nincs kockázati tényező

< 160 (4,1)

> 40 (1,0)

Van kockázati tényező

< 130 (3,4)

> 40 (1,0)

Érbetegségek (pl. koronáriás szívbetegség, agyvérzés)

< 100 (2,6)

> 40 (1,0)

 

A túl magas koleszterinszintnek (hypercholesterinaemia) számos súlyos veszélye lehet. Jelenleg vizsgálják, hogy valóban igaz-e a mondás az LDL - koleszterinszintre, miszerint minél alacsonyabb, annál jobb (azaz 100 mg/dl vagyis 2,6 mmol/l alatt van).

 

Jó koleszterin, rossz koleszterin

A koleszterin a szervezetünkben előforduló zsírok csoportjába tartozik. A trigliceridekkel együtt fontos alkotói a sejtmembránoknak, melyek minden testi sejtet határolnak. Ezen kívül a koleszterin több létfontosságú hormon építőköve, és az energiaháztartásban is döntő szerepet játszik. A máj koleszterinből állítja elő az epesavat, ami az epehólyagból a bélbe ürül, ahol az elfogyasztott zsírok emésztésében vesz részt.

A koleszterinszint a táplálékkal felvett koleszterin, illetve a máj által a saját testünkben termelt koleszterin mennyiségétől függ. A vérben lévő koleszterin bizonyos fehérjékhez kötötten fordul elő. Ezek a kötések lehetővé teszik a vízben oldhatatlan zsírok szállítását a vérben. Lipoproteineknek nevezzük őket, mivel zsírokból (lipidek) és fehérjékből (proteinek) épülnek fel. A zsír- és fehérjerésznek megfelelően beszélünk LDL-, HDL- és VLDL-koleszterinről (Very Low Density Lipoprotein).

Az LDL-koleszterin a májból az erekbe szállítódik. Ott lerakódik és érelmeszesedéshez (arterioszklerózis) vezet. A HDL-koleszterin ezzel szemben az erekből a májba jut. Ezért magas HDL-szint mellett az érelmeszesedés kockázata alacsony.

 

Évszakonként változik a koleszterinszint?

Évekkel korábban kiderült, hogy a vér koleszterin szintje télen jelentősen magasabb, mint a nyári időszakban, de most azt is kimutatták, hogy ez a gyógyszeres kezelésben részesülőknél is kimutatható. A szakembereket is meglepő eredményt az American Journal of Cardiology szakfolyóirat közölte.

 

Forrás: webbeteg.hu

 

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

 

 

zsíros ételekEgy érdekes kísérlettel keresték a választ arra az Aberdeeni Egyetem kutatói, hogy a túlsúlyos emberek miért vonzódnak jobban a magas zsírtartalmú nassolnivalókhoz.

Az Aberdeeni Egyetem pszichológuskutatói egy kísérlet keretében összesen 41 hallgatót arra kértek fel, hogy képzeljék el, hogy elmennek egy nagy ételvásárba, majd zöldségekről, gyümölcsökről és magas kalóriatartalmú rágcsálnivalókról készült képeket mutattak neki, és egy rövid időre azt is megmutatták nekik, hogy melyik fiktív standon árusítják az adott élelmiszert.

A tesztek kiértékelésekor egyértelművé vált, hogy akik jobban emlékeztek a kalóriadús ételek árusítóhelyére, azoknak jellemzően magasabb volt a testtömeg-indexe (BMI), mondta Dr. Kevin Allan, az Aberdeeni Egyetem Pszichológiai Karának kutatómunkatársa. A kutatók meglátása szerint ez a jellemvonás segíthetett az őseinknek éhínség esetén, hogy könnyebben megtalálják az energiában gazdag táplálékforrásokat. Az eredmények magyarázatot jelenthetnek arra a jelenségre, hogy miért olyan nehéz ellenállni a zsíros ételeknek akkor is, ha bőven van étel, és nincs szó éhínségről. A kutatás részletei az Appetite című szakfolyóirat legutóbbi online számában jelenetek meg.

 

Forrás: vital.hu

 

chitosan kapszula carb blocker chi gép inner wellness
Chitosan kapszula Carb Blocker Chi gép Inner Wellness

 

 

álmosságEgy szűk körű kutatás kimutatta, hogy az elfogyasztott élelmiszerek befolyásolhatják álmosságunk és éberségünk szintjét.

A Pennsylvania Állami Egyetem orvosi karának kutatói 31 egészséges, nem elhízott, 18 és 65 év közötti, normálisan alvó személy álmosság / éberség szintjét vizsgálták, majd elemezték étrendjüket.

 

Kiderült, hogy a nagyobb mennyiségű zsírfogyasztás a napközbeni álmosság magasabb szintjével, a nagyobb mennyiségű szénhidrát bevitel, pedig az éberség magasabb szintjével áll összefüggésben.

 

A fehérjefogyasztás és az álmosság / éberség szintje között azonban nem találtak összefüggést. Az eredmények nem függtek a résztvevők életkorától, testtömeg-indexétől, teljes alvásmennyiségétől és teljes kalóriabevitelétől - derült ki az Associated Professional Sleep Societies júniusi Baltimore-i konferenciáján közzétételre kerülő kutatásból.

 

A kutatást vezető Dr. Alexandros Vgontzas elmondta, hogy a rendkívüli napközbeni álmosság és a kimerültség egyre inkább elterjed a mai világban. A mostani eredmények azt mutatják, hogy a zsírban gazdag étrend akut módon csökkenti az éberséget, ami jelentősen befolyásolhatja az emberek működőképességét, és negatívan hat a biztonságra. A zsírdús étrend ráadásul bizonyos daganatos betegségek és a szívbetegség kockázatát is megnöveli.

 

Forrás: hazipatika.com

 

paplan és matracvédő antilipid tea chitosan kapszula chi gép
Paplan és matracvédő Antilipid tea Chitosan kapszula Chi gép

 

 

koleszterinKis odafigyeléssel megelőzheted a sokszor halálos véget érő szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

Magyarországon minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségben veszíti életét. Hogy ez így van, nem átok vagy tőlünk független, megmásíthatatlan akarattól függ, hanem elsősorban az életmód következménye. A lesújtó statisztikai adat mellé jól illeszkedik a hazai „koleszterinhelyzet”, hiszen a felnőtt lakosság 66%-ának magas a koleszterinszintje (forrás: Háziorvosi Továbbképző Szemle, XVI/2., Dr. Pados Gyula: A Hiperkoleszterinémia nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei). A két jelenség, pedig jócskán összefügg.

 

 

Rajtad múlik

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában több olyan tényező is közrejátszik, melyet nem tudunk befolyásolni, így az életkor, a nemi hovatartozás vagy a családi halmozódás. A koleszterinszint, amely kiemelkedő faktor az ilyen típusú betegségekben, viszont egyértelműen befolyásolható.

A koleszterint ugyanis részben a táplálkozással biztosítjuk, részben a szervezetünk állítja elő. Szállítását a vérben fehérjék végzik, mintha csak kis koleszterin csomagocskákat vinnének. A rakomány – azaz a koleszterin – alapvetően kétféle lehet.

A „jó” koleszterint a fehérjék könnyen képesek összegyűjteni akár a sejtfalakról is, így megtisztítva az érfalakat, akár az érelmeszesedést is visszafordítva.

A „rossz” koleszterin viszont – kis sűrűségénél fogva – nem képes átjutni az érfalon: koncentrációja a vérben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, érelmeszesedést okoz, és a beszűkült erekben könnyen létrejöhet infarktus, trombózis vagy agyvérzés.

A koleszterinszint befolyásolható

A legnagyobb koleszterinbombák általában állati eredetűek. A magas koleszterinszintért leginkább a tejfélék, így a tejszín, a vaj, továbbá a belsőségek – a vese, a máj, a velő –, illetve a tojássárgája felelősek.

Ezenkívül érdemes ügyelni a telített és telítetlen zsírsavak megfelelő arányú fogyasztására is. A telített zsírokban gazdag táplálék ugyanis egyértelműen megnöveli a vérben a „rossz” koleszterin koncentrációját. A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található; elsősorban a sertéshúsban, a húskészítményekben (pl. kolbász, szalámi), valamint a nem fölözött tejben és tejtermékekben. Ezek helyett célszerűbb magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú húsokat fogyasztani (csirke, pulyka, hal, vad).

A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése mellett ajánlott a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek fő forrásai a növényi olajok, amelyekkel érdemes helyettesíteni az állati eredetű zsírt, továbbá az olajos magvak (dió, mandula, mák) és a halak. Fontos hangsúlyozni a más jellegű hajlamosító tényezők, a stressz és a mozgásszegény életmód átalakítását, valamint a dohányzás mellőzését is.

A koleszterinszint rendben tartásához a megfelelő táplálkozás és az egészséges életmód mellett nagymértékben hozzájárul a növényi szterinek fogyasztása.

Mi az a növényi szterin?

szterin

A növényi szterin olyan anyag, amelyet növényi olajokból vonnak ki, és a szerkezete hasonló a koleszterinéhez. Hasonló szerkezetüknek köszönhetően a növényi szterin megakadályozza a koleszterin felszívódását. Átlagos táplálkozással naponta kb. 200-400 mg növényi szterint viszünk a szervezetünkbe, amit érdemes kiegészíteni, hiszen – különösen ötven fölött – ennél jóval többre is szüksége lehet a szervezetünknek. A napi fogyasztási mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a 3 g-ot.

A kiegyensúlyozott étrend mellett tehát jó, ha figyelemmel kíséred – akár naplózva – a koleszterinszintedet, és lehetőség szerint kiegészítő készítményekkel pótolod a megfelelő mennyiségű szterint, illetve a szervezeted számára szintén fontos vitaminokat.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

További cikkeink:

TIENS teakeverék

Spirulina kapszula

Cink kapszula

 

 
ElsőElőző1234TovábbUtolsó