Független tanácsadó honlapja.

 

 

szerotonin

idegsejtek neuronokNemrégiben amerikai tudósok fedezték fel, hogy melyek azok az idegsejtek, amelyek szorongóvá teszik az egereket, ha társaik agresszívek velük szemben. Fénnyel manipulálták ezeket a sejteket, és sikeresen megszüntették a szociális szorongást.

A kísérletben azonosított idegsejtek akadályozzák meg a szerotonin hormon kibocsátását, ennek hiánya, pedig összefügg a depresszióval és a szociális szorongásos zavarral - idézte a BBC hírszolgálata a Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.

 

A szociális szorongásos zavar, más néven társas fóbia, illetve szociális fóbia pszichiátriai betegség. Aki ebben szenved, társas helyzetekben, nyilvános szereplés alatt tartósan szorong, visszahúzódóvá válik, bizonytalannak érzi magát.

 

A friss kísérletben a kutatóknak sikerült "kikapcsolniuk" a szorongásért felelős neuronokat, az egerek, pedig nem törődtek tovább a zsarnokoskodással. A felfedezést további kutatások után az emberi idegrendszer működésére is alkalmazni lehet, és esetleg a pszichiátriai betegségek újabb kezelései is kifejleszthetők.

 

Olivier Berton, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának kutatója, a tanulmány szerzője szerint a kutatás a sejtek szintjén magyarázza meg, hogy alakul ki az egereknél a szociális szorongás. Berton és kutatócsoportja 54 egérrel végezte el azt a kísérletet, melyben agresszív, területvédő egerek támadó viselkedését kellett a kísérleti állatoknak elszenvedniük. Az áldozatok több mint fele ettől szorongóvá vált.

 

A szerotonin kibocsátását irányító neuronok tevékenysége ezután csökkent. A kutatók felfedezték, hogy a szóban forgó neuronok szomszédságában helyezkedik el az úgynevezett GABA-neuronok egy csoportja. Ezek voltak azok a sejtek, amelyek "lefékezték" a szerotonin képződését.

 

A kutatók az optogenetika technikájával, amely során az egyes neuronok a fényre reagálnak, a kutatók kikapcsolták ezeket a GABA-sejteket, az egereket, pedig így ellenállóvá tették a többiek zsarnokoskodásával szemben.

 

Ahogy a GABA-sejteket elnémították, az egerek másképp reagáltak agresszív társaik viselkedésére, és nem alakult ki náluk a szociális szorongás.

 

"Ahogy eltávolítjuk a fékeket a szerotonint irányító neuronok útjából, újra működnek. A felfedezés segítségével talán megérhetjük a hasonló emberi betegségek, a szociális fóbia és a depresszió alapjait is. Noha jelentős előrelépések történtek a társas viselkedési zavarok agyi hátterének feltárása érdekében, sokkal többet kellene még tudni a sejtszintű működésről. Kutatásunk jó kiinduló pont lehet ehhez" - kommentálta Berton.

 

Forrás: MTI, idesuss.hu

 

 

fejfájásA tudósok még nem derítették ki, hogy mik a fejfájás okai. Régen azt hitték, hogy a véredények összehúzódása és tágulása okozza a migrénes fejfájást, és az izmok összehúzódása okozza a feszüléses fejfájást.

A fejben lévő véredények összehúzódásához kötötték a migrén előérzetét, a hányingert és a hányást is. A későbbi pihenése vagy tágulása a véredényeknek okozta utána a lüktető fájdalmat, amit a migrénhez kötnek.

Ezeknek a változásoknak még mindig nagy szerepet tulajdonítanak a fejfájásban, de egy sokkal komplikáltabb magyarázat kezd kibontakozni a nemrég végzett tudományos kutatások eredményei alapján. Sok szakértő most úgy gondolja, hogy a migrénnek és a feszüléses fejfájásnak is ugyanazon okai lehetnek az agyban.

migrénAz agytörzs – az agy szerkezetei, amik a szemek és az orr mögött találhatók – tartalmazza az “anti-fájdalom” rendszert. Amikor ez a terület fájdalmasnak ismer fel egy idegi jelet, akkor egy erőteljes fájdalom-enyhítő hatással válaszol.

A fejfájás fájdalmáról azt gondolták, hogy a trigeminális ideggel kezdődik, ami az agytörzsben található. Mint a fejben a legnagyobb, ez az ideg vezeti az érzékszervi impulzusokat az arcból és az arcba. Amikor stimulálva van, talán egy bizonyos fejfájás kiváltó által, egy neurotranszmitterrobbanást indít (kémiai anyagok, amik impulzusokat adnak át az egyik idegből a másikba). Ez, válaszképpen, általában egy másik neurotranszmitter, a szerotonin, elengedéséhez vezet.

A szerotonin úgy viselkedik, mint egy szűrő, ami kiszűri a nem fontos jeleket – mint például a gyenge, ismétlődő vagy ismerős háttérzaj, mint a zene vagy más emberek beszélgetése – miközben olyan jeleket fogad be, amik figyelmet igényelnek, mint például a furcsa vagy alapvető hangok, mint a gyereksírás vagy a saját nevünk hívó szava. Minél több a szerotonin, annál nagyobb a rosta. A magas szerotonin szint összefüggésben van az alvással.

Átlagos körülmények között a fájdalom jelei a trigeminális idegből egyensúlyozva vannak a megnövekedett szerotonin szinttel. De azokban az emberekben, akik fejfájástól szenvednek, a szerotonin szint gyakran túl alacsony. Tudományos vizsgálatok kimutatták az egyértelmű kapcsolatot. Amikor olyan gyógyszert kaptak az alanyok, ami kiüríti a szerotonint, fejfájásuk lett. Hasonlóképpen, amikor szerotonint kaptak az alanyok, a fejfájásuk elmúlt.

 

Forrás: diagnozis.hu

 

 

agy kifáradása - testmozgásHa egy maratoni futó közvetlenül a célvonal előtt izzadtan zuhan a földre, a legtöbben bizonyára azt gondolják, hogy a sportoló az izmainak összes energiatartalékát felhasználta. Kevesen tudják azonban, hogy létezik egyfajta fék-mechanizmus az agyban

, ami ha aktiválódik, lehetetlenné válik a további mozgás. Ez a jelenség leginkább centrális vagy központi idegrendszeri fáradtság néven ismert.

"Felfedezésünk segíthet megmagyarázni a paradoxont, ami régóta vita tárgyát képezi a kutatók között. Ismert tény, hogy edzés közben egy szerotonin nevű ingerületátvivő anyag szabadul fel a szervezetben, ami fokozza a szervezet teljesítményét. Azzal azonban nem voltunk tisztában, milyen szerepet játszik ez az anyag a teljes kimerültség érzésének kialakulásában. A mostani kutatás eredmények szerint a szerotonin-többlet aktivál egy, az agyban lévő fék-mechanizmust. Vagyis a szerotonin alaphelyzetben serkentőként funkcionál, túlzott terhelés esetén azonban teljes kimerültséget okoz" - nyilatkozta Jean-Francois Perrier, a Koppenhágai Egyetem idegi tudományok és farmakológia tanársegédje.

A tudósok remélik, hogy a centrális fáradtság működési folyamatainak feltárása sok szempontból hasznosítható lesz a későbbiekben. A centrális fáradtság egy közel 80 éve ismert jelenség: olyan fáradtság, ami nem az izmokra hat, hanem az agyra és a központi idegrendszerre. Tudományos kísérletek során sikerült megfigyelni, hogy az agy ilyenkor nem képes megfelelő jelzéseket küldeni az izmoknak, amik így nem képesek tovább végezni a munkájukat. A centrális fáradtság hátterében lévő mechanizmusok azért is fontosak, mert akár a doppingolás elleni harcban is felhasználhatóak lehetnek.

Az agy izmainkkal a motoros idegsejtek segítségével kommunikál, amelyek bizonyos betegségek (például a Little-kór) velejárójaként hiperaktívvá is válhatnak. Perrier és kollegái remélik, hogy a kutatási eredmények folyományaként később új gyógyszereket is kifejleszthetnek a fenti betegségek tüneteinek enyhítésére. "Ez a mostani felfedezés egy lépéssel közelebb vihet minket a szerotonin kontrollálásához. Vagyis nemsokára mi dönthetjük majd el, hogy a szerotonin fokozza a teljesítményt, vagy centrális fáradtságot váltson ki: mindez csak azon múlik, hogy mely, a szerotoninhoz kapcsolódó receptorokat aktiváljuk" - vélekedett a kutató. "Az új kutatási eredmények fényében már érthető, hogy a szelektív szerotonin-újrafelvételt gátló gyógyszerek, amelyeket főként antidepresszánsként alkalmaznak az orvosok, miért okoznak fáradtságot és ügyetlenséget. Reméljük a jövőben jobb, mellékhatások nélküli gyógyszereket fejleszthetünk majd ki." A kutatás részletes leírása a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban olvasható.

 

Forrás: vital.hu

 

lecitin tartalmú kalcium Inner beauty kapszula vérnyomás regeneráló
Lecitin tartalmú kalcium
Inner beauty Vérnyomás regeneráló