Független tanácsadó honlapja.

 

 

telített zsírsavak

ponty halászléIgazán jó halászlét csak pontyból lehet készíteni, ami elsősorban ennek a fajnak a nagyobb zsírsavtartalmával magyarázható, a halászlé ízét adó fűszermolekulák ugyanis zsírban oldódnak. Tévedés, hogy a pontyban nincsenek jótékony élettani hatású zsírsavak.

"A pontyhús legfőbb táplálkozásbiológiai értékét a könnyen emészthető fehérje mellett a benne található zsírsavak adják" - mondja dr. Horváth László, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének emeritus professzora. "Döntően többszörösen telítetlen hosszú szénláncú zsírsavakról van szó, amelyeknek nagy szerepe van az érfalak rugalmasságának megőrzésében. Ezek a zsírsavak segítenek megelőzni az érelmeszesedés, valamint a magas vérnyomás kialakulását."

A ponty a hazai haltenyésztésben-halászatban kivívott vezető szerepét - az itthon kifogott évi 20-22 ezer tonna hal 60-70 százaléka ponty - igénytelenségének, gyors növekedésének és sajátos viselkedésének köszönheti. Táplálék keresése közben ugyanis felkavarja az iszapot, üledéket. A zavaros, tápanyagokban, gazdag vízben fokozódik az algatermelődés, ez pedig táplálékkal látja el az apró, alsóbbrendű rákokat, amelyek a vízi táplálékláncban főként a fiatalabb, 1-3 éves pontyok táplálékát jelentik. Az üledék felkavarását a szaknyelvben bioturbációnak nevezik, amely nemcsak magának a pontynak kedvez, hanem végső soron az összes többi halfajnak is, ezért kijelenthetjük, hogy gazdaságos haltenyészet ponty nélkül nem létezne" - mondja dr. Horváth László.

A halhús legfőbb értékét a benne lévő telítetlen zsírsavak adják

pontyokTermészetes körülmények között - áttételesen - az alga a ponty hasznos telítetlen zsírsavainak fő forrása. "Tógazdasági körülmények között tenyésztett pontyok azonban nemcsak természetes táplálékot fogyasztanak, hanem mivel a ponty mindenevő, kiegészítésképpen gabonafélékkel (kukorica, búza, árpa) is takarmányozzák az állományokat. Ezért az ily módon tenyésztett pontyok zsírtartalma természetes módon magasabb. Egy természetes körülmények között élő ponty zsírtartalma 5- 10 százalék körüli, a túltakarmányozottaké, pedig elérheti 15-20 százalékot is, de még ezek a gabonaeredetű egyszeresen telítetlen zsírsavak (például olajsav) is egészségesnek minősülnek" - mondja a professzor.

"Azt, hogy a halak a szív- és érrendszer szempontjából hasznos zsírsavakat tartalmaznak, tengeri népeket vizsgálva fedezték fel. Megfigyelték például, hogy az eszkimóknál egykor alig fordult elő szívinfarktus. Amióta ők is egyre inkább követik a nyugati étrendet, azóta a körükben is megnőtt a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. Ez azt bizonyította, hogy az alacsony gyakoriságú szív és érrendszeri megbetegedések oka nem genetikai, hanem táplálkozási eredetű, a vízi élőlényekben gazdag étrenddel volt magyarázható. Hasonló jelenség figyelhető meg a japán étkezési kultúrában is" - mondja dr. Horváth László.

Hidegvízi tengeri halaknál igazolták azt is, hogy a bennük lévő hasznos, többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a parányi vízi növényekben, az algákban termelődnek. A jótékony hatású zsírsavak azután a táplálékláncon keresztül felhalmozódnak a plankton rákokban, majd a velük táplálkozó halakban. Hasonló folyamat játszódik le az édesvizekben is.

A takarmányozott pontyban az olívaolajhoz hasonló zsírsavak találhatók

A természetes táplálékon felnövő pontyok esetében szintén magas a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, míg ha mesterséges táplálékot is kapnak, több, kevésbé értékes telített és egyszeresen telítetlen zsírsav is keletkezik. "Bár a takarmányozott pontyok esetében kisebb a jótékony hatású, többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, de még így is sok, az olívaolajban található zsírsavakkal azonos, élettanilag szintén előnyös, egyszeresen telítetlen zsírsavat találunk" - mondja az egyetemi tanár.

Az élettanilag legelőnyösebb, többszörösen telítetlen zsírsavak szempontjából a hazai halak közül egyébként a busa vagy a kecsege értékesebb, mint a ponty, de ezekből más halételek készíthetők. A jó halászléhez szükség van bizonyos zsírtartalomra, ami optimális szinten a pontyban van jelen. A busát, keszeget, kárászt sütve, a kecsegét, pedig inkább pörköltként érdemes elkészíteni.

Telített, telítetlen, egyszeres, többszörös zsírsavak

A zsírokat, felépítő zsírsavakat hosszú cérnaszálként kell elképzelni, a hosszuk attól függ, hogy hány szénatomot tartalmaznak egymás után. A hosszuk mellett a zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával szokás jellemezni. Ennek alapján megkülönböztetnek kettős kötést nem tartalmazó telített, egy darab kettős kötéssel rendelkező egyszeresen telítetlen, és több kettős kötést tartalmazó többszörösen telítetlen zsírsavakat.

Sok telített zsírsavat tartalmaznak az állati zsírok, még a soványnak tűnő húsok is, a növényi források közül például a kókusz- és a pálmazsír. A telített zsírok károsítják a szív- és érrendszert, azáltal, hogy növelik a vérben a "rossz" (LDL-) koleszterin szintjét, így hozzájárulnak az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a stroke, a szívinfarktus és a trombózis kialakulásához.

Telítetlen zsírsavak a növényi olajokban, valamint a halakban, halolajban, tenger gyümölcseiben találhatók. A többszörösen telítetlen zsírsavakra (omega-6 és omega-3 zsírsavak) minden életkorban szükség van, de kisgyerekkorban különösen, mert az idegrendszer és a retina egészséges fejlődéséhez, működéséhez nélkülözhetetlenek. Ezek a zsírsavak ráadásul védik a szív- és érrendszert, és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A kutatások szerint azok a népek, amelyek nagyobb mennyiségben fogyasztanak telítetlen zsírsavakat, kevésbé szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésektől, mivel e zsírsavak hozzájárulnak a megfelelő koleszterin- és triglicerid szint kialakításához.

A táplálkozási szakemberek szerint az volna az optimális, ha elfogyasztott táplálékunkban a telített, az egyszeresen telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya 1:1:1 lenne.

 

Forrás: origo.hu


További cikkeink:

Omega 3 kapszula

Spirulina kapszula

Veican kapszula

 

 

koleszterinKis odafigyeléssel megelőzheted a sokszor halálos véget érő szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

Magyarországon minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségben veszíti életét. Hogy ez így van, nem átok vagy tőlünk független, megmásíthatatlan akarattól függ, hanem elsősorban az életmód következménye. A lesújtó statisztikai adat mellé jól illeszkedik a hazai „koleszterinhelyzet”, hiszen a felnőtt lakosság 66%-ának magas a koleszterinszintje (forrás: Háziorvosi Továbbképző Szemle, XVI/2., Dr. Pados Gyula: A Hiperkoleszterinémia nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei). A két jelenség, pedig jócskán összefügg.

 

 

Rajtad múlik

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában több olyan tényező is közrejátszik, melyet nem tudunk befolyásolni, így az életkor, a nemi hovatartozás vagy a családi halmozódás. A koleszterinszint, amely kiemelkedő faktor az ilyen típusú betegségekben, viszont egyértelműen befolyásolható.

A koleszterint ugyanis részben a táplálkozással biztosítjuk, részben a szervezetünk állítja elő. Szállítását a vérben fehérjék végzik, mintha csak kis koleszterin csomagocskákat vinnének. A rakomány – azaz a koleszterin – alapvetően kétféle lehet.

A „jó” koleszterint a fehérjék könnyen képesek összegyűjteni akár a sejtfalakról is, így megtisztítva az érfalakat, akár az érelmeszesedést is visszafordítva.

A „rossz” koleszterin viszont – kis sűrűségénél fogva – nem képes átjutni az érfalon: koncentrációja a vérben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, érelmeszesedést okoz, és a beszűkült erekben könnyen létrejöhet infarktus, trombózis vagy agyvérzés.

A koleszterinszint befolyásolható

A legnagyobb koleszterinbombák általában állati eredetűek. A magas koleszterinszintért leginkább a tejfélék, így a tejszín, a vaj, továbbá a belsőségek – a vese, a máj, a velő –, illetve a tojássárgája felelősek.

Ezenkívül érdemes ügyelni a telített és telítetlen zsírsavak megfelelő arányú fogyasztására is. A telített zsírokban gazdag táplálék ugyanis egyértelműen megnöveli a vérben a „rossz” koleszterin koncentrációját. A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található; elsősorban a sertéshúsban, a húskészítményekben (pl. kolbász, szalámi), valamint a nem fölözött tejben és tejtermékekben. Ezek helyett célszerűbb magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú húsokat fogyasztani (csirke, pulyka, hal, vad).

A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése mellett ajánlott a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek fő forrásai a növényi olajok, amelyekkel érdemes helyettesíteni az állati eredetű zsírt, továbbá az olajos magvak (dió, mandula, mák) és a halak. Fontos hangsúlyozni a más jellegű hajlamosító tényezők, a stressz és a mozgásszegény életmód átalakítását, valamint a dohányzás mellőzését is.

A koleszterinszint rendben tartásához a megfelelő táplálkozás és az egészséges életmód mellett nagymértékben hozzájárul a növényi szterinek fogyasztása.

Mi az a növényi szterin?

szterin

A növényi szterin olyan anyag, amelyet növényi olajokból vonnak ki, és a szerkezete hasonló a koleszterinéhez. Hasonló szerkezetüknek köszönhetően a növényi szterin megakadályozza a koleszterin felszívódását. Átlagos táplálkozással naponta kb. 200-400 mg növényi szterint viszünk a szervezetünkbe, amit érdemes kiegészíteni, hiszen – különösen ötven fölött – ennél jóval többre is szüksége lehet a szervezetünknek. A napi fogyasztási mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a 3 g-ot.

A kiegyensúlyozott étrend mellett tehát jó, ha figyelemmel kíséred – akár naplózva – a koleszterinszintedet, és lehetőség szerint kiegészítő készítményekkel pótolod a megfelelő mennyiségű szterint, illetve a szervezeted számára szintén fontos vitaminokat.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

További cikkeink:

TIENS teakeverék

Spirulina kapszula

Cink kapszula

 

 

kolozsvári zsalonna koleszterinEgészségesebb-e a megbízható forrásból származó disznózsír, libazsír, mint a napraforgóolaj vagy az olívaolaj? Miben süssük a karácsonyi menüt? Mért nem egészséges a disznótoros, és melyek az igazán koleszterinbomba ételek?

"Először is ne süssük a karácsonyi menüt, hanem használjunk egyéb, korszerűbb konyhatechnológiai eljárást" - tanácsolja dr. Martos Éva, az Országos Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója. "Sütéskor ugyanis a hús akár a zsiradék 30 százalékát is magába szívja". Egy gramm zsír, pedig 9,3 kcal (38,94 kJ) energiabevitelt jelent. A zsíradékban való sütésnél egészségesebb megoldás lehet például az ételek párolása, fóliában való sütése vagy például a római tál.

 

A baromfizsírok sem egészségesek

 

"Akármilyen megbízható forrásból is származik az a sertészsír, a növényi olajok egészségesebbek. A növényi olajok még a sertészsírnál kedvezőbbnek tartott mangalicazsírnál is egészségesebbek" - mondja dr. Martos Éva.

 

sertészsírban sült húsMind az állati eredetű zsírokban, mind a növényi olajokban találhatók telített és telítetlen zsírsavak is. Ám míg az állati zsírokban a telített zsírsavak vannak döntő többségben, a növényi olajokban a telítetlen zsírsavak dominálnak.

 

A telített zsírsavakkal az a legfőbb probléma, hogy növelik mind az össz-, mind az LDL-koleszterin-szintet (ez utóbbit szokás "rossz koleszterinnek" is nevezni). A jó koleszterinek (HDL-koleszterin) szintjét viszont csak csekély mértékben emelik. Az optimálisnál magasabb magas koleszterinszint felgyorsítja az erek rugalmatlanná válását, elmeszesedését, érszűkülethez vezet, és ez által növeli az érelzáródás: az infarktus, stroke kockázatát.

A növényi olajokat alkotó telítetlen zsírsavak viszont csökkentik mind az össz-, mind az LDL (rossz) koleszterin-szintet - ezért érdemes lenne többet fogyasztani növényi olajokból. A magyar lakosság összkoleszterin-szintjének átlaga ugyanis 5,7 mmol/l, miközben az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2 mmol/l. A becslések szerint a magyar felnőtt lakosság 66 százalékának koleszterinszintje magasabb az ajánlottnál.

 

Zsírok-olajok energia- és tápanyagtartalma (100 gramm zsírban vagy olajban)

 

 

Energia (kcal)

Zsír (g)

Ebből telített zsír (g)

Koleszterin (mg)

Sertés és libazsír

920

99,5

41,3

86-100

Olívaolaj, extra szűz

900

100

14

0

Olaj, napraforgó

830

92

11

0

Olaj, repce

930

100

6

0

Olaj, búzacsíra

930

100

2

0

 

A növényi olajokkal csökkenthető a koleszterinszint

 

A növényi olajok nemcsak hogy nem emelik a koleszterinszintet, de a bennük található fitoszterineknek köszönhetően - elegendő mennyiségben fogyasztva - még csökkenteni is képesek azt. A fitoszterinek elsősorban zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, napraforgó-, szója-, repce- és szezámolajban találhatók. Fontos tudni azonban, hogy a fitoszterinek hőérzékeny vegyületek, ezért érdemesebb őket inkább főzés nélkül, nyers salátákhoz fogyasztani.

 

Finom, de nem egészséges

 

sült borjúmájAz egészségtelen telített zsírok azonban nem csak látható formában - sertészsírban, baromfizsírokban, vajban - vannak jelen, de rejtetten is megbújhatnak. Többek között felvágottakban, kolbászfélékben, zsíros sajtokban, tejfölben, tejszínben, csülökben, tepertőben, szalonnákban, császárhúsban, zsíros húsokban. Jelentősen növelik a koleszterinszintet a belsőségek (máj, vese, velő) is, valamint a tojássárgája. Koleszterinből egyébként egészségesek számára maximum napi 300 mg ajánlott, emelkedett vér kolesztreinszint esetén legfeljebb 200 mg/nap a megengedett mennyiség. Hiába vonzó tehát ilyenkor télen a jó disznótoros, aki vigyáz ereire, kihagyja a tepertő, szalonna, csülök rendszeres fogyasztását.

 

 

 

Koleszterinbomba ételek (energia- és tápanyagtartalom 100 grammban)

 

 

Energia (kcal)

Koleszterin (mg)

Angolszalonna

500

70-80

Kolozsvári szalonna

640

70

Majonéz

735

142

Füstölt szalonna

720

105

Tepertő

820

155

Tojás

66

185

Ömlesztett sajtok

280

100

Zsíros sajt (trappista, füstölt eidami)

320-380

105-135

Baromfi párizsi

240

110

Csirkemáj

130

490

Disznósajt

275-320

110

Hurka (véres, májas)

290

150-170

Kenőmájas

320

224

Liba, kacsa pecsenye

200

80-86

Marhamáj, borjúmáj

130

300-360

Sertés lapocka, csülök

250-350

70-100

Sertésmáj

175

354

Téli szalámi

530

150

Turista szalámi

340

113

 

Az élelmiszerek tápanyagtartalmának forrása: dr. Zajkás Gábor, Gyurcsáné Kodrát Ilona: Szív- és érbetegek nagy diétáskönyve, SpringMed Kiadó, 2010

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

 

 

tojásMegdőlni látszik az a mítosz, hogy a tojás egészségtelen, "érfalgyilkos" koleszterinbomba, amelynek fogyasztásától minden egészségtudatos embernek tartózkodni kell.

Több kutatás is igazolta a közelmúltban, hogy az étellel a szervezetbe kerülő koleszterin elenyésző része jut csak a véráramba, és a koleszterinszint szempontjából a telített zsírsavak és a transz-zsírok jelentik a legnagyobb veszélyt. Az amerikai Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének munkatársai a tojásfogyasztás és a szívbetegségek összefüggéseinek vizsgálatakor most azt is kimutatták, hogy nincs kapcsolat a tojásfogyasztás és a szívbetegségek kialakulása között. Kivételt csak a cukorbetegek képeztek, akiknél napi egy tojás elfogyasztása enyhén növelte a keménytojásszívbetegség kockázatát. A tanulmány cukorbetegek számára heti maximum 3 tojást javasol, egészséges embereknek, pedig napi maximum 2 tojást.

Több szempontból is jó hír, hogy a tojás végre lekerülhet a tiltólistáról. Kiváló tápanyagforrás, egy átlagos méretű tojás összesen 7 gramm fehérjét és mindössze 75 kalóriát tartalmaz. Találhatók még benne jótékony hatású antioxidánsok (lutein és zeaxanhtin nevű karotinoidok), amelyek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a látásélesség és a szem egészségének megőrzésében. Ugyancsak van benne D és B-12 vitamin is.

A tojás ráadásul pillanatok alatt és sokoldalúan elkészíthető, így aki gyors és kiadós ételre vágyik, készítsen például omlettet. Az omlett változatosan fűszerezhető, és igazán pikánssá tehető egy kis gombával, sajttal vagy sonkával.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Kínai datolya (jujuba) kivonat

Omega 3 kapszula

Sleeping natural tabletta

Cholican kapszula

Cink kapszula

TIENS teakeverék

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó