Független tanácsadó honlapja.

 

 

vesebetegség

lábduzzadásA duzzadt boka vagy a duzzadt láb gyakran előfordul, amikor sokat ülsz, állsz, vagy sokat sétálsz. Ez teljesen normális, idővel a duzzanat eltűnik. De ha fennmarad, vagy más tünetek is jelentkeznek, az komoly egészségügyi problémára utalhat.

 

 

Terhességi komplikációk

Terhesség alatt a láb és a boka megduzzadása teljesen normális, de a túlzott duzzanat és az egész szervezetre kiterjedő vízvisszatartás a toxaemia nevű betegségre utalhat. Ez egy súlyos állapot, melynél a terhesség 20. hete után magas vérnyomás és fehérjét tartalmazó vizelet jelenik meg. A boka és láb erős duzzanatát egyéb tünetek is kísérhetik:

  • hasi fájdalom
  • fejfájás
  • gyakori vizelés
  • súlygyarapodás
  • hányinger
  • hányás
  • látászavar

A tünetek észlelése után azonnal menj el az orvosodhoz!

 

Láb vagy bokasérülés

A láb vagy boka duzzanatát rándulás is okozhatja. Ez például akkor történik, ha rosszul léptél. Ekkor az ínszalagok, melyek a lábfejet kötik a lábszárcsonthoz, a normál tartományukon túlnyúlnak. Általában a megrándult boka otthoni kezeléssel elmúlik, de ha mégsem, keresd fel az orvosodat. Az otthoni kezelés módjai lehetnek a pihentetés, a párnával felpolcolás, a jegelés, szükség esetén fájdalomcsillapítók használata, fizikai kímélés.

 

Nyiroködéma

Ha valamilyen probléma van az erekkel és a nyirokcsomókkal, a nyirokkeringés leáll, amely kezdetben lassíthatja a sebgyógyulást, fertőzést és láb, boka duzzanatot okozhat. A nyiroködéma gyakori a daganatos betegek kezelésére szolgáló sugárkezelés vagy a nyirokcsomó eltávolítása után. Ha kemoterápia, sugárkezelés vagy műtét után a beteg még mindig duzzanatot érez, akkor keresse fel kezelőorvosát!

 

Vénás keringési zavar

A boka és vagy láb duzzanata korai tünete lehet a vénás keringési zavarnak. Normális esetben a lábban lévő vénákban a vér egy irányba folyik vissza a szív felé. Az egyirányú áramlásról a vénákban lévő billentyűk gondoskodnak.

Ám, amikor ezek a billentyűk károsodnak vagy gyengülnek, akkor a vér visszaszivárog és felgyülemlik a hajszálerekben. A krónikus vénás keringési zavar bőrelváltozásokhoz, bőrfekélyekhez és bőrfertőzésekhez vezethet. Ezen tünetek tapasztalásakor feltétlen fel kell keresni a kezelőorvost.

 

Fertőzés

A duzzadt láb vagy boka a fertőzés egyik jele is lehet. Ha valaki diabéteszes neuropátiában szenved, illetve egyéb idegi problémával küzd, akkor a lábak jobban ki vannak téve a fertőzéseknek. A cukorbetegeknek fontos, hogy minden nap megvizsgálják a lábukat és a bokájukat, sebek után kutatva. Hiszen a cukorbetegek nem érzik úgy a fájdalmat, és az ilyen apró kis sebek el is fertőződhetnek.

 

Vérrög

A vérrög a láb vénás vérkeringésében okozhat problémát. Megakadályozhatja, hogy a vér eljusson a lábból a szívbe, duzzadt lábat és bokát okozva. A vérrög lehet felszínes, ilyenkor a bőr alatt lévő kisebb erekben fordul elő. Beszélhetünk mélyebb erekben előforduló vérrögről is, amely mélyvénás trombózist okozhat. Ez a vérrög a lábban lévő egy vagy két fő vénát elzárhatja.

Az is veszélyes, ha a vérrög vándorol az érhálózaton belül. Ha a szív koszorúereihez jut el, és ott okoz érelzáródást, szívinfarktusról beszélhetünk. A tüdőnél lévő ugyanilyen problémakor tüdőembólia léphet fel. Az agy vérkeringését elzáró vérrög agyi érkatasztrófához vezethet.

