Független tanácsadó honlapja.

 

 

vaj

egészségtelen ételekBizonyára mindenki tudja, mekkora táplálkozási “bűncselekményt” követ el, amikor sajtos hamburgert rendel az étteremben. De mi a helyzet a hűtőszekrényben tartott egészségtelen ételekkel? A következő listán felsoroljuk a legegészségtelenebb hétköznapi élelmiszereket.

 

 

Majonéz

A majonéz mértékletes fogyasztása nem jelent gondot, ám egy igazi majonézrajongó, egy negyed csészényi adaggal, könnyen összehozhat akár 360 kalóriát, és 40 gramm zsírt. A majonéz mániások majonéz helyett, használhatnak alacsonyabb kalóriatartalmú ízesítőt, például csili szalszát, mustárt vagy válasszanak csökkentett kalóriatartalmú majonézt

 

Alkoholos italok

Az alkoholfogyasztás, amellett hogy függőséget okozhat, szintén a szervezet számára hasznosíthatatlan, üres kalóriákat jelent. Egy pohár borban kb. 170, egy üveg sorbent 150 , egy kupica égetett szeszesitalban kb.105 kalória van, és ehhez még hozzáadódhat a kísérők kalóriatartalma is.

 

Felvágottak

A különféle felvágottak, sonkafélék nagy adag sót, zsírt továbbá a tartósításhoz használt nitriteket tartalmaznak. Az Amerikai Rákkutatási Intézet szerint, bármely füstöléssel, pácolással, sózással vagy kémiai szerrel tartósított húskészítmény, kapcsolatba hozható a vastagbélrákkal. Néhány szakértő gyanítja, hogy a tartósítás során használt anyagok a szervezetben rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. A só mennyisége már egy pár szeletnyi felvágottban is elérheti a 310-480 milligrammot. A magas sótartalmú étkezés pedig, köztudottan növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, ami a szívbetegségek és az agyvérzés fő okozója. Ezért a szendvicsbe felvágott helyett tegyünk inkább grillezett húsokat.

 

Virsli és kolbászfélék

A húskészítményekhez sorolható virsli és kolbász rengeteg sót és zsírt tartalmaz. A receptekben a virsli és a kolbász helyettesíthető roston sült baromfival, marhával, sertés vesepecsenyével, és rákkal. Ha mindenképpen ragaszkodik a virslihez és a kolbászhoz, válassza a csökkentett zsírtartalmú változatokat, vagy próbálja ki a szója alapú kolbászt. Ezekben nem sokkal kevesebb a só, azonban az telített zsírok és az összes zsír mennyisége kb. fele annyi, mint a hagyományos termékekben.

 

Zsíros tejtermékek

A teljes tejből készült termékek a sok értékes tápanyag mellett, kiadós mennyiségű zsírt és koleszterint is tartalmaznak. Ha például, naponta fél liter zsíros tejet fogyaszt, akkor heti 1904 kalóriával, 105gr zsírral, ebből 59,5 telített zsírral és 315 milligramm koleszterinnel növeli meg a szervezetbe kerülő mennyiséget. Az alacsony zsírtartalmú tejben is van némi kalória, ugyanakkor mégis tartalmazza a kulcsfontosságú tápanyagokat.

 

Tejszínes jégkrémek, krémfagylaltok

A fagylat és jégkrém még mértékletes fogyasztás esetén is jelentősen megnöveli a bevitt kalóriák számát. Egy adag általában 260 kalóriát, 14 gramm zsírt, ebből 8 gramm telített zsírt, 65 milligramm koleszterint, és 23 gramm cukrot tartalmaz. Fagylalt helyett, egészségesebb desszertként fogyasszon inkább sima joghurtot friss gyümölccsel.

 

Krémes salátaöntetek

Egy átlagos hűtőszekrényben biztosan találunk egy ezersziget vagy egy sajtos salátaöntetet. A hagyományos salátaöntetekből, két evőkanálnyi mennyiséggel kb.120kalóriát, 12 gramm zsírt, ebből 2,5 gramm telített zsírt és 380gramm sót adunk salátánkhoz.

 

Margarinok és vajak

Mivel a margarin és vaj textúrája miatt nehezen kenhető vékonyan, általában mindkettőből túl sokat fogyasztunk. Minden evőkanálnyiban 100 kalória és 11 gramm zsír van, egy evőkanálnyi vajban 7, ugyanennyi margarinban 2 gramm telített zsír és 1,5 gramm transzzsír található.

Jól döntünk, ha sütés-főzéshez az egyszeresen-és többszörösen telítetlen zsírokban gazdag repce-vagy olívaolajra váltunk. Amennyiben a recept megkívánja, használhat csökkentett zsírtartalmú margarint, vagy válasszon vékonyabban kenhető, habosított vajat.

 

Fagyasztott sült burgonya

Egy kis adag sültburgonya 8-11 g zsírt, ebből kb. 3 gramm telített szírt, 390-540 gramm sót és kb.190 kalóriát tartalmaz. A fagyasztott félkész sült krumpli helyett, fogyasszon házilag készült rostonsült burgonyát, mert így só és zsír nélkül juthat hozzá a burgonyában található értékes tápanyagokhoz.

 

Forrás: drportal.hu, webbeteg.hu

 

 

margarinA margarint eredetileg pulykák hízlalásához fejlesztették ki. Mikor az a pulykák halálát okozta, az emberek, akik a kutatásra szánt, befektetett pénzüket vissza akarták kapni, összedugták a fejüket.

Ez a margarin valójában egy fehér anyag volt, és semmi nem utalt arra, hogy élelmiszer. Ezért sárgára színezték és úgy adták el a vaj helyettesítőjeként. Hogy tetszik?

Kitaláltak néhány ötletes új ízt is. Tudod, hogy mi a különbség a margarin és a vaj között? Mindkettő ugyanannyi kalóriát tartalmaz. A vaj kicsit gazdagabb telített zsírban: a vajban 8 gramm, míg a margarinban 5 gramm. A margarin fogyasztása nők esetében 53%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, összehasonlítva ugyanannyi elfogyasztott vajmennyiséggel, legalábbis a legújabb harvardi orvostudományi tanulmány szerint. A vaj fogyasztása növeli az egyéb táplálékokból származó tápanyagok felszívódását. A vaj, táplálkozás szempontjából sok előnnyel rendelkezik, míg a margarin csak néhánnyal, mivel ezek hozzáadottak. A vajnak sokkal jobb íze van, mely más ételek ízét is kiemeli. A vaj több évszázados múltra tekint vissza, míg a margarin még 100 évesre sem.

És most a margarinról. Nagyon gazdag hozzáadott zsírsavakban. Ez megháromszorozza a koszorúér elmeszesedésének kockázatát. Növeli a koleszterin szintet és főleg az LDL (rossz koleszterin) szintjét, míg a HDL (jó koleszterin) szintjét csökkenti. A rák kialakulásának kockázatát kb. 5-szörösére, növeli. Rontja az anyatej minőségét. Csökkenti az immunrendszer reakcióját. Csökkenti az inzulin reakcióját. És íme a legmegdöbbentőbb tény. A margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MUANYAG legyen. Ez a tény elegendő volt számomra, hogy kivonjam az életemből a margarint és minden mást, mely hidrogénezett (ez azt jelenti, hogy az anyag molekuláris szerkezetét megváltoztatják).

Ki lehet próbálni a következőt:

Vegyél egy doboz margarint és hagyd a garázsban, vagy árnyékos helyen. Néhány nap múlva a következőket figyelheted meg: Sem legyek, sem más egyéb, idegesítő muslica nem fog a közelébe menni (ez azért sejtet valamit) Nem lesz rothadt vagy büdös, mert nincs tápértéke. Semmi sem fog kinőni rajta. Főleg azok az ici-pici mikroorganizmusok nem fognak rajta kifejlődni. Miért? Mert a margarin majdhogynem műanyag.

Forrás: ismeretlen

 

margarinA 19. század sorozatos háborúi miatt a vajellátás akadozott ezért, III. Napóleon vajpótló készítésére adott utasítást. Ennek köszönhetően Hippolyte Mege-Muries 1869-ben megalkotta a margarin ősét.

Marhafaggyúból, sovány tejből és felaprított tehéntőgyből alkotta kenhető zsiradékát, amelyet fénylő felületéről a gyöngy szó görög megfelelőjéről „margaron”-ról neveztek el. Már ekkor határozatba foglalták, hogy a margarint vagy kockaformában, vagy kerek csészetartóban kell forgalomba hozni, hogy a vajtól szembetűnően meg lehessen különböztetni. 1885-ig burgonyakeményítőt is használhattak a margarin előállításához.

 

A margarinok közül ma sem mindegyiket gyártják kizárólag növényi zsírból! A normál margarin 80% zsiradékból és 20% vízből áll. A zsírszegény (light) margarinok 60%, ill. 40% zsiradékot tartalmaznak. A valódi margarinok zsiradékjainak legalább 97%-ban növényi eredetűeknek kell lenniük és minimum 15% linolsavat tartalmazniuk. 30% feletti linolsav-érték esetén használható a linolsavakban gazdag kifejezés.

A margarinokban 3%-ig fordulhat elő tejzsír külön jelölés nélkül is. A margarint alkotó zsiradékok lehetnek: szója, napraforgó, földimogyoró, gyapotmag és kukoricacsíra alapúak.

Finomítják, keményítik, színezik.

A hagyományos margarinokat finomítják, keményítik és észterezik. A finomítás (magyarul a "vegytisztítás") után következik a keményítés, amelyet nikkelkatalizátor segítségével végeznek, ahol is a telítetlen zsírsavakat telítetté alakítják. Eközben számtalan új kötés jön létre, amelyeknek egészségkárosító hatásairól hosszas vita folyik. A kritikák középpontjában az ún. transz-zsírsavak állnak, amelyek a szívizominfarktus kockázatát jelentősen növelik. Ráadásul rákkeltő hatásuk is feltételezett.

A hagyományos ipari margarinok előállításának utolsó fázisa az ún. rekombináció, amikor emulgeáló szerek (lecitin, mono- és diglyceridek) segítségével a margarinokat kenhető állagúra alakítják, amely ráadásul a hevítés során nem spriccel. A sápadt színű margarinokat karotinokkal a kívánt színre tudják festeni. Természetesen gondoskodni kell a fogyasztók álmának, a hosszú lejárati időnek a biztosításáról is. Nos ezt, tartósítószerekkel (szorbinsav) gyerekjáték garantálni.

Az ún. light margarinoknál a zselatin hozzáadása is megengedett. A bionál tilos!

A bio margarinoknál sem a finomítás, sem a hidrogénezés (keményítés), de még az átészterezés sem megengedett. A konvencionális "művajak" és a bio boltok bio margarinjai között óriási a különbség. Nem csupán azért, mert az olajok és zsírok kizárólag biogazdálkodásból származhatnak, hanem a fenti hármas eljárás szigorú tiltása miatt is.

Az alapanyagokat kíméletesen kell feldolgozni, hogy az értékes telítetlen zsírsavakat megőrizzük. A felhasznált kókusz-, pálma- és pálmamag olajok szobahőmérsékleten szilárdak, ezért nem kell azokat hidrogénezni. Tejfehérje és tejcukor a bio margarinban nem található és gyakorlatilag teljesen koleszterinmentes.

Művitaminok és műaromák itt szóba sem jöhetnek, csakúgy, mint az izolált citromsav vagy éppen a szintetikus karotin, mint festőanyag. Ezek helyett valódi bio citromlevet használnak a gyártók és bio sárgarépa kivonatot.

Az egyedüli fűszer a tengeri só. Emulgeálásra kizárólag bio lecitint lehet használni. A dezodorálást a bio gyártók is alkalmazzák (220 Celsius-fokon), hiszen a kókusz- és pálmazsír gyakran kellemetlen nyers szagú.

Kenhetjük, süthetjük, főzhetjük.

A különféle felhasználásra a gyártók speciális keveréket kínálnak. Egyre népszerűbb az olívából (15%) készülő bio margarin is. A magasabb víztartalom és az alacsony füstpont miatt a margarinokat ne használjuk 150 °C felett. (A vajat is csak 110 °C melegíthetjük, mert egészségkárosító hatások léphetnek fel.)

Forrás: Biokosár

 

koleszterin csökkentő étrendMielőtt gyógyszerekhez nyúlnánk, az étrend megváltoztatása általában az első lépés a magas koleszterinszint csökkentéséhez. Mivel a probléma a legtöbb esetben a túl sok zsíros étel fogyasztásából ered, az étkezés megreformálása hatékony megoldás lehet.

A magas koleszterinszint nem csak hazánkban, világszerte komoly egészségügyi problémának számít. A mozgásszegény életmód és a túl sok zsíros étel fogyasztása könnyen okozhatja a koleszterin mennyiségének emelkedését a szervezetben, de ha korlátozzuk étrendünkben a zsírok arányát, egyszerűen és hatékonyan kezelhetjük a kialakult állapotot. Nézzük a legfontosabb alapszabályokat!

 

A napi kalóriabevitel 25-35%-a lehet zsírból, főleg telítetlen zsírokból.

A legtöbb zsírnak egyszeresen telítetlen zsírnak kellene lennie, és csak 10%-a többszörösen telítetlen zsír.

A napi kalóriabevitel kevesebb, mint 7%-a álljon telített zsírból.

Naponta legfeljebb 200 mg koleszterint együnk az étrendünkben.

Ez így elsőre kicsit bonyolultnak tűnhet, ezért a könnyebbség kedvéért néhány példán keresztül mutatjuk be, milyen ételek, alapanyagok fogyasztása javasolt.

 

Sovány húsok (elsősorban baromfi), hal, száraz bab és száraz borsó javasolt mennyiség naponta: 15 dkg összesen

Tojás javasolt mennyiség hetente: 2 tojássárgája vagy 1 egész tojás

Alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékek

javasolt mennyiség naponta: 2-3 adag fogyasztása a megengedett

Gyümölcs és zöldség javasolt mennyiség naponta: gyümölcsből 2-4, zöldségből 3-5 adagot fogyasszunk (pl. 1 alma vagy körte, fél banán, 1 bögre nyers vagy párolt zöldségféle)

Kenyér, gabonapelyhek, tészta, rizs és egyéb gabonafélék javasolt mennyiség naponta: legalább 6 adagot fogyasszunk (pl. 1 szelet kenyér, 3 dkg gabonapehely, 5-6 dkg tészta, rizs)

Édességek és rágcsálnivalók olyan rágcsálnivalókat válasszunk, amelyek alacsony zsírtartalmúak vagy telítetlen zsírokból készültek, és a napi megengedett kalória bevitel értékén belül maradnak.

 

Mintamenü

Az alábbi mintamenü kb. 2 200 kalóriát tartalmaz, amelynek 25%-a a teljes zsírtartalom (5% telített, 13% egyszeresen telítetlen és 7% többszörösen telítetlen zsír).

 

Reggeli: 2 bögre zabkása 1 bögre zsírmentes tejjel, 1 kiskanál barna cukorral és 1 felszeletelt banánnal; 1 bögre zsírmentes tejből készült tejeskávé.

 

Ebéd: 2 szelet teljes kiőrlésű kenyérből, 6 dkg sovány pulykahúsból, 1 evőkanál majonézből, fejes salátából és paradicsomból készült szendvics, 1 bögre gyufaszálnyi csíkokra aprított sárgarépa; 1 alma.

 

Uzsonna: 1 bögre alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes vaníliás joghurt; fél bögre mazsola és mogyoró vegyesen.

 

Vacsora: 10 dkg sült vagy főtt lazac, 1 bögre főtt barna rizs, 1 bögre főtt brokkoli, 1 evőkanál olívaolaj (főzéshez használva), 1-1 bögre római salátából, paradicsomból és uborkából készült saláta, valamint 1-1 evőkanál ecetből és olajból kevert öntet hozzá, 1 szelet olasz kenyér.

 

Milyen élelmiszereket kerüljünk?

Az élelmiszerek címkéjén ma már kötelező feltüntetni azok zsírtartalmát, ezért vásárláskor mindig ellenőrizzük a címkét. Általános szabályként próbáljuk meg a következőket kerülni:

 

  • Kerüljük a telített zsírokat és olajokat, mint például a vaj, a szalonnazsír, a disznózsír, a pálma- és a kókuszolaj. Ezek helyett használjunk növényi olajat, például olíva- vagy repceolajat.
  • Korlátozzuk a transzzsírsavakat és a részben hidrogénezett növényi olajokat. Megtalálhatók a kemény margarinokban, a ropogtatnivaló kekszekben, a süteményekben, a csipszekben és a zsiradékokban.
  • Korlátozzuk a zsíros húsokat, például a sózott marhahúst, a fűszeres füstölt húst, a bordát, a darált húst, a hot dogot, a kolbászt, a szalonnát és a feldolgozott húsokat. Szintén limitáljuk a tojássárgáját és a belsőségeket, például a májat és a vesét. Cseréljük bőr nélküli csirkére vagy pulykára, sovány marha-, borjú-, sertés-, bárányhúsra és halra. Kóstoljunk meg néhány hús nélküli főételt, mint például a babot, borsót, tésztát vagy rizst.
  • Korlátozzuk a tejtermékeket, főleg a tejszínt, a legtöbb sajtot és a nem tejből készült kávétejszíneket vagy tejszínhabokat (amelyek gyakran tartalmaznak kókusz- vagy pálmaolajat). Helyettük próbáljunk zsírmentes vagy alacsony zsírtartalmú tejet (0-1% zsírtartalmú) és zsírszegény sajtot használni.
  • Korlátozzuk a ropogtatnivaló kekszeket, muffinokat, a gyors kenyereket, a croissant-okat és az olyan süteményeket, amelyek telített vagy hidrogénezett zsírból, egész tojásból vagy teljes tejből készülnek. Próbáljunk alacsony zsírtartalmú pékárut enni, és minden kennivaló krémből vagy feltétből "light" változatot használni.
  • Mártsuk a kenyeret olívaolajba ahelyett, hogy vajjal vagy margarinnal kennénk meg.
  • Kerüljük a gyorséttermi ételeket, mint például a hamburgert, a sült krumplit, a sült csirkét. Ezekben magas a teljes zsír és a telített zsír egyaránt. Az étteremben válasszunk grillen sütött szendvicset vagy bőr nélküli csirkét, salátákat alacsony zsírtartalmú öntettel, és olyan ételeket, amelyeket nem olajban sütnek. Kérjük meg az eladót, hogy hagyja ki az ételből a sajtot és az olyan magas zsírtartalmú öntetet, mint a majonéz.

 

Forrás: Ízek és Érzések, hazipatika.com

 

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness