Független tanácsadó honlapja.

 

 

vérrög

cholican kapszula veican kapszula
omega-3 kapszula fokhagymaolaj kapszula
Cholican kapszula Veican kapszula Omega-3 kapszula Fokhagymaolaj kapszula

szívinfarktusInfarktus esetén természetesen a legfontosabb dolog, hogy a beteg a lehető legrövidebb időn belül kórházba kerüljön, de amerikai szakemberek szerint sokat segíthet a mentő megérkezéséig egy aszpirintabletta elrágása is.

A heveny szívinfarktusnak általában jól felismerhető, típusos tünetei vannak, de az ilyen rohamokat gyakran megelőző enyhébb előjeleknek sokszor nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a páciensek. Az infarktusra utaló panaszok ráadásul a felmérések szerint gyakran eltérnek a nőknél és a férfiaknál, ezért nem árt tisztában lenni a nemekre jellemző, olykor kevésbé infarktusszerű tünetekkel - hívja fel a figyelmet - különösen a nők figyelmét - az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatása.

Mások a tünetek a két nemnél

Míg férfiaknál általában a klasszikus tünetek (szorító jellegű mellkasi fájdalom és annak kisugárzása a nyakba és a karba, illetve légszomj) jellemzőek, addig nőknél inkább nagymértékű fáradékonyság, hideg verejtékezés és emésztési panaszok jelentkeznek. A nők majdnem felénél egyáltalán nem jelentkezik mellkasi fájdalom, viszont közel kétharmaduk tapasztal szokatlan fáradtságérzetet, és az infarktuson átesett nők csaknem felénél jelentkeztek a rohamot megelőzően alvászavarok, légszomj és gyomortájéki panaszok.

Segíthet egy aszpirintabletta

A sokszor nagyon eltérő tünetek ellenére szívroham esetén mindig ugyanúgy kell eljárni: azonnal értesíteni kell a mentőket. Amerikai szakemberek emellett azt ajánlják: amennyiben valakinél felmerül az infarktus gyanúja, a mentők értesítése után - ha lehetőség van rá - a beteg rágjon szét és nyeljen le egy aszpirintablettát.

Szakmai körökben régóta megoszlanak a vélemények arról, hogy az aszpirin, amely gátolja a vérrögképződést, és ezért tartósan, kis dózisban szedve segíti a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, segíthet-e egy infarktusos betegen is. Az American Journal of Cardiology című szakfolyóiratban korábban közzétett kutatásból az, derült ki, hogy segíthet: egy 325 milligrammos aszpirintabletta fél percig történő alapos szétrágása, majd lenyelése öt percen belül felére csökkentette az infarktus során az erek elzáródásában szerepet játszó vérlemezkék aktivitását.

Ha a tablettát egészben nyelték le, ugyanez a hatás csak 12 perc elteltével alakult ki. Ha tehát infarktus gyanúja merül fel, és a körülmények is engedik, a mentő megérkezéséig a beteg rágjon legalább fél percig aszpirintablettát - javasolják amerikai szakemberek.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )

Kalcium por gyermekeknek

Cholican kapszula

 

 

infarktusA szívinfarktus a leggyakoribb halálokok, közé tartozik hazánkban. A legfontosabb teendőnk a felismerés és a megelőzés!

Az agyi infarktus és szívinfarktust olyan érrendszeri betegségekre, elváltozásokra vezethetjük vissza, amelyek odafigyeléssel megelőzhetők lennének.

A folyamat lényege mindkét esetben legtöbbször az, hogy egy vérrög (thrombus) az érrendszer valamely szakaszán – a szívben vagy az agyban – elzárja a vér útját, amitől az adott terület nem jut elég oxigénhez, ez, pedig maradandó szövetelhalást és hegesedést okoz. A hegesedett terület elvékonyodhat, átszakadhat, zsákszerűen kitágulhat, itt, pedig további vérrög alakulhat ki. A fizikai következményeken túl lelki törést is okozhat, mivel az infarktus drasztikus életmódváltással jár.

A tünetek lehetnek alig észrevehetők és drámaiak egyaránt. Mindkét esetben összekeverhetjük más, enyhébb következményekkel járó, ideiglenes vérellátási zavarral. A szívinfarktus esetében ez az angina pektorisz: e tünetegyüttes esetében is mellkasi szorító, nyomó jellegű, szegycsont mögé lokalizálható fájdalom lép fel, fokozott izzadással és fulladásérzettel, nehézlégzéssel.

Az agyi infarktus, vagyis a stroke a tranziens iszkémiás attak (TIA) tüneteivel téveszthető össze; a TIA egy agyterület rövid, átmeneti keringési zavarát jelenti, hirtelen fellépő egyensúlyvesztéssel, szédüléssel, végtag-érzéketlenséggel vagy -gyengeséggel, de nem vezet hangsúlyos sejtpusztuláshoz. Ezen enyhébb zavarok fellépése azonban intő jel, mely előrevetítheti a komolyabb infarktus megjelenését!

 

Mik az infarktus okai?

Az infarktus legfőbb oka a koszorú- vagy agyi erek károsodása és elmeszesedése. Az érelmeszesedéssel (aterosclerosis) az erek belső felülete egyenetlenné válik, a szervezet ereiben található koleszterin és egyéb anyagok a meggyengült, sérült szövetrészeken lerakódnak, plakkokat képeznek, ezáltal az erek, átmérője szűkül, az artériák rugalmas fala megkeményedik, merevvé, törékennyé válik, ami akadályozza a véráramlást.

Az elmeszesedett, beszűkült erekben könnyen jön létre vérrög, vagyis trombózis, ami a koszorúerek esetében szívinfarktushoz, az agyi erek esetében agyi trombózishoz (ischaemiás stroke) vezet.

A vérrög kialakulása szempontjából azonban többféle infarktusról beszélhetünk mind a szív, mind, pedig az agy esetében:

A szívinfarktus kialakulhat úgy, hogy a vérrög a beteg szív belsejéből leszakadva ékelődik be egy koszorúérbe.

Máskor véralvadék eredményezi, ami ott alakul ki, ahol a koszorúér belső felszíne az évek során károsodott és elzáródott.

Az agyi infarktus esetében a vértelen, azaz iszkémiás stroke-ot több típusra oszthatjuk:

Az egyik a trombotikus stroke, amikor a vérrög helyben keletkezik a már leírt módon.

A másik típus az embóliás stroke, amikor a vérrög nem helyben keletkezik, hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakad, és elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék, véralvadék okozhat.

Mindkét szervnél tudunk olyan típusokról, amelyek nem kapcsolódnak vérrög keletkezéséhez. Szívinfarktust okozhat a koszorúerek görcsös összehúzódása (spazmus), ami beszűkíti az adott érszakaszt, és károsítja az általa ellátott területet; az agyban, pedig vérzéses stroke alakulhat ki, ha az agy valamelyik ere megreped, így a kiömlő vér nyomja az agyat, továbbá az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.

 

Az infarktus rizikófaktorai

Mivel az infarktusok hátterében az ereink rossz állapota áll, minden olyan faktor, amely hat rájuk, növeli a kialakulás kockázatát, legyen szó akár fiziológiás, környezeti vagy örökletes tényezőkről, melyek egymással is összefüggnek:

Magas koleszterinszint, elhízás: a helytelen táplálkozás, illetve egyes anyagcserezavarok magas vérzsír szintet okoznak, ami az érelmeszesedésben nagy szerepet játszik.

Magas vérnyomás: az érelmeszesedés egyik legfontosabb kockázati tényezője, tartós fennállása esetén az érrendszer és bizonyos szervek súlyosan károsodnak.

Magas vércukorszint, cukorbetegség: 2-es típusú cukorbetegségben szervezetünk nem képes megfelelően kezelni a cukrot, és károsodik vérrögoldó képességünk, továbbá társulhat mellé elhízás és magas vérnyomás is, melyek együtt fokozzák az érelmeszesedés és a vérrögképződés kockázatát.

Emelkedett homocisztein-, C-reaktív protein- és fibrinogén-szint: a homocisztein aminosav bomlástermék normálisan is jelen van a vérünkben, emelkedett szintje azonban növeli az érelmeszesedés és az infarktus előfordulási esélyét.

Krónikus gyulladás: jelentősen fokozza a szívinfarktus kialakulásának valószínűségét azáltal, hogy károsítja az erek belső falát. Összefügg a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgás hiányával.

Dohányzás: a dohányzás elősegíti az erekben a plakkok kialakulását, a nikotin fokozza a szívműködést, a dohányfüstben található szén-monoxid kiszorítja az oxigént a vörösvértestekből, ami miatt fokozott keringési munka mellett lesz ugyanannyi a szállított oxigén mennyisége.

Alkohol: a túlzott ivás, ingadozóvá teszi a vérnyomást és a trigliceridszintet, ami növeli a szívinfarktus kockázatát.

Fokozott stressz: a zaklatott, stresszel teli életvitel megterheli a szervezetünket, és általános egészségi állapotunkon túl hatással van szívünk, ereink működésére is.

Mozgásszegény életmód: a fizikailag inaktív életmódban gyakoribb az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség, melyek növelik az érelmeszesedés kockázatát.

Genetikai hajlam, korábbi előfordulás a családban: az érbetegségek és a magas vérnyomás kiváltásában szereplő kockázati tényezők családon belül öröklődhetnek, és hajlamosíthatnak a szív- és agyi infarktus kialakulására.

 

Megelőzés, de hogyan?

A megelőzés nagyrészt a kockázati tényezők kiiktatásán alapul: rendszeres testmozgással, helyes táplálkozással, a dohányzás mellőzésével, a genetikai hajlamok felderítésével és további életmód-változtatásokkal mérsékelhetjük az infarktus kialakulásának esélyét.

 

 

Forrás: otvenentul.hu

 

harmonizáló készülék super kalcium omega-3 kapszula fokhagymaolaj kapszula
Harmonizáló készülék Super kalcium Omega-3 kapszula Fokhagymaolaj kapszula

 

 

trombózisVéget ér a film, mindenki mozgolódni kezd. Aki magától nem tenné, azt hamarosan egy női hang buzdítja, öt percben bemutatva az ülve is elvégezhető egyszerű tornagyakorlatokat.

Ez a jelenet ma már minden hosszú távú repülőúton kötelezően lejátszódik.

Nem volt ez mindig így: jó néhány utas tragikus halála kellett hozzá, hogy a légitársaságok felismerjék: a trombózisveszély olyan probléma, melynek megelőzését nem bízhatják kizárólag az utasokra. A legfontosabb, hogy a lábtrombózis és a tüdőembólia egy és ugyanaz a betegség - mondja dr. Damásdi Katalin, háziorvos. A trombózis tehát nem önmagában jelent elsősorban problémát, hanem az általa kiváltott tüdőembólia az, ami könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő.

Hogy alakul ki?

A lábszárban áramló vér hosszas tétlenség hatására lelassul. A lelassult vér könnyebben megalvad, az így kialakult alvadt vérrögöt hívjuk trombusnak. Ez elzárja az áramló vér útját, a láb fájdalmasan megdagad: kialakul a trombózis. A vérrög azonban nem feltétlenül marad a helyén, könnyen leválhat, és elindulhat a tüdő felé. A vénás rendszerben áramolva leghamarabb a tüdőben találkozik szűkebb erekkel, ezért itt akad el: minél nagyobb a vérrög, annál szélesebb eret zár el, és jó eséllyel annál nagyobb tüdőfelület működését akadályozza meg.

trombózis

Hogy lehet felismerni?

A mélyvénás trombózis típusos esetben féloldali betegség, az érintett láb váratlanul megduzzad, a lábfej feszítése vagy a lábszár tapintása fájdalmas. Tapasztalt orvos ránézésre felismeri a betegséget, de igazolni ultrahangvizsgálattal szokták. Sokszor a tünetek nem típusosak, ilyenkor a diagnózis elhúzódhat. A tüdőembólia típusosan légszomjjal, éles, szúró mellkasi fájdalommal kezdődik, de néma, szinte tünetmentes is lehet, vagy más betegséghez, pl. szívinfarktushoz hasonló tüneteket mutathat. A betegség felismeréséhez a legtöbb segítséget a mellkasi CT vizsgálattól várhatjuk.

Előzzük meg!

Trombózis a végtagok hosszas tétlenségének következtében alakulhat ki. Ha valaki egészségügyi okokból kényszerül hosszas fekvésre (például fekvőgipsz vagy műtét utáni lábadozás miatt), akkor a kórházban automatikusan kap vérhígítót. Azonban ha a tartós inaktivitásnak nem egészségügyi oka van - például egy hosszú busz- vagy repülőút - a tudatos megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

A trombózis kialakulásának veszélye fokozottabban érinti azt, aki korábban már kapott trombózist, túlsúlyos, cukorbeteg, dohányzik, fogamzásgátlót szed, terhes, daganatos betegségben szenved, illetve mozgásszegény életmódot folytat.

 

Forrás: Nők Lapja, hazipatika.com

 

További cikkeink:

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék

CHI gép

Fokhagymaolaj kapszula

 

 

 

TrombózisA trombózis ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít, hiszen 40 ezer ember hal meg évente aterotrombózis miatt.

Mivel az öröklött hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is elősegíti a kialakulását, megfelelő életvezetéssel és rendszeres szűréssel sokat tehetünk egészségünkért. Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője a kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről beszélt.

A véralvadás egyensúlya könnyen felborulhat

A véralvadási rendszer kényes egyensúlya számos tényező miatt felborulhat. Ha az alvadás irányába tolódik el, trombózis jöhet létre, vagyis a szív által mozgásban tartott vérkeringés leállása az érrendszer valamelyik szakaszán. Típusai közül egyik legveszélyesebb a mélyvénás trombózis, amely sokszor jellegtelen tünetekkel jelentkezik, mint a görcsös lábszárfájdalom, indokolatlan fáradtság érzettel. Ha további vénaszakasz is elzáródik, már jól láthatóvá válik a lábdagadás, és pihenéskor sem szűnik a lábszár fájdalma. A bőr ekkorra feszessé, fénylővé, meleggé, kissé kékes árnyalatúvá válik.

A trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a vérrög feloldása, a későbbiekben, pedig a vérrög ismételt kialakulásának megelőzése.

A nőknek nagyobb a kockázata?

trombózisSzámos olyan veleszületett állapot létezik, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva trombózis kialakulását eredményezhetik. Tény az is, hogy számos olyan állapot ismeretes, amely csak a nőket érinti és növelheti a trombózis kialakulásának kockázatát. Ilyen a fogamzásgátló tabletták szedése, a terhesség és a menopauza alatt alkalmazott hormonpótló kezelés. Fokozott trombóziskészségre lehet gyanakodni a hölgyeknél akkor is, ha a meddőséggel illetve a gyakori vetéléssel küzdenek. Az ilyen esetek nagy részében az alvadásgátló kezelés teszi lehetővé a baba kihordását.- tájékoztat prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője.

Kiemelt kockázati tényezők

Fokozott trombózis-hajlamról beszélhetünk az alábbi tényezők megléte esetén:

-Visszérbetegség

- Kevesebb, mint napi 1,5 liter folyadék fogyasztása.

- Ülő vagy álló munka vagy huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, gipsz vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat.

- Felmenők közt vagy vérszerinti testvérnél, esetleg az érintettnél elfordult trombózisos betegség.

- A dohányzás miatt az érfalon meszes felrakódás keletkezik, az ér keresztmetszete szűkül, a vörösvértestek száma pedig a relatív oxigénhiány miatt nagyobb lesz, a szűk erecskékben könnyen összetapadnak, így a vér folyékonysága csökken, alvadékonysága viszont fokozódik.

- A terhesség (és ugyanígy az elhízás is) fokozza a kismedence és a lábak vénáira nehezedő nyomást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott.

- Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet, illetve gyes daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot.

Bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén kiemelten ajánlott a szűrésen való részvétel és a szakorvosi kontroll!

 

Forrás: OxygenMedical, napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék

CHI gép

Fokhagymaolaj kapszula

 

 
ElsőElőző123TovábbUtolsó