Független tanácsadó honlapja.

 

 

szuperbaktérium

cordyceps kapszula
Ózonizátor Cordyceps kapszula

H30-Rx szuperbaktériumA baktériumtörzs mára súlyos közegészségügyi veszélyt jelent. Az E. coli baktérium egyetlen antibiotikum-rezisztens törzse okoz leggyakrabban nőkben és idős emberekben bakteriális fertőzést.

Amellett, hogy ellenállóvá vált az antibiotikumokkal szemben, a H30-Rx törzs arra a kivételes képességre is szert tett, hogy könnyen átterjed a húgyutakból a véráramba, rendkívül veszélyes állapotot, vérmérgezést okozva. Ez pedig a legújabb tanulmány szerzői szerint azt jelenti, hogy a H30-Rx törzs a húgyúti fertőzéseket szenvedő több mint 10 millió amerikai számára jelent komoly veszélyt.

 

A George Washington Egyetem orvosi karának kutatói Lance Price vezetésével arról számoltak be az MBio december 17-i számában megjelent tanulmányukban, hogy ez a baktériumtörzs a többi E. coli törzsnél nagyobb mértékben képes átterjedni a húgyhólyagból a vesére, majd innen tovább a véráramba. A kutatók szerint a H30-Rx körülbelül 1,5 millió húgyúti fertőzést, és több ezer halálozást okoz az Egyesült Államokban évente.

 

A genetikai elemzés kimutatta a H30-Rx kifejlődését. Több mint két évtizeddel ezelőtt a H30 nevű törzs kifejlesztette két gén mutációját. Ez egy H30-R nevű klón kialakulásához vezetett, amely ellenálló lett a Cipro antibiotikummal szemben. Nem sokkal később kifejlődött a H30-Rx törzs, amely már számos antibiotikum típussal szemben ellenálló. A kutatók ugyanakkor azt állítják, hogy a H30-Rx alapos vizsgálata lehetővé teheti egy olyan oltóanyag kifejlesztését, amely több fertőzést is megelőzhet.

 

Forrás: vital.hu

 

cordyceps kapszula
Ózonizátor Cordyceps kapszula

 

 

Szuper baktériumKorunk embere hajlamos azt gondolni, hogy legyőztük a káros baktériumokat az antibiotikumok sokaságával.

A valóságban, pedig az orvosok és a tudósok manapság attól tartanak, hogy az úgynevezett „szuperbaktériumok” világméretű terjedése az antibiotikumok előtti érába taszíthatja újra az emberiséget, amikor banális fertőzések nem kezelhetők, rutin műtétek és beavatkozások életveszélyesek lehetnek.

 

A jéghegy csúcsa

Magyarországon évente több száz ember halálát okozzák a „multirezisztens baktériumok”.  Tavaly - az ÁNTSZ adatai szerint - mintegy 2500 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzést jelentettek, amelynek következtében 700-an haltak meg - mondta el Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont immunológus, endokrinológus orvosa.

Ezek a számok azonban nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet, mert bár 2006 második felétől a kórházak kötelesek jelenteni a fertőzéseket, nem minden egészségügyi intézmény teszi ezt meg. Ráadásul a multirezisztens kórokozók jelenlétét az emberi szervezetben csak mikrobiológiai mintavétellel lehet kimutatni, ám ezek drágák, ezért nem túl gyakoriak a magyar kórházakban. A bejelentett esetek száma így is körülbelül harminc százalékkal nő évente. Máshol sem jobb a helyzet: becslések szerint az Európai Unióban évente 400 ezren fertőződnek meg antibiotikum rezisztens baktériumok által, főként kórházakban, több mint 25 ezer ember esetében, pedig végzetesnek bizonyulnak a fertőzések.

Bőrön át is behatolnak

A legtöbb esetért Magyarországon is a MRSA a felelős. Az MRSA (vagyis a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) egyike az úgynevezett szuperbaktériumoknak, melyek a legtöbb, vagy éppen majdnem az összes ismert antibiotikummal szemben ellenállók. Az MRSA a „sima” Staphylococcus aureusból fejlődött ki, amely a felnőttek harminc százalékánál előfordul anélkül, hogy gondot okozna, s ha mégis megbetegít, akkor jól kezelhető antibiotikumokkal.

A baktérium rezisztens változata annál több problémát okoz világszerte, főként kórházi környezetben, ahol sok legyengült immunrendszerű ember gyűlik össze zárt helyen.

A sokszor nem megfelelő kórházi higiénés viszonyok, a zsúfoltság és a személyzet túlterheltsége is kedvez a szaporodásuknak. Kedvelt  helyük az intenzív osztály és a sebészet, ahol leginkább a sebeken keresztül vagy valamilyen eszköz (például katéter) révén kerülnek a szervezetbe, de a bőrön át is bejuthatnak.

Az MRSA egyik változata ugyanakkor már évek óta terjed a kórházakon kívül is, egyelőre elsősorban főleg zárt közösségekben - például iskolákban, börtönökben, laktanyákban, vallási közösségekben, hajléktalanszállókon - bukkan fel. Ez a variáns kórházi változataival szemben egyelőre jobban kezelhető, mivel kevesebb gyógyszernek áll ellen. Kérdés, hogy meddig.

Az MRSA azonban csak az egyik - bár leggyakoribb - tagja a rezisztens baktériumok egyre bővülő, hatalmas táborának. Nem kevésbé veszélyesek például az E. coli, a Klebsiella pneumoniae vagy a Clostridium difficile rezisztens törzsei. Ráadásul keveset beszélnek itthon arról, hogy nálunk is egyre jobban terjednek a gyógyszerekre rezisztens TBC baktériumok.

Minta országok és lemaradók

Az Európai Unió 2002-ben ajánlásokat fogalmazott meg a multirezisztens baktériumokkal szembeni küzdelemre, de az ajánlások betartása nem kötelező. Több tagállam - köztük Magyarország - nem tartja be maradéktalanul az antibiotikumok racionális, óvatos alkalmazásával kapcsolatos ajánlásokat. Átfogó nemzeti programokra lenne szükség, amely tartalmazza a mikrobiológiai vizsgálatok növelését, a fertőzések felügyeleti rendszerének fejlesztését. Az ilyen programok bizonyítottan 30-50 százalékkal csökkentik a kórházi fertőzéseket, és igen jelentős mértékben visszaszorítják a multirezisztens kórokozókat. Svédország például mintaszerűen jár el ezen a téren: az állam szorosan felügyeli a kialakuló új fertőzéseket, és szükség esetén joga van rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy ha megjelenik egy rezisztens törzs, azonnal szigorú receptírási szabályokat vezetnek be. Így lehet az, hogy Svédországban a Staphylococcus-fertőzések alig két százaléka rezisztens, míg az Egyesült Államokban ez hatvan, Magyarországon, pedig 25 százalék.

Hogyan védekezzünk a szuperbaktériumok ellen?

A rezisztencia kialakulásáról mi tehetnünk leginkább, mivel akkor is antibiotikumot adunk, esetleg szedünk, amikor ennek nem áll fenn a javallata (például vírus-fertőzések esetén.) A feleslegesen felírt vagy helytelenül használt antibiotikumok tömegéért viszont „hálásak” a mikrobák, mert könnyedén ellenállóvá válnak egy-egy gyógyszerrel szemben. A rezisztencia felgyorsulásának másik oka, hogy gyakran az élelmiszerekbe (például a húsokba) is kerülnek antibiotikumok.

-Ne forszírozzuk tehát az orvosnál az antibiotikumok felírását, különösen influenza vagy megfázás esetén. Megelőzésként semmiképp se szedjünk antibiotikumot!

-Ha azonban az orvos antibiotikumot ír fel, az utasításoknak megfelelően - úgy és annyi ideig - kell szedni, ahogy az orvos előírja; az antibiotikum kúra nem szakítható meg akkor sem, ha már nem lázas az ember, vagy már jobban érzi magát.

-Ha nem hat az antibiotikum, az újabb kúra előtt mikrobiológiai és egyéb vizsgálatokra, illetve infektológiai konzultációra szóló beutalót kell kérni az orvostól.

-Ügyelni kell az alapvető higiénére. Gyakran kell kezet mosni, különösen, ha hazaérnek bárhonnan, WC-használat után, ételkészítéskor, étkezéskor, a háziállatok gondozása után (az állatok gyakran hordozói a multirezisztens kórokozóknak). A beteg kérje, hogy az orvos is mossa meg a kezét, mielőtt megvizsgálná, még akkor is, ha a magyar orvos-beteg viszonyrendszerben ez elég szokatlannak tűnhet.

-Erősítsük az immunrendszerünket. Alapvető dolog - és ezzel az orvosok sem számolnak gyakorta -, hogy a kórokozókat végeredményben nem az antibiotikumok pusztítják el, hanem a szervezet immunrendszere.

 

Forrás: endokrinkozpont.hu, napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Gyümölcs és zöldség tisztító készülék

 

 

szuperbaktériumokKatasztrofális fenyegetésnek nevezte Anglia tisztiorvosa az antimikrobiális rezisztenciát az egészségügyi rendszerekre, hangsúlyozva, hogy alacsony sebészeti kockázatú betegek halhatnak meg pusztán azért, mert olyan fertőzést kapnak, amelyet az orvostudomány nem tud gyógyítani.

Sally Davies hétfőn az antibiotikumokkal szemben rezisztens "szuperbaktériumokról" szóló jelentésének közzétételekor globális erőfeszítéseket sürgetett annak a "gyógyszeripari kutatási résnek" a betömésére, amelyet az antimikrobiális rezisztencia üt az ellátó rendszereken: olyan új gyógyszerek, kifejlesztésére van szükség, amelyekkel szembe lehet szállni az újfajta fertőzéseket okozó baktériummutánsokkal.

Közlése szerint az utóbbi évtizedekben csupán néhány új antibiotikumot fejlesztettek ki és dobtak piacra, miközben a bakteriális fertőzéseket egyre nagyobb arányban idézik elő a "szuperbaktériumok", amelyek ellenállnak a jelenleg elérhető gyógyszereknek.

"Versenyt futunk az idővel... Az antimikrobiális rezisztencia katasztrofális fenyegetést jelent. Ha nem cselekszünk most, húsz év múlva, ha valaki bemegy egy kisebbfajta operációra a kórházba, számolhat azzal, hogy meghal egy közönséges fertőzés következtében, mert nincs rá megfelelő antibiotikum. Egy egyszerű csípőműtét vagy szervátültetés halálos lehet a fertőzésveszély miatt" - figyelmeztet Anglia tisztorvosa.

Az általa nyilvánosságra hozott jelentés utalt arra, hogy az MRSA (meticillinrezisztens Staphylococcus aureus) néven ismert "szuperbaktérium" évente 19 000 ember halálát okozza csak az Egyesült Államokban - több emberét, mint amennyi áldozatot a HIV/AIDS követel. Hasonló, adat jellemző Európára is. Ráadásul terjedőben vannak egyéb mutánsok is. Az utóbbi években felütötte a fejét az antibaktériumnak ellenálló tuberkulózis (tbc, gümőkór), és egy új "szuperbaktérium" (NDM 1) is terjedőben van szerte a világon, amióta először észlelték Indiában.

Davies felszólította a kormányokat és a szervezeteket, hogy vegyék a fenyegetést komolyan, és bátorítsák új antibiotikumok kikísérletezését, nem sajnálva a ráfordításokat az innovációtól. A gyógyszeripartól azt kérte, hogy megőrizve a már meglévő antibiotikumok tárházát újak, kifejlesztésére összpontosítson.

 

Forrás: MTI, origo.hu

 

cordyceps kapszula
Ózonizátor Cordyceps kapszula

 

 

tengeri baktériumtörzsekTengeri baktériumtörzseket vizsgálva amerikai kutatók megállapították, hogy bizonyos egyedeik antibiotikumot termelnek, azzal védik meg társaikat más baktériumtörzsektől.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) mikrobiológusainak a Science tudományos magazinban ismertetett felfedezése arra utal, hogy a vadon élő baktériumok körében a vártnál jóval összetettebb kapcsolati háló működik, amelynek felhasználásával új antibiotikumokat lehetne nyerni az emberi betegségek kezelésére.

Martin Polz és csoportja az óceánban élő Vibrionaceae (Vibrio) családba tartozó baktériumtörzset vizsgálta, amelynek tagjai együttműködnek az ugyanebbe a baktériumcsaládba tartozó más törzsekkel való versenyben. A törzs néhány egyede erőteljes antibiotikumot termel, amellyel megölik a kívülállókat, miközben a törzs többi egyedének nem árt, mert azok rezisztensek a vegyületre.

szuperbaktériumokPolz hangsúlyozta, hogy a baktériumok társadalmi élete különlegesen fontos, tekintve, hogy az óceánok teljes biomasszájának 90 százaléka mikrobiális eredetű. A tengervíz egy milliliterében körülbelül egy millió mikroba él - tette hozzá a LiveScience című ismeretterjesztő portálnak nyilatkozva. Ezek a mikrobák felelősek a tápanyagok előállításáért, a szerves anyagok lebontásáért és más alapvető folyamatokért, amelyek az óceánokban zajló élethez szükségesek.

A Vibrio baktériumok között ártalmatlan lumineszkáló mikrobák is vannak, de olyan törzs is, amely kolerát okoz. A laboratóriumi körülmények között külön tenyésztett törzseket a kutatók "egymásnak eresztették", hogy megfigyeljék, miként lépnek kapcsolatba egymással. Összesen 35 ezer ilyen interakciót írtak le a Vibrio baktériumtörzseknél, amelyek közül 850-ben zajlott bakteriális hadviselés a telepek között.

A kapcsolatok megfigyelése után a kutatók statisztikai elemzéssel állapították meg, hogy az ölésre szakosodott baktériumegyedek jóval, nagyobb valószínűséggel ártottak a saját ökológiai populációjukon kívüli egyedeknek, mint azon belülieknek. "Ez volt az első jele annak, hogy valamiféle struktúra van a háttérben" - mondta Polz.

A küzdő törzseken belül a baktériumegyedek csak kis hányada "harcos", ám közülük sok rögtön "szuperharcos": egy telep Vibrio egyedeinek mintegy 5 százaléka képes legyőzni egy másik telep Vibrio törzsének több mint 25 százalékát.

Mivel a hagyományos antibiotikumok egyre hatástalanabbá válnak a rezisztens baktériumokkal szemben, az óceánok antibiotikum-termelő baktériumai új gyógyszerek forrásai is lehetnek.

 

Forrás: MTI,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Ózonizátor