Független tanácsadó honlapja.

 

 

vörös húsok

VirsliSvéd kutatók megállapítása szerint kapcsolat van a feldolgozott húsok, például a szalonna és a szalámik fogyasztása és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.

Napi 50 grammal, nagyjából egy virslivel több feldolgozott hús rendszeres fogyasztása 19 százalékkal emelheti egy embernél a betegség megjelenésének valószínűségét, noha a hasnyálmirigyrák előfordulási aránya így is alacsony.

Korábban összefüggésbe hozták már a vörös és feldolgozott húsok fogyasztását a bélrákok gyakoriságának növekedésével, ezért Nagy-Britanniában például az új ajánlások szerint nem javasolják, hogy naponta 70 grammnál többet egyen egy felnőtt ezekből az élelmiszerekből.

A British Journal of Cancer című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz 11 klinikai próba adatait elemezték, amelyekbe összesen 6643 hasnyálmirigyrákban szenvedő pácienst vontak be. Susanna Larsson kutatásvezető, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa csoportjával úgy találta, hogy az étrendben napi 50 grammal több feldolgozott hús 19 százalékkal, 100 grammal több pedig 38 százalékkal növelte meg a hasnyálmirigyrák kockázatát.

Mivel ennek a ráktípusnak nagyon rossz a túlélési aránya, Larsson szerint különösen fontos megérteni, milyen tényezők növelhetik kockázatát.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cink kapszula

Gai-Bao tabletta

Banting növényi tabletta és por

TÜSI- harmonizáló készülék

 

 

A Sydney-i Centenáriumi intézet munkatársai új módszerrel kísérleteznek, mely segítséget nyújthat a prosztatarák kezelésében: a daganatsejtektől megvonnak egy tápanyagot, mely alapvető a tumor növekedésében.

Ausztráliában évente több, mint 3 ezren vesztik életüket prosztatarák miatt, ezzel a férfiak között a daganatos halálozás második helyén áll. A jelenlegi kezelési módszer a prosztata sebészi eltávolításából, kiegészítő sugárterápiából áll, illetve a daganatsejteket elvágják a férfi nemi hormonoktól műtéti, vagy kémiai kasztráció segítségével. Azonban ezek következtében súlyos mellékhatások, például inkontinencia, vagy impotencia állhat elő.

Dr. Jeff Holst és munkatársai megállapították, hogy a prosztataráknak szüksége van egy alapvető tápanyagra, a leucin nevű aminosavra. A Cancer Research novemberi számában megjelent tanulmány szerint a daganatsejtek ennek biztosítására több, az anyagot a sejt belsejébe juttató szállító molekulával rendelkeznek, a több leucin pedig növekedési előnyt biztosít.

Állatkísérletes módszerek segítségével a kutatók bebizonyították, hogy a pumpa gátlására alkalmazott speciális kezelés 50 százalékkal lassítja a növekedést, és az előnyös hatás mind korai, mind előrehaladottabb fázisban tapasztalható. Amennyiben a további vizsgálatok is sikerrel zárulnak, néhány év múlva megkezdődhet a módszer klinikai tesztelése is.

A vizsgálat továbbá arra a jelenségre is megtalálta a választ, hogy milyen kapcsolat van a prosztatarák és a magas leucintartalmú étrend között. Ismert, hogy a sok vörös hús fogyasztása megnöveli a prosztatarák kockázatát, azonban idáig nem volt ismert, mi ennek az oka.

 

Forrás: napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Sleeping natural tabletta

Kang-Li kapszula

Ican kapszula

Cink kapszula

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

 

 

ragasztott húsA korszerű konyhában már nem tilos a sertés- vagy marhavérplazmából készült, úgynevezett thrombin enzimmel ragasztott húst előállítani. De miről lehet felismerni a ragasztott húsokat, illetve vannak-e egészségügyi kockázatai?

Leginkább akkor gyanakodhatunk, ha az előrecsomagolt sonkák között olyannal találkozunk, ahol egy szeleten belül is jól látszanak a különböző húsfajták, vagy a rostok szanaszét futnak - ez esetben biztosak lehetünk abban, hogy ragasztott hússal van dolgunk.

A NutritionFacts.org tájékoztatása szerint az Egyesült Államokban évente közel 4 millió kilogrammnyi ragasztott hús kerül forgalomba, a vörös húsok, szárnyasok mellett halat, például lazacot is előszeretettel ragasztanak.

Éttermekben is találkozhatunk ragasztott hússal, például egy óriás szelet rántott hús elfogyasztásakor - ekkora hússzeletet nem lehet kiklopfolni, több darab hús összeragasztásával érik el a gigantikus méreteket. A ragasztáshoz itt is a thrombin enzimet használják, amit ma sertés- vagy marhavérplazmából állítanak elő.

 

Hogyan készül a ragasztott hús?

{youtube}ZhgOEsAd1xY{/youtube}

Néhány órán át thrombinnal átitatva állni hagyják a nyesedékhúst, amelynek végeredménye egy, egyben kilapítható hússzelet lesz. Az is előfordulhat, hogy a húsdarabkákat jól összekeverik thrombinnal, majd a vágyott alakzatra összenyomva fóliába tekerik, és egy órán át szobahőmérsékleten pihentetik - ez idő alatt a húsdarabok összeállnak.

Az enzim megváltoztatja a húsfehérjék szerkezetét, oly módon, hogy molekulán belüli és molekulák közötti kovalens kötéseket hoz létre. Az új kötések kialakulása hasznos és innovatív megoldás lehet a termékszerkezet állományjavítójaként. A fehérjeszerkezet módosulása miatt természetesen megváltoznak a fehérjék funkcionális tulajdonságai és ez által a végtermék minősége is.

 

Jelenthet-e kockázatot?

Az élelmiszeripar számára az enzim használata előnyös, hiszen ilyen módon az olcsón megvásárolt húsnyesedékből látszólag értékesebb hús állítható elő, alacsony befektetéssel. Az alacsonyabb árnak köszönhetően a termék szélesebb réteghez jut el.

A Német Húsipari Szövetség szerint a ragasztott húsok nem olyan húsnyesedékekből készülnek, amelyeket egyébként nem lehet eladni, és a termékek a higiéniai előírásoknak is megfelelnek, azaz kizárt a bakteriális szennyeződés. Míg a NutritionFacts.org szerint az Egyesült Államokban nem ritka a Coli baktérium ezekben a húsokban, és a gyakori bélrendszeri fertőzések különböző autoimmun betegségek gyökere is lehet.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

vörös húsokAmerikai kutatók szoros összefüggést találtak a vörös húsok - főként feldolgozott formában történő - fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között.

Jó hír azonban, hogy ha a vörös húsokat egészségesebb fehérjeforrásra (például alacsony zsírtartalmú tejtermékekre vagy olajos magvakra) cseréljük, jelentősen csökkenthető a betegség kockázata.

A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének munkatársai kutatásuk során összesen 442 000 résztvevő több évtizedes kórtörténetét vizsgálták, akik közül 28 000 embernél alakult ki 2-es típusú cukorbetegség a megfigyelési időszak alatt. Az életkort, a testtömeg indexet, a táplálkozási- és életmódbeli szokásokat is figyelembe véve a kutatók azt tapasztalták, hogy napi 10 dkg feldolgozatlan vörös hús elfogyasztása 19 százalékkal növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Feldolgozott vörös húsoknál viszont már napi 5 dkg (pl. 2 szelet bacon vagy egy virsli) elfogyasztása is 51 százalékos kockázatnövekedést eredményez.

vörös húsAz eredmények tükrében a szakemberek mindenképpen azt javasolják, hogy a magas sótartalmú feldolgozott vörös húsok (pl. virsli, kolbász, bacon) fogyasztását csökkentsük minimális szintre, és feldolgozatlan formában se fogyasszunk belőlük sokat. Amennyiben lehetséges, együnk vörös hús helyett inkább sovány sajtokat, zsírszegény tejtermékeket és halat, olajos magvakat, teljes kiőrlésű gabonát illetve babféléket. Ha valaki a napi egy adag vörös hús helyett például olajos magvakat fogyaszt, 21 százalékkal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát (zsírszegény tejtermékre történő cserénél 17 százalékkal, teljes kiőrlésű gabonaféléknél, pedig 23 százalékkal mérsékelhető a rizikó).

A feldolgozott vörös húsok kockázataira már több korábbi tanulmány felhívta a figyelmet, de a feldolgozatlan formában történő fogyasztás hatásait eddig nem vizsgálták ilyen részletesen. Egy 2010-es kutatás például összefüggést talált a vörös húsok fogyasztása és a szívinfarktus kialakulásának megnövekedett kockázata között, de az a vizsgálat nem tett különbséget a feldolgozott és feldolgozatlan vörös húsok között.

Vörös húsok

A mostani kutatás viszont egyértelműen bebizonyította, hogy a vörös húsok - elsősorban feldolgozott formában történő - fogyasztása rizikófaktort jelent a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. Mivel azonban a jelenlegi táplálkozási irányelvek egy kalap alá veszik a vörös húsokat más fehérjeforrásokkal (például a halfélékkel, szárnyasokkal, tojással, olajos magvakkal, hüvelyesekkel és szójával), ezért a kutatók szerint célszerű lenne a jövőben külön kezelni a cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó vörös húsokat, és helyettük inkább az egészségesebb fehérjeforrásokat népszerűsíteni.

 

Forrás: A kutatásról az American Journal of Clinical Nutrition számol be., origo.hu

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

Mai Por

Spirulina kapszula

Dupla cellulóz tabletta