Független tanácsadó honlapja.

 

 

szájszag

fogkrém
Fogkrém

kellemetlen szájszagSokan nem érzékelik, hogy büdös a szájuk. A kellemetlen szájszag az egyik legkínosabb egészségügyi probléma, melynek hátterében nemcsak az ápolatlanság állhat. Az emberi szervezet nagyon gyorsan képes alkalmazkodni, és ez a szaglásunkra különösen igaz. Ez azt jelenti, hogy idegen szagokat könnyen meg tudunk különböztetni, ám a saját illatunkhoz már annyira hozzá vagyunk szokva, hogy nem is nagyon érzékeljük, ha kellemetlen a szájszagunk.

Éppen ezért nem a legjobb módszer az, amit a leggyakrabban tanácsolnak: ha belelehelünk az összezárt tenyerünkbe és megszagoljuk, tulajdonképpen csak a tenyerünk illatát fogjuk érezni.

 

A legegyszerűbb módszer az, ha megkérdezünk valakit, akiben megbízunk és akinek nem kínos őszinte választ adni. Ha azonban az emberek megdörzsölik az orrukat vagy hátrébb lépnek, ha beszélni kezdünk hozzájuk, arra utalhat, hogy igen kellemetlen a leheletünk.

Ha egyedül vagyunk, vagy túlságosan kínosnak érezzük a kérdést, nyaljuk meg a csuklónk belső felét vagy a kézfejünket, várjunk egy percet, majd szagoljuk meg. Ezek a bőrfelületek viszonylag tiszták és ritkábban izzadnak, mint a tenyerünk, így a teszt valós eredményt adhat. Ha valóban rossz a leheletünk, akkor a kellemetlen szagokat okozó kénvegyületek a nyelvről a bőrre kerülnek és ott is érezhetővé válnak.

A nyelvünk is jó jelzője lehet annak, mennyire kellemetlen a leheletünk. A nyelven baktériumokat találhatunk, melyek melléktermékei vagy túlzott elszaporodása okozzák a rossz leheletet. Ha a nyelvünket kinyújtva fehéres filmréteget veszünk észre, akkor valószínűleg a leheletünk is kellemetlen. Tesztelhetjük a leheletünket egy fültisztító pálcikával is: töröljük meg óvatosan a nyelvünk hátsó részét, majd szagoljuk meg. A vatta el is színeződhet, a sárgás árnyalat a nyelven lévő kénvegyületekre utal, melyek a szájszagért is felelősek. Hasonlóan működik az is, ha a használt fogselymet szagoljuk meg vagy ha egy kanállal óvatosan lekaparjuk a nyelvünk hátsó felületét.

A legpontosabb módszer a rossz lehelet megállapítására a haliméter. Ez az eszköz egyre több fogorvosi rendelőben megtalálható, és a kilélegzett levegőben, illetve a nyálban található szulfidmolekulák koncentrációját méri.

 

Mi okozza a szájszagot?

A szájszag elsődleges oka a száj nyálkahártyájának kiszáradása, vagyis az, hogy nem iszunk eleget vagy száraz levegőjű környezetben vagyunk. Ilyenkor a szervezet csökkenti a nyálkiválasztást, a nyelvünkön lévő baktériumok, pedig elszaporodhatnak. A nem megfelelő szájhigiénia is rossz szájszaghoz vezet, hiszen a fogak között megtapadó, nem eltávolított ételmaradványok bomlása is kellemetlen szagokhoz vezet.

 

Nagyon sok krónikus betegség jár kellemetlen lehelettel, sőt bizonyos betegségeknél a jellegzetes szájszag a diagnózis felállítását is segítheti (például a cukorbetegek leheletében acetonszag érezhető, vesebetegségre az ammóniaszag utalhat). Rossz szájszagot okozhatnak a fül-, orr- és melléküregeinek a betegségei, a garatproblémák, a mandulagyulladás vagy a száj- és a garat daganatos betegségei is. Azonban ezek az okok a kellemetlen szájszagok mindössze 10 százalékáért felelősek.

 

Öt egyszerű módszer a szájszag ellen

Igyunk elegendő folyadékot! A kiszáradó száj ellen a legjobb módszer, ha nem feledkezünk el a vízivásról. Így a szervezetünk is elegendő nyálat termel, ezzel pedig csökken a rossz lehelet kialakulásának esélye.

Tisztítsuk a nyelvünket is! A nyelven megtapadó, rossz szagokat okozó lepedék eltávolítására a legjobbak a mechanikai módszerek, vagyis az, ha egy speciális eszközzel vagy a fogkefénk segítségével "lekaparjuk" a nyelvet.

Öblögessünk szájvízzel! A szájvíz segít elpusztítani és "lemosni" a baktériumokat. A művelet akkor a leghatékonyabb, ha legalább harminc másodpercig tart és utána fél óráig nem eszünk semmit.

Használjunk fogselymet! A fogselyemmel eltávolíthatjuk a fogak közé szorult ételmaradékokat, melyek bomlása szintén rossz szájszagot eredményez.

Együnk "szájbarát" ételeket! Azt tudjuk jól, hogy bizonyos ételek (hagyma, fokhagyma, fűszeres fogások) fogyasztása rossz szájszaggal jár együtt, kevesebben vannak tisztában azzal, hogy más ételek viszont előnyösen befolyásolják a szájszagot. A zöld teának és a fahéjnak antibakteriális hatásai is vannak, a ropogós, harsogós zöldségek és gyümölcsök (alma, zellerszár) pedig duplán is hatással vannak a szájszagra, egyrészt, mert a fogyasztásuk több nyál termelésével jár együtt, másrészt a textúrájuk természetes "fogkefeként" is működik.

 

Forrás: hazipatika.com

 

fogkrém
Fogkrém

 

 

rossz szájszagA rossz szájszag, általában olyan egyszerű dolgok okozzák, melyek könnyen kiküszöbölhetők. Néhány betegség is okozhat rossz leheletet (például máj- vagy veseelégtelenség), de aki egyébként egészségesnek érzi magát, nem biztos, hogy ennek köszönheti a szájszagát.

Sokan nevetnek a probléma hallatán, pedig komoly gondot okoz, társas elszigetelődéshez, váláshoz, sőt, akár öngyilkossághoz is vezethet.

 

Szájszag: Okok és kockázati tényezők

 

A kellemetlen szagok oka, általában kéntartalmú kémiai molekulákban rejlik. Ezek akkor keletkeznek, mikor a szájban élő baktériumok lebontják az elfogyasztott fehérjéket. A többi fontos faktor lehet még:

  • Fogszuvasodás és ínybetegségek: a rossz lehelet legfőbb okozói. Rendszeresen fel kell keresni a fogorvost. Ajánlott a napi kétszeri fogmosás, illetve étkezések után, a baktériumok szaporodását gátló fogkrémmel. Szájvízből az a jó, ami tartalmaz olajos és vizes alkotórészeket is, ami hatásosabb a kórokozók ellen, a kénes elemek pedig jobban oldódnak olajban.
  • Dohányzás: ez az egyik leggyakoribb ok, főleg, mert ínybetegséghez vezethet. Aki csak teheti, hagyjon fel ezzel a káros szenvedéllyel.
  • Étrend: sok ételtől lehet bűzös a száj. A legismertebb a fokhagyma, de az erős fűszereknek és egyes gyógynövényeknek is lehet ilyen hatásuk. Érdemes ezeket kiiktatni az ételekből.
  • Szájszárazság: okozhatja betegség, lehet gyógyszer mellékhatása, vagy ha valaki egyszerűen csak nem iszik eleget. A sok folyadék kellőképpen átmossa a szájüreget, a cukormentes rágógumi, pedig fokozza a nyáltermelést. A nyál segít semlegesíteni a baktériumok által kibocsátott savakat, illetve megelőzni a fogszuvasodást.

A bűzös lehelet miatt mindenki aggódik, de a rossz érzés, néha elszabadult vadként tombolhat. Aki tisztában van vele, hogy szájszaga van, és tesz ellene, ott valószínűleg nem akkora a baj, mint gondolná. Általában azok közelében nem lehet megmaradni, akik vagy nem tudnak róla, vagy nem foglalkoznak vele.

Nagyon ritkán fordul elő, hogy a túlzott aggódásból egy pszichiátriai betegség alakul ki. A fiatal férfiakat érinti leggyakrabban, és kapcsolódik a depresszióhoz is (egy jelentés beszámolt egy olyan betegről, aki négynaponta használt el egy teljes tubus fogkrémet kétségbeesésében).

 

Aki bizonytalan, az kérdezze meg egy bizalmas barátját vagy közeli rokonát, hogy van-e alapja a félelmeinek.

 

Forrás: webbeteg.hu

 

fogkrém
Fogkrém

 

 

szájszagA mediterrán konyha szerelmesei jól teszik, ha megfontolják egy pohár tej elfogyasztását a vacsora alkalmával, hiszen így megelőzhető a fokhagyma okozta szájszag.

Igyon egy pohár tejet!

A Journal of Food Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amelyet az Ohiói Állami Egyetem munkatársai készítettek, tejivással jelentősen mérsékelhető az a fajta kellemetlen lehelet, ami a fokhagyma-evéssel hozható összefüggésbe.

A zsíros és a zsírszegény tej egyaránt csökkentette a szagkibocsátó organizmusok jelenlétét a szájban és az orrban, ám összetételénél fogva előbbi hatékonyabbnak bizonyult. Bár az ételsor után elkortyolt tej is segít, a kutatók úgy vélik, étkezés közben a legcélszerűbb meginni a minél jobb eredményért.

A fokhagyma kiváló magnézium, B6- és C-vitamin forrás, valamint a benne található szelénnek is számos pozitív hatása van az egészségre. Aromája a kénes összetevőknek köszönhető, ami az íz mellett a fogyasztása után jelentkező lehelet-problémákért is felelős.

 

Forrás: hazipatika.com

 

fogkrém
Fogkrém

 

 

büdös szájszagA világ népességének felét érinti a rossz lehelet, a szájszag hátterében, pedig legtöbbször egy szájban található baktérium áll.

Normális esetben ezt a baktériumot megfelelő szájhigiéniával kordában lehet tartani, ám egy rossz fog vagy a fogíny megbetegedése a baktérium elszabadulását okozhatja, melyek bűzös kénvegyületeket képeznek.

Előfordulhat az is, hogy valakinél a nyelven található baktériumok okozzák a kellemetlen szájszagot, ám ha fentiek közül egyik eset sem áll fenn, és mégis rossz lehelet tapasztalunk magunkon, az alábbi okokban kereshetjük még a magyarázatot.

 

Lehet, hogy túl sok a stressz az életünkben, ez ugyanis többek között szájszárazsággal is jár, a szájszárazság, pedig rossz leheletet okoz. Ilyenkor az ivás vagy egy cukormentes rágógumi segíthet. Egy másik ok lehet a nyálkő, ami a nyálmirigyek leggyakoribb megbetegedése és összetétele a fogkőéhez hasonló. Sebészeti úton eltávolítható, és így a rossz lehelet is megszüntethető.

 

Noha azt gondolnánk, hogy a szájvíz éppen a friss leheletért felelős, egyes típusai pont fordítottan működhetnek, a bennük található alkohol ugyanis blokkolhatja azoknak az antidiuretikus hormonoknak a felszabadulását, melyek a vízvisszatartást fokozzák a vesében. Így aztán a szervezetünk és a szájunk kiszárad, ami megint rossz lehelethez vezet. Ennek elkerülése érdekében válasszunk alkoholmentes szájvizet.

 

A rossz lehelet hátterében valamilyen gyógyszer is állhat, amit éppen szedünk, hiszen ezek egy részének is mellékhatása a szájszárazság. Érdemes erről előre érdeklődni orvosunknál. A reflux is okozhat szájszagot, mivel ilyenkor a gyomorból visszakerül a sav a torokba, ezért ilyen esetben is mindig szakemberrel kell konzultálni.

 

Egyes diéták, például az Atkins-diéta is köztudottan rossz leheletet okoz. Ennek oka, hogy az alacsony szénhidrát-bevitel következtében a máj a zsírt kezdi lebontani, ezzel egyidejűleg pedig ketonok termelődnek, aminek kellemetlen fémes szaga van. Ugyanez történik azokkal a cukorbetegekkel, akik nem kapnak orvosi ellátást.

 

Az orrban, a szájban vagy a torokban jelentkező bakteriális fertőzések szintén felelősek lehetnek a rossz leheletért, a rák és a tumor, pedig különösen kellemetlen szagot áraszthat. Nőknél még egy érdekes dolog befolyásolhatja a szájszagot, mégpedig a menstruációjuk, ezért a vérzés előtt és alatt fokozottan ügyelni kell a szájápolásra.

 

Forrás: hazipatika.com

 

fogkrém
Fogkrém