Független tanácsadó honlapja.

 

 

száj

baktériumokEgy újfajta képalkotó módszerrel akár 120 különböző baktérium, valamint egymás közti kapcsolatuk is kimutatható az emberi szájban - számolt be róla a Nature tudományos magazin (www.nature.com/news).

A CLASI-FISH elnevezésű technikát a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium (Massachusetts) fizikusai fejlesztették ki, Alex Valm vezetésével.

Módszerünk lehetővé teszi, hogy megtaláljuk, pontosan hol vannak a baktériumok, és hogyan viszonyulnak egymáshoz a fogak és az íny felszínén - magyarázta Valm.

120 féle baktérium

A baktériumok megjelölésére különböző fluoreszcens jelzőfestékeket használnak, amelyeket a FISH rövidítésű (fluoreszcens in situ hibridizáció) jelölő eljárásnál már régebb óta alkalmaznak. Ezzel a technikával fluoreszcens festékkel megjelölt nukleotid szakaszt juttatnak be a sejtbe, ahol az hozzákötődik kiegészítő szakaszához, és a rá jellemző hullámhosszon fényt bocsát ki.

A kutatók 16 különböző fluorofór molekulát használtak, amelyek mind más-más hullámhosszon bocsátanak ki fényt, tehát más-más színnel jelölik meg a baktériumok sejtjeit. Összesen 120 színkombinációt, vagyis ennyi féle baktériumot tudnak megkülönböztetni megvilágítás után a tizenhat színnel.

A módszer segítségével a sokféle baktériumból álló biofilmeket tanulmányozhatják, így megérthetik például azt, miként alakul ki bennük antibiotikum rezisztencia.

A száj szervezetünk kapuja

Miután megmossuk a fogunkat, alig koppan a fogkefe a pohár alján, máris újra megkezdődik a lepedék képződése. A lepedékképződés fő oka, az egyik legnagyobb számban, és legmakacsabban kitartó szájbaktérium, a Fusobacterium nucleatum. A baktérium nem csak a fogak, és a fogíny fertőzéseit segíti elő, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a betegségek és a fertőzések, az egész testben elterjedjenek.

 

Forrás: MTI, A teljes cikk a WEBBeteg.hu oldalán.

 

További cikkeink:

TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel

Kalcium rágótabletta

Sleeping natural tabletta

Propolisz tabletta

 

 

 

 

száj atkins gén fogyásA szakértők a népszerű diéta után „Atkins-génnek” keresztelték az AMY1-et. Ez minél inkább jelen van valakinek a szervezetében, annál valószínűbb, hogy karcsú marad. Az AMY1 nevű gén fokozott szénhidrát-lebontó erőt kölcsönöz a nyálnak, amivel befolyásolja a testsúlyt. Hatására ugyanis olyan enzim termelődik a szájban, amely segít hasznosítani a keményítőt.

Egy friss kutatás szerint lehet, hogy a nyál a karcsúság titka. A tudósok ugyanis olyan összetevőt találtak az emésztőnedvben, amely nagyban befolyásolja a testsúlyt. Az AMY1 gén olyan enzim kiválasztására ösztönzi a szervezetet, aminek köszönhetően már a szájban megkezdődik a keményítő emésztése – többek között a burgonyában és a rizsben is jelentős mennyiségű található belőle. Az eredmények szerint minél több párral rendelkezik valaki ebből a génből, annál nagyobb esélye van a vonalainak megőrzésére. Bár a korábbi feltételezések szerint a gének párosával vannak jelen a testben, előfordulhat, hogy az egyénnél csupán egy darab mutatható ki. Másoknak kettő, három vagy akár még több Atkins-génjük van, s ez a szám akár húsz is lehet. Azoknak, akiknek kevesebb jutott, valószínűleg nehezebben emésztik meg a szénhidrátokat, emiatt nagyobb valószínűséggel szednek fel súlytöbbletet – olvasható a Nature Genetics című szakfolyóiratban.

 

A jelenség oka egyelőre nem tisztázott, ám az egyik feltételezés szerint az emésztetlen keményítő olyan bélbaktériumok szaporodását segíti elő, melyek az anyagcsere lassításán keresztül az elhízásért felelnek. A kutatást végző King’s College London és az Imperial College London munkatársai úgy nyilatkoztak, hogy a jövőbeni táplálkozási tanácsok ennek megfelelően akár egyénre szabottak is lehetnek. „Izgalmas eredményekről beszélünk. A következő lépés, hogy még többet tudjunk meg ennek az emésztőenzimnek a működéséről, illetve az elhízás kezelésében játszott esetleges szerepéről” – fogalmazott Tim Spector vezető társszerző.

 

Forrás: vital.hu

 

chitosan kapszula carb blocker chi gép inner wellness
Chitosan kapszula Carb Blocker Chi gép Inner Wellness

 

 

kellemetlen szájszagSokan nem érzékelik, hogy büdös a szájuk. A kellemetlen szájszag az egyik legkínosabb egészségügyi probléma, melynek hátterében nemcsak az ápolatlanság állhat. Az emberi szervezet nagyon gyorsan képes alkalmazkodni, és ez a szaglásunkra különösen igaz. Ez azt jelenti, hogy idegen szagokat könnyen meg tudunk különböztetni, ám a saját illatunkhoz már annyira hozzá vagyunk szokva, hogy nem is nagyon érzékeljük, ha kellemetlen a szájszagunk.

Éppen ezért nem a legjobb módszer az, amit a leggyakrabban tanácsolnak: ha belelehelünk az összezárt tenyerünkbe és megszagoljuk, tulajdonképpen csak a tenyerünk illatát fogjuk érezni.

 

A legegyszerűbb módszer az, ha megkérdezünk valakit, akiben megbízunk és akinek nem kínos őszinte választ adni. Ha azonban az emberek megdörzsölik az orrukat vagy hátrébb lépnek, ha beszélni kezdünk hozzájuk, arra utalhat, hogy igen kellemetlen a leheletünk.

Ha egyedül vagyunk, vagy túlságosan kínosnak érezzük a kérdést, nyaljuk meg a csuklónk belső felét vagy a kézfejünket, várjunk egy percet, majd szagoljuk meg. Ezek a bőrfelületek viszonylag tiszták és ritkábban izzadnak, mint a tenyerünk, így a teszt valós eredményt adhat. Ha valóban rossz a leheletünk, akkor a kellemetlen szagokat okozó kénvegyületek a nyelvről a bőrre kerülnek és ott is érezhetővé válnak.

A nyelvünk is jó jelzője lehet annak, mennyire kellemetlen a leheletünk. A nyelven baktériumokat találhatunk, melyek melléktermékei vagy túlzott elszaporodása okozzák a rossz leheletet. Ha a nyelvünket kinyújtva fehéres filmréteget veszünk észre, akkor valószínűleg a leheletünk is kellemetlen. Tesztelhetjük a leheletünket egy fültisztító pálcikával is: töröljük meg óvatosan a nyelvünk hátsó részét, majd szagoljuk meg. A vatta el is színeződhet, a sárgás árnyalat a nyelven lévő kénvegyületekre utal, melyek a szájszagért is felelősek. Hasonlóan működik az is, ha a használt fogselymet szagoljuk meg vagy ha egy kanállal óvatosan lekaparjuk a nyelvünk hátsó felületét.

A legpontosabb módszer a rossz lehelet megállapítására a haliméter. Ez az eszköz egyre több fogorvosi rendelőben megtalálható, és a kilélegzett levegőben, illetve a nyálban található szulfidmolekulák koncentrációját méri.

 

Mi okozza a szájszagot?

A szájszag elsődleges oka a száj nyálkahártyájának kiszáradása, vagyis az, hogy nem iszunk eleget vagy száraz levegőjű környezetben vagyunk. Ilyenkor a szervezet csökkenti a nyálkiválasztást, a nyelvünkön lévő baktériumok, pedig elszaporodhatnak. A nem megfelelő szájhigiénia is rossz szájszaghoz vezet, hiszen a fogak között megtapadó, nem eltávolított ételmaradványok bomlása is kellemetlen szagokhoz vezet.

 

Nagyon sok krónikus betegség jár kellemetlen lehelettel, sőt bizonyos betegségeknél a jellegzetes szájszag a diagnózis felállítását is segítheti (például a cukorbetegek leheletében acetonszag érezhető, vesebetegségre az ammóniaszag utalhat). Rossz szájszagot okozhatnak a fül-, orr- és melléküregeinek a betegségei, a garatproblémák, a mandulagyulladás vagy a száj- és a garat daganatos betegségei is. Azonban ezek az okok a kellemetlen szájszagok mindössze 10 százalékáért felelősek.

 

Öt egyszerű módszer a szájszag ellen

Igyunk elegendő folyadékot! A kiszáradó száj ellen a legjobb módszer, ha nem feledkezünk el a vízivásról. