Független tanácsadó honlapja.

 

 

vastagbél

fruktozán szirup inner wellness dupla cellulóz chitosan kapszula
Fruktozán szirup Inner wellness Dupla cellulóz Chitosan kapszula

vastagbélrák tüneteiA második leggyakoribb daganatos megbetegedés a vastagbélrák lett, férfiaknál a tüdőrák, nőknél a mellrák előzi meg. Magyarországon évente 9 ezer ember betegszik meg vastagbélrákban, és több mint 5 ezren halnak meg. Átlagosan 50 emberből 1-nél alakul ki vastagbélrák, de családi halmozódás esetén ez az arány rosszabb. A kór főként az 50 évnél idősebb korosztályt érinti, de jóval korábban is felléphetnek.

"Mai tudásunk szerint a vastagbélrák kialakulását a túlzott állati zsiradék-, vörös hús-, és alkoholfogyasztás, a kevés rost és kálcium bevitel, a csökkent fizikai aktivitás valamint az elhízás segítheti elő" - mondja Altorjay István egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Gastroenterológiai Tanszékének vezetője.

 

A vastagbélrák többsége jóindulatú béldaganatokból, azaz polipokból alakul ki, amelyek éveken át lassan növekednek, de bizonyos méret fölött megindulhat a rákos burjánzás. A rák mintegy 10-15 százaléka genetikailag jól meghatározott, örökletes formában jelentkezik, de a krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén is gyakrabban fejlődhet ki a rák, ezért az ilyen betegek - colitis ulcerosa, Crohn betegség, lisztérzékenység - rendszeres ellenőrzése is fontos.

 

Tünetek, amelyeket vegyünk komolyan

Tünetszegényen, alattomosan fejlődik ki, bizonyos jelek azonban felhívhatják a figyelmet. Ilyen például a székelési szokás viszonylag gyors megváltozása, az addig rendszer felborulása, a zavaró szorulás kialakulása, amit időnként esetleg nyákos hasmenések váltanak föl; a vér megjelenése a székletben. Idősebb korban jelentkező vashiány, vérszegénység és a váratlanul megjelenő aranyér hátterében is állhat daganat. A bizonytalan alhasi fájdalmak és emésztési zavarok, tisztázatlan eredetű fogyás is jelzésértékűek lehetnek.

 

Az időben felfedezett vastagbélrák kezelhető, illetve gyógyítható, ezért van különös jelentősége a szűrő vizsgálatoknak. Így 50 év felett ajánlott a rendszeresen széklet vérvizsgálatot, ha ez pozitív, akkor kötelező a vastagbél tükrözéses vizsgálata.

 

Nem alaptalan a félelem e kellemetlen vizsgálattól, ám kellően alapos előkészítés után - mondja Altorjay-, megfelelően gyakorlott szakemberek által végezve, injekciós nyugtatást és fájdalomcsillapítást követően a kellemetlenségek csökkenthetőek. Alternatív lehetőség a virtuális vagy CT-kolonográfia - ez szintén alapos előkészítést követően végzett hasi CT vizsgálat. Képes a vastagbél áttekintésére, azonban sugárterheléssel jár, és természetesen nem alkalmas szövettani mintavételre, vagy a polip eltávolítására, mint a sima tükrözés.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

calicivírusA calici a hasmenést leggyakrabban okozó vírusok, közé tartozik, a rotavírus, az enteralis adenovírusok, továbbá az astro- és coronavírusok mellett. Milyen tünetei vannak a calicivírus-fertőzésnek, és hogyan kezelhető?

A calicivírus jellemzői

A calici nagyon kicsi, gömb alakú RNS vírus, elnevezésüket kehelyre, kupára (latinul= calix) emlékeztető elektronmikroszkópos képük nyomán kapták.

Jellemző rájuk a nagy genetikai és antigén sokféleség, továbbá a környezeti hatásoknak relatíve ellenállók, és a szervezetbe kerülve, már kevés részecskeszámban (<20-100) is megbetegedést eredményezhetnek.

Rendkívüli fertőzőképességüknek köszönhetően, világszerte, a vírusos gyomor-bélhurutok 30-40 százakékát, és az ilyen jellegű járványok 75-89 százalékát okozzák.

 

Hogyan fertőz a calicivírus? - Közvetlen módon terjed

Az emberi megbetegedések fertőzésének forrása, mindig az ember. A beteg ember a vírust a hányadékával, és székletével üríti.

A fertőzés közvetlen módon, a beteggel történő érintkezés, szennyezett kéz, illetve közvetett módon, leginkább vírussal szennyezett tárgyak, ritkábban élelmiszer (zöldségek, saláták, eper, málna, kagylók, stb.) és víz útján terjed. Az élelmiszer/víz közvetítésével létrejött járvány, robbanásszerűen kezdődik.

A beteg hányadékából elpárolgó, vírussal szennyezett aerosol is továbbíthatja a fertőzést. A járványok nagy része zárt vagy félig zárt közösségekben (családokban, idősek otthonában, gyermek- és egészségügyi intézményekben, katonai alakulatoknál, iskolákban, éttermekben stb.) fordul elő.

A vírus már a klinikai tünetek kezdete előtt megjelenhet a székletben, és a klinikai gyógyulást követően, legalább 1-3 napig (esetenként még hosszabb ideig is) ürülhet, aminek a járványügyi jelentősége nagy. A calicivírussal szemben kialakuló immunitás rövid ideig tart, a betegségen már egyszer átesett személy ismét fertőződhet a vírus egy új változatával, így a vírus folyamatosan cirkulál a lakosság körében.

 

A calicivírus-fertőzés tünetei

A calicivírus-fertőzések klinikumára jellemző a rövid lappangási idő (24-36 óra), a betegség tünetei a hányás, a hasmenés, a hasi fájdalom és a testhőmérséklet emelkedése. Korcsoporttól függően a hányás, hasmenés megoszlása különböző: gyermekkorban a hányás (akár hasmenés nélkül is), időskorban viszont a hasmenés (akár hányás nélkül is) a vezető tünet.

További tünet lehet még a fejfájás és az izomfájdalom. Általában a megbetegedés rövid lefolyású, az érintettek 1-3 nap alatt gyógyulnak. A szövődmény ritka, viszont a gyors só- és folyadékvesztés miatt, különösen az idősek és a kisgyermekek, az immunológiailag károsodott egyének veszélyeztetettek és kórházi kezelésre szorulhatnak.

 

A calicivírus-fertőzést csak tünetileg lehet kezelni

A betegség kezelése tüneti, antibiotikum szedése fölösleges, sőt ebben az esetben ártalmas. Miután a hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti, ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét. Emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét szem előtt tartva, a megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját.

 

A fertőzést a higiénés szabályok, betartásával lehet megelőzni

Oltóanyag nem áll rendelkezésre, ezért a fertőzés megelőzése érdekében, fontos a klasszikus higiénés rendszabályok betartása. A szórványosan vagy családi járvány részeként előforduló megbetegedések esetében javasolt, hogy a tünetek megszűntéig a beteg maradjon otthon.

Vonatkozik ez főleg azokra, akik munkavégzésük során többes fertőzést okozhatnak környezetükben (egészségügy, gondozási körök, vendéglátás, élelmiszerkereskedelem, stb.). WC-használat, hányás után, illetve ételkészítés, étkezés előtt mossunk mindig kezet.

 

Az étel elkészítését a család egészséges tagja végezze.

Mivel a vírus hosszú ideig (több napig) képes környezetünkben életbe maradni, ezért a lakásban, használati tárgyainkon - különösen a WC-ben, fürdőszobában - folyamatosan fertőtlenítést kell végezni a háztartásban használatos klórtartalmú szerekkel.

 

Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok

A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkamaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében.

Probiotikumok. Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumok, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva (colonisatio) a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Másként megfogalmazva olyan élő microbialis táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják.

Prebiotikumok. A prebiotikumok olyan nem emészhető élelmiszer összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását.  Képviselőik oligoszacharidok (2-9 egyszerű cukormolekulából épülnek fel), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, articsókában, zabpehelyben, búzában, anyatejben, érett sajtokban.

Szinbiotikumok. A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

Fruktozán szirup Inner wellness Fokhagymaolaj kapszula
Fruktozán szirup Inner wellness Fokhagymaolaj kapszula

 

 

káposztaA káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk.

Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, ez az elem a testünk minden sejtjében megtalálható. De lássuk mi minden van még a káposztában!

A fehér káposzta tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint.  Ezeket, az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik. A fehér káposzta gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód.

Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy a káposzta az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere.

A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen.

Véd a bőrkiütések ellen. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén - aminosav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.

A fehér káposzta rákellenes hatását vizsgálva a legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákos - kelés, - fekély gyógyításában értek el. Így a gyomor-rák, nyombél-rák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére.

A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a kálium, amit tartalmaz a káposzta. A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is A zaklatott idegeink csillapítására a stresszes helyzetek elkerülésére, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is fogyaszthatunk káposztát.

 

Forrás: ismeretlen

 

 

BélflóraAz emberi szervezetben élő mikroba-társulásokat érő "ökológiai katasztrófa" drasztikus hatással lehet a gazdaszervezet egészségére. A legfrissebb kutatások felvetik, hogy a vastagbélrák kialakulásában a gyulladt bél mikrobiális egyensúlyának felborulása lehet az első lépés.

Az ökológusok számára közhely, hogy az élőlények környezetében fellépő nagyarányú zavarok drámai módon kihatnak az életközösségek szerkezetére. A környezeti zavarok okozta változások, érintik a társulások változatosságát, fajösszetételét, s a megállíthatatlan láncolat gyakorta visszahat a táj egészére: az ökoszisztéma instabillá válik, s a vidék, amit hajdan sűrű erdő vagy dús rét borított, örökre pusztasággá változhat. Nem csoda hát, ha az emberi szervezet, mint belső környezet jelentős zavarai is felborítják a vele békésen együtt élő, egyébként stabil mikrobiális társulások egyensúlyát. A humán mikrobiomként ismert életközösség összetételének megváltozása, pedig váratlan, s olykor igen drasztikus következményekkel bírhat a gazdaszervezet egészségére nézve.

A gyulladás megzavarja a bél ökosztisztémáját

A Science című. Folyóirat, augusztusi számában megjelent cikk írói épp egy efféle láncreakció létezése mellett érvelnek. Régóta ismeretes, hogy a béltraktus krónikus gyulladásos betegségei hajlamosítanak a rák kialakulására, ám az okokat eddig csak találgatták. A tanulmány szerint az összefüggést részben az magyarázhatja, hogy a gyulladásos folyamat megzavarja a bél természetes ökoszisztémáját, s a megváltozott körülmények között kórokozó baktériumok szaporodnak el a bélben. Az egykori gazdag életközösség romjain buján eltenyésző veszedelmes mikrobák folytonosan károsítják a bélfal sejtjeit, s ezzel növelik a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát.

e. coli baktériumBélgyulladásra hajlamos egereken végzett kísérletsorozatukban amerikai, brit és kanadai szerzők arra figyeltek fel, hogy a gyulladás önmagában is az egészséges bélflóra komplexitásának jelentős csökkenéséhez vezetett, és az elszegényedett társulásban új, a normálistól eltérő fajok vetették meg a lábukat. A kibillentett ökoszisztéma gyarmatosítói közül a jól ismert Escherichia coli és rokonai tűntek ki leginkább. Márpedig steril körülmények között tartott egereken bizonyították, hogy a bélbe juttatott E. coli jelenléte kedvez a daganatképződésnek. Ugyanakkor, ha a fertőzést olyan módosított E. coli-törzzsel ismételték meg, amelyből a gazdaszervezet DNS-ének károsításáért felelős genetikai elemeket eltávolították, a baktériumok rákkeltő képessége számottevően csökkent.

A kutatók felhívták a figyelmet az emberi betegségekkel fennálló párhuzamra: megmutatták, hogy egy daganatkeltésért felelős géneket hordozó E. coli-változat nemcsak a vastagbélrákos, de már a krónikus gyulladásban (irritábilis vastagbél-szindrómában) szenvedő páciensek belében is nagy arányban elszaporodik.

Mi az ok és mi a következmény?

A cikk egyik szerzője, Anthony Fodor, az Észak-Karolinai Egyetem bioinformatika professzora és az amerikai Humán Mikrobiom Konzorcium tagja a közelmúltban egy másik, rokon témájú tanulmány elkészítésében is közreműködött. Abban a kutatásban 70, részint vastagbél-adenómában (jóindulatú, de elfajulásra hajlamos daganatban) szenvedő, részint egészséges emberek beléből vett mintát elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a betegek belében lényegesen nagyobb arányban voltak jelen az E. coli tágabb rokonsági köréhez tartozó kórokozó baktériumok.

Bár Fodor hisz a bélflóra ökológiai változatossága és a vastagbélrák közötti összefüggésben, a jelenlegi eredmények kapcsán egyelőre óva int a messzemenő következtetésektől. "Amint az-az orvosi kutatásban oly gyakran megesik, egyelőre nem látjuk, mi az ok és mi a következmény" - figyelmeztet a professzor. - "Meglehet, hogy a mikrobák teremtik meg a daganat képződésének kedvező feltételeket, de az sem kizárható, hogy a rák keletkezésével összefüggő valamely egyéb körülmény teszi egyúttal védtelenné a béltraktust az ott megfigyelt baktériumokkal szemben. Mindenesetre az egérmodell lehetőséget nyújt számunkra, hogy az ok-okozati viszonyokat feltérképezzük." Hozzátette, hogy az E. coli daganatkeltő tulajdonságát tisztázó kísérletekkel máris fontos lépést tettek ebbe az irányba.

Ijesztően csökken a sokféleség

A Science-ben leírt kutatás első lépéseként világos összefüggést mutattak ki a bélgyulladás, mint kórélettani állapot és a bélben élő mikrobiális közösségek összetételének megváltozása között. A kísérletekben kulcsszerep jutott egy génmódosított egértörzsnek, amelyből előzetesen kiütötték az interleukin-10 (IL10) nevű immunszabályozó jelmolekula génjét. Mivel az IL10 rendesen a gyulladásos válasz elnyomásában vesz részt, az IL10 nélküli egerek veleszületett hajlamot mutatnak a bélgyulladásra.

A kutatók elsődlegesen kimutatták, hogy a genetikailag elősegített bélgyulladás nyomán a bakteriális életközösség sokfélesége ijesztően visszaesik. A pusztán bélgyulladásos, illetve már daganatot hordozó IL10-hiányos állatok mikrobiális változatosságában már nem is találtak lényeges eltérést, ami arra utal, hogy a választóvonal nem a gyulladás és a rák, hanem az ép állapot és a gyulladás között húzódik.

Miközben a bélben élő baktériumtársulás teljes fajszáma lényegesen visszaesett, a pusztulásnak akadt néhány nyilvánvaló haszonélvezője, s közülük az E. coli volt az, amelynek az egyedszáma a gyulladásos környezetben a normális érték 100-szorosára ugrott.

Kólibaktériumok a bűnösök

A kutatók ezután fogtak neki az E. coli és a vastagbélrák közötti - sejtett, de mindeddig nem bizonyított - ok-okozati összefüggés feltárásának. Ehhez az IL10-hiányos egereket teljesen steril, baktériummentes viszonyok között nevelték fel, majd kizárólag az E. coli egy kiválasztott törzsét (az NC101 jelűt), illetve kontrollként egy másik közönséges bélbaktériumot, az Enterococcus faecalis-t juttatták a beleikbe. A gyulladásra amúgy is fogékony egerek mindkét csoportjában súlyos bélgyulladás alakult ki, ám az E. coli-val fertőzött egerek 80 százalékában rövidesen a rosszindulatú daganatok is megjelentek, míg az Enterococcus faecalis-szal fertőzött társaikban nem fejlődött ki rákos burjánzás. Ez a kísérlet elég egyértelműen alátámasztotta a feltevést, hogy nem úgy általában a gyulladás, hanem specifikusan a gyulladásos környezetben tenyésző E. coli az, ami a rákot előidézi.

Irodalmi adatok alapján ismert volt a kutatók előtt, hogy az E. coli egyes törzsei hordozzák a "pks sziget" néven emlegetett gén együttest, amely DNS-károsodást képes okozni a gazdaszervezet sejtjeiben - márpedig köztudott, hogy a DNS károsodása a daganatkeletkezés előszobája. A fenti kísérletekhez felhasznált NC101 történetesen olyan törzs volt, amely tartalmazta ezt a veszélyes géncsoportot, ám amikor kipróbálták az NC101 egy módosított változatát is, amelyből eltávolították a pks-szigetet, a kórokozó lényegesen kisebb daganatkeltő potenciállal rendelkezett, miközben gyulladáskeltő képessége nem csökkent. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a gyulladás kialakulásáért felelős kórokozó-gazdaszervezet kölcsönhatások nem azonosak azokkal, amelyek a gyulladt bél daganatos elfajulásában játszanak szerepet.

A kutatócsoport végül emberekben kívánta tisztázni, vajon létezik-e összefüggés a pks-t hordozó baktériumok és a vastagbélrák között. A 24 egészséges kontroll mellett 35 krónikus gyulladásban (irritábilis vastagbél-szindrómában) és 21 vastagbélrákban szenvedő pácienst vontak be a vizsgálatba. Míg a 24 egészséges alany közül csak 5-ben találtak pks-sel felszerelt baktériumot, ami 20%-os aránynak felel meg, a bélgyulladásos betegek 40 százalékában, a vastagbélrákosoknak, pedig a 66,7 százalékában akadtak rá a DNS-t károsítani képes kórokozókra. Fodor szerint az eredmények azért különösen izgalmasak, mert első alkalommal mutatnak rá a megváltozott bélflóra és a gyulladásos bélbetegség rosszindulatú elfajulása közötti szoros kapcsolatra, s ilyen módon előrevetítik az olyan jövőbeni terápiás beavatkozás lehetőségét, amely a daganatkeltés szempontjából veszélyes baktériumok célzott kiirtása révén elejét veszi majd a rák kialakulásának.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid )

Spirulina kapszula

Cordyceps kapszula

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó