Független tanácsadó honlapja.

 

 

vörösbor

cholican kapszula
Cholican kapszula

gyümölcsökBár szinte minden gyümölcsöt megvehetünk évszaktól függetlenül, mégis érdemes az idénynek megfelelőt választani: finomabb és az összetevői is értékesebbek.

A legújabb kutatások is bebizonyították, hogy a szezonális gyümölcsöket legjobb valódi érési idejükben fogyasztani, mert sokkal nagyobb koncentrációban tartalmazzák az értékes anyagokat, és illatuk, ízük is zamatosabb, mint mondjuk a télen kapható eperé. Ha teheted, termelőktől, piacokon vásárold a gyümölcsöt, így ugyanis nagy valószínűséggel csak kevés idő telik el a szüretelés és a fogyasztás között. A hosszú ideig tárolt gyümölcsben – különösen, ha hűtőben kerül sor a pihenőre - jelentősen csökken a vitaminok mennyisége, de állaga, íze és illata is veszíthet frissességéből. Ismerd meg azt a 3 gyümölcsöt, amit az ősz tartogat számunkra, és amiből érdemes minél többet fogyasztani még frissen!

 

almaAlma

Több tanulmány is megerősítette, hogy az alma rendszeres fogyasztásával jelentősen csökkenthető bizonyos daganatos megbetegedések kialakulása, kivédhetők a szív- és érrendszeri problémák, megelőzhető az asztma és a cukorbetegség. Sok értékes összetevője közül kiemelkednek a bio flavonoidok és az antioxidánsok, amik nemcsak az egészséget támogatják, de a sejtek megújulását is elősegítik, és fiatalon tartanak. Magas rosttartalma miatt kedvezően hat az emésztésre, fogyasztása különösen ajánlott azoknak, akik bélrendszeri problémákkal küzdenek.

 

körteKörte

Rendkívül kedvezően hatnak a légzőszervekre, ezért szinte "alapgyümölcs" az asztmások, allergiások, tüdőbetegek számára. Az almához hasonlóan gazdag rostokban, ásványi anyagokban, vitaminokban, flavonoidokban, és erőteljes lúgosító hatással rendelkeznek, így ellensúlyozzák a leginkább állati eredetű élelmiszerekkel bevitt savak hatását. Ez utóbbiak nemcsak betegségeket idézhetnek elő, hanem ronthatják a bőr állapotát, gyorsíthatják az öregedést és elősegíthetik az elhízást.

szőlőSzőlő

Igen magas antioxidáns tartalmának köszönhetően megfékezi a sejtek öregedését és károsodását, útjába áll a daganatos és szív- és érrendszert érintő megbetegedéseknek, valamint gyulladáscsökkentő hatású. A magokat is érdemes elfogyasztani, mivel a semmivel sem pótolható szőlőmagolaj balzsam a bőrnek, jót tesz az idegeknek és a keringési rendszernek. Fiatalító hatását mi sem bizonyítja jobban, hogy egyre több kozmetikum alapanyagaként szolgál, illetve a wellness hotelekben már itthon is elérhetők a szőlőkúrák, a vörösboros szépészeti kezelések.

 

Forrás:elixir.hu, elixironline.hu

 

További cikkeink:

Inner Beauty kapszula

Omega 3 kapszula

 

 

InfarktusA nagy görög szigeten halnak meg a legkevesebben szív- és érrendszeri betegségekben, amelyek megelőzésében nagy szerepe van a kíméletes, stressz mentes életmódnak.

Európában a krétai emberek várható élettartama a leghosszabb. Javítja az esélyeiket a sok testmozgás, és a linolénsavban gazdag étrend. Amerikai kutatók tíz éven keresztül világszerte vizsgálták, hogy a lakosságból (100 000 főre számítva) hányan haltak meg infarktusban, és szívkoszorúér-betegségben.

A negatív rekordot nagy fölénnyel érte el Kréta szigete, ahol 100 ezer ember közül mindössze 9 halt meg a világszerte oly sok áldozatot szedő szívbetegségben, pedig az itt élők koleszterinszintje meglepő módon nem is tér el lényegesen a más európai országokban élőkétől.

A vizsgálat nyomán a kutatók immár a rendkívüli védettség okát kezdték keresni, remélve, hogy a titok megfejtése segítheti a fejlett országok első számú közellenségével folytatott harcot. Kutatásaik eredményeként meg is találták a védőanyagot, ami nem más, mint a többek között a különböző (dió-, szója-, oliva- stb.) olajokban megtalálható linolénsav.

Fény derül a titokra!

Kiderült, hogy ezt a telítetlen zsírsavat az 50 éven felüli krétaiak vére háromszor nagyobb mennyiségben tartalmazza, mint például a hollandoké, s ezt speciális étrendjüknek köszönhetik. Magas linolénsav tartalmú vad- és gyógynövények (gyermekláncfű, cikória stb.) fogyasztása napi szinten, és egyik kedvenc eledelük az éti csiga, amely szintén gazdag linolénsavban.

Az életbiztosításnak nevezett krétai étrendnek nyolc fontos eleme van, amelyet naponta (vagy heti rendszerességgel) fogyasztanak. Az európai országok többségében természetesen csak kisebb-nagyobb hiányosságokkal követhető a speciális krétai diéta, hiszen minél északabbra megyünk, annál kevesebb vad- és gyógynövényfaj terem, a csigát pedig - ha mégoly gazdag is linolénsavban - kevesen kedvelik.

Hazánkban is elérhető

Magyarországon is hozzáférhetők azonban olyan élelmiszerek, amelyeket a természet alaposan ellátott a krétai „csodaszerrel”. Ilyen elsősorban a repceolaj - a colza magyar megfelelője -, a szójaolaj és egyes tengeri halak.

Sok linolénsavat tartalmaz a dió és a búzacsíra, kevesebbet a tarkabab. Minthogy a szív- és érrendszeri betegségek hazánkban vezető halálokként szerepelnek, s a várható élettartam tekintetében (férfiak 65,3, nők 74,5 év) szintén a sor végén kullogunk, érdemes ezeket az élelmiszereket beiktatnod az étrendedbe!

Miből, mennyit?

  • Olaj: a colzának nevezett növényi olaj vagy olívaolaj - naponta 3 evőkanál
  • Gabonafélék: reggelire péksütemény vagy müzli, kenyér minden étkezéshez, valamint rizs (naponta 40 dkg)
  • Száraz zöldségek: bab, borsó, lencse - három napra elosztva, hetente 20 dkg (nyers súly)
  • Friss zöldségek: naponta 20 dkg
  • Gyümölcs: naponta 45 dkg
  • Sajt és joghurt: naponta 5-10 dkg
  • Vörösbor: naponta 2-3 pohár

 

Forrás: ElixirOnline, napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Omega 3 kapszula

Fokhagymaolaj kapszula

Cholican kapszula

 

 

VörösborRégóta közismert, hogy a vörösbornak mértékkel fogyasztva igen pozitív élettani hatásai vannak: védelmet nyújt a szív- és érrendszeri betegségek ellen, kiváló gyulladáscsökkentő, sőt, a legújabb kutatások szerint az emésztőrendszer egészségének is védelmezője lehet.

A vörösbor jótékony hatásai közül leginkább a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelmet szokták kiemelni, pedig nem szabad alábecsülni az emésztőrendszer egészséges működésére gyakorolt hatását sem - derül ki egy új tanulmányból. A vörösbor ugyanis (más, természetesen erjesztett élelmiszerekhez hasonlóan) fontos probiotikum-forrás, amely az emésztést, segítő baktériumokat tartalmaz.

Állatokon végzett kísérletek során már bebizonyosodott, hogy a vörösborban lévő vegyületek jótékonyan hatnak a bélflórára, és serkentik a hasznos baktériumok szaporodását. Bár humán kísérleteket még viszonylag kis számban végeztek, a The American Journal of Clinical Nutrition című szaklap nemrég beszámolt egy kis mintaszámú vizsgálatról, amelynek során egészséges felnőttek bevonásával vizsgálták a vörösbor emésztésre gyakorolt hatásait.

A résztvevők egy 2 hétig tartó alkoholmentes, úgynevezett tisztulási időszakot követően három egymást követő, egyenként 20 napig tartó kúrát csináltak végig: az egyikben minden nap nagyjából egy pohár (2,5 dl) vörösbort fogyasztottak, a másik kúra során ugyanezt a mennyiségű vörösbort itták naponta, csak a borból korábban kivonták az alkoholt. A harmadik 20 napban vörösbor helyett napi 1 deciliter gint kaptak a résztvevők.

Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét fajta vörösbor javítja a belekben lévő baktériumközösség összetételét, csökkentette a vérnyomást és a gyulladással összefüggésbe hozható fehérjék szintjét. A kutatók elmondták, hogy a bélflórára ugyan a gin is jótékony hatással volt, de ez a hatás jóval kisebb mértékű volt, mint a vörösbor esetében.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

 

 

VörösborMa már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.

Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.

A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.

VörösborA fenolok hatása

A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.

Vörösbor és rák

Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.

A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.

Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.

 

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

 

 
ElsőElőző1234TovábbUtolsó