Ha duzzanatot észlelsz a lábadon vagy a bokádon, esetleg fájdalmad van és a lábad színe megváltozik, azonnal fordulj orvoshoz. A vérrögöt vérhígítóval szokták megszüntetni.

 

Szív-, máj-, vagy vesebetegség

A duzzadt láb vagy boka szívelégtelenséget jelezhet, a duzzanat a felgyülemlett víz és sók miatt van. Ha a vese nem működik rendesen, akkor folyadék halmozódik fel a szervezetben duzzanatot okozva.

A máj megbetegedése során nem termelődik elég albumin, emiatt a vér felhalmozódik a bokában és a lábban (a gravitációnak köszönhetően), ami duzzanathoz vezethet.

Súlyosabb esetben a vér a hasban vagy a mellkasban is felhalmozódhat, ezért, ha a duzzanatot más tünet is kíséri, mint például kimerültség, étvágytalanság vagy súlygyarapodás, keresd fel az orvosodat. Ha úgy érzed, hogy fulladsz, mellkasi fájdalmad van, nyomást, illetve feszülést érzel, hívd a 104-et!

 

Gyógyszeres kezelés mellékhatása

Számos gyógyszer okozhat duzzadt lábakat vagy bokákat, mint lehetséges mellékhatás. Ilyenek lehetnek:

  • hormonok, mint például ösztrogén, amely megtalálható a fogamzásgátló tablettákban és bizonyos hormonpótló készítményekben, tesztoszteron
  • a vérnyomás gyógyszeres kezelésére szolgáló gyógyszerek
  • szteroidok, köztük az androgén és az anabolikus szteroidok és a kortikoszteroidok
  • antidepresszánsok
  • nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID)
  • cukorbetegség kezelésére szolgáló egyes gyógyszerek

Ha arra gyanakszol, hogy a duzzanat hátterében valamely gyógyszer mellékhatása áll, beszélj a kezelőorvosoddal.

Enyhébb esetekben a duzzanat maga elhanyagolható, és nem kell abbahagynod a gyógyszer szedését, mert azt érdemesebb a gyógyulásod érdekében beszedni. De súlyosabb duzzanat esetén lehet, hogy gyógyszert kell váltanod, vagy a meglévő gyógyszer bevett mennyiségét kell megváltoztatnod.

 

Forrás: kamaszpanasz.hu

 

 

magas vérnyomás szövődményekA magas vérnyomás fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázat. Fokozott terhelést ró a szívre, károsítja az érbelhártya funkcióját és az erek tágulékonyságát, elősegíti az érfalban a vérzsírok lerakódását és gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.

Ennek következében nagyobb valószínűséggel károsodnak a fontos szerveket ellátó erek is, ami stroke, elbutulás, infarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség és végtagi verőérszűkület formájában jelentkezik.

Számtalanszor hangsúlyoztuk már a szűrőprogramok jelentőségét, hiszen a vérnyomás-emelkedésnek gyakran nincs tünete, vagy csak múló fejfájásként, szédülésként észlelünk egy-egy kiugró értéket.

Ugyanígy, a már kialakult magasvérnyomás-betegségben sem mindig látható előre, kinél fog akár halálos szövődmény jelentkezni.

Ezért fontos a rizikóbecslés, minden hipertóniával kezelt beteg esetében, hiszen a szervi érintettség fennállása esetén, mielőbb el kell kezdeni a megfelelő gyógyszeres kezelést.

A szövődmények egy része vizsgálatokkal relatíve korai stádiumban felismerhető, amikor az eltérések megfelelő kezelés mellett, akár visszafordíthatóak is lehetnek. Emellett a fennálló károsodások alapján, következetni lehet a teljes érrendszer állapotára is.

hypertensionA legkorábban a szemfenéki erek elváltozása látható

Az egyik legkorábban felismerhető eltérés a szemfenéki ereken figyelhető meg. A retina ereiben ugyanúgy kialakulhat érszűkület, mint a koszorúerekben vagy az agyi erekben.

Egy kis műszer, az ophtalmoscop segítségével, szemészeti vizsgálat során jól látható az erek átmérőjének, kanyargósságának megváltozása, súlyosabb esetben a szemfenéken bevérzések, vizenyő, és kis infarktusnak megfelelő fehér foltok jelenhetnek meg.

További szövődmény a szív izomzatának megvastagodása, azaz a balkamra-hipertrófia.

Ennek már az EKG-n is mutatkoznak jelei, szívultrahangos vizsgálattal azonban jól mérhető a kamrafal vastagsága, és számolható a kamrai izomtömeg is.

A megvastagodás oka részben az, hogy a szívnek nagyobb ellenállás ellen kell dolgoznia, de számos hormonális faktor is részt vesz a folyamatban.

A változás maga, azonban nem a szív „erősödését” jelenti, a vastagabb izomzat nehezebben ernyed el, egy idő után az átépülés, kötőszöveti rostok felhalmozódása miatt, az összehúzódó-képessége is csökken, ami szívelégtelenség kialakulásához vezethet. Ezzel együtt romlik a szív vérellátása, meszesednek a koszorúerek is. Gyógyszeres kezeléssel a hypertrophia reverzibilis, visszafordítható lehet.

A vizeletben megjelenő fehérje is figyelmeztet

A kiserek érintettségét jelzi a vizeletben megjelenő fehérje, az albumin, melynek mennyisége tesztcsíkkal, illetve 24 órás gyűjtött vizeletből mérhető.

Amíg a fehérjeürítés kis mennyiségű (30-300mg/nap közötti), microalbuminuriáról beszélünk. Az emelkedett vérnyomás miatt, a vese kis erei áteresztővé válnak a kisebb fehérjékkel szemben.

Vizsgálatok kimutatták, hogy ilyen eltérés esetén fokozott a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata, illetve nagyobb valószínűséggel alakul ki veseelégtelenség. A hosszantartó magas nyomás következtében, a vese kiválasztó funkciója is károsodik, ezt jelzi a kissé megemelkedett urea- (karbamid vagy BUN néven is vizsgálják a laborok), illetve kreatininszint.

A nagyobb erekben jelentkező, érelmeszesedést jelző eltérések is egyszerű módszerekkel szűrhetők.

Rizikónövekedést jelent, ha a nyaki erekben ultrahanggal meszes plakk látható, vagy az erek 2 belső rétegének vastagsága (IMT, intima-media vastagság) meghaladja a 0,9mm-t.

A boka-kar index (az alsó és a felső végtagon mért vérnyomás hányadosa) mérésével, alsó végtagi érszűkületre derülhet fény.

Ha az index értéke kisebb, mint 1, vagyis a lábon mért vérnyomás alacsonyabb, mint a karon, az, az alsó végtag ereinek meszesedésére, szűkületére utal.

A fenti eltérések fájdalmatlan vizsgálatokkal kiszűrhetők, megfelelő kezelésükkel, de főként a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartásával a súlyosabb szövődmények, mint a szívinfarktus, a stroke, a vesebetegség, elkerülhetők.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

További cikkeink:

Vérnyomás regeneráló

Cholican kapszula

Antilipid tea

 

 

vesebetegségA King's College London Fogorvostudományi Intézetének kutatói a Human Molecular Genetics folyóiratban publikált tanulmányukban azt állítják, hogy a vesebetegség egy bizonyos típusában szenvedő betegek olyan jellegzetes arcvonásokkal rendelkeznek, amelyek jelezhetik az általuk hordozott génmutációt.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD) a leggyakoribb genetikai alapú vesebetegségnek számít. Az Egyesült Királyságban a dialízisre szoruló betegek 10 százalékát, és a veseátültetésre szoruló betegek nyolcadát érinti. Az ADPKD-s családok közül a családok 64-85 százalékában fordulnak elő a PKD1 gén mutációi, és 15-36 százaléka hordozza az ezzel összefüggő PKD2 gén mutációit. A University College London és a Cambridge-i Egyetem kutatóinak közös kutatásából kiderült, hogy az ezeknek a géneknek a mutációival rendelkező egerek hasonló vesebetegségben szenvednek, mint az emberek. A szakértők speciális rendellenességeket mutattak ki a mutáns egerek arcvonásaiban és fogfelépítésében. Ezek a jellegzetességek a születés után alakulnak ki, és a PKD2 mechanoreceptorként való működésével állnak összefüggésben, így az állkapocs erősségének és más jellemzőknek módosítása révén befolyásolják az arc szerkezetét.

 

Az ADPKD-ben szenvedő betegek arca és fogazata szabad szemmel nem tűnik különlegesnek. Az egereken felfedezett összefüggés tesztelésére a kutatók 19 emberi betegen végeztek háromdimenziós arcforma elemzést. A betegek közül még senki sem érte el azt a stádiumot, amikor dialízisre vagy veseátültetésre szorulna. Az elemzés meglepő módon különleges jellemzőket mutatott ki az ADPKD-s betegek arcán, amelyek egy része megfelelt a mutáns egerekben tapasztaltakkal. A betegek arca enyhe függőleges megnyúlást mutatott, orruk enyhén meghosszabbodott, és arcuk kevésbé szimmetrikussá vált. Az eredmények azt mutatják, hogy a PKD2 mutációk nem csak a vesebetegségért felelősek, hanem egerekben arc-fejdeformitásokat, emberekben, pedig jellegzetes arcszerkezet kialakulását is okozzák. Az emberi arc összetettsége azt jelenti, hogy fejlődésében számos molekuláris folyamat részt vesz. Az ilyen folyamatok zavarai, amelyek az ADPKD-hoz hasonló betegségekben mutatkoznak meg, az arc fejlődését is befolyásolhatják.

 

Forrás: vital.hu

 

 

vesebetegség tüneteiNapjainkban mind a fejlett, mind a fejlődő világban a krónikus vesebetegség legáltalánosabb oka – különösen idős betegekben – a 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz mellitusz) és a magas vérnyomás (hipertónia), amelyek szív- és érrendszeri szövődmények (szívkoszorúér-, agyi érbetegségek, perifériás artériás betegségek és szívelégtelenség) kialakulására is hajlamosítanak.

A veseműködési zavarok, betegségek azonban még számos okra – az öröklött hajlamtól a túlsúlyosságon keresztül a túlzott mennyiségű só és kalcium fogyasztásáig, a magas, rossz (LDL) koleszterinszinttől, a stresszes életviteltől, a visszatérő húgyúti, illetve a streptococcus okozta fertőzésekig – vezethetők vissza.

A vesét károsító mellékhatásuk lehet egyes gyógyszereknek vagy a diagnosztikában használatos anyagoknak. Vesekárosodást okozhat például a nem szteroid gyulladásgátlók túlzott fogyasztása, de előidézhetik egyes röntgenvizsgálati kontrasztanyagok, ACE-gátlók és egyes antibiotikumok is.

 

Sokáig lehet tünet- és panaszmentes

A krónikus vesebetegségek többsége gyakran éveken keresztül tünet- és panaszmentes lehet, illetve az érintettek számára elviselhető tüneteket (pl. „csak” vizeletürítési panaszokat) okoz, ezért nem is merül fel bennük a veseműködési zavar gyanúja. Pedig már sokszor az olyan, „apró” jelek is figyelmeztetők lehetnek, mint a szem alatti, körüli duzzadt, vizenyős, táskás bőr, vagy az arc felpüffedése, az ún. pókhas kialakulása, illetve a bokák, csuklók, combok rendszeres „bedagadása”.

Nem érdemes tehát megvárni, hogy a betegség olyan előrehaladott stádiumba jusson, amikor a vese működése esetleg már leáll, szükségessé válik a dialízis vagy a veseátültetés.

 

A vese feladata

A vese egyébként egy sor bonyolult élettani folyamatban vesz részt. Elsődleges feladata a testfolyadékok egyensúlyban tartása: a káros anyagcseretermékeket, ásványi anyagokat kiszűri a vérből, majd a vizelettel eltávolítja a szervezetből. A vese szabályozza számos ásványi anyag (így a nátrium és kálium) vérszintjét is, hormonokat (ilyen például a vérnyomás szabályozásában részt vevő renin) és vitaminokat is termel. Fontos szerepe van a vérnyomás szabályozásában, a vörösvérsejtek képzésében és az egészséges csontozat megőrzésében is.

Ha a vese működése nem megfelelő, a salakanyagok – és a felesleges folyadék – felhalmozódnak a szervezetben, ami akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethet.

 

Forrás: otvenetul.hu, webbeteg.hu

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó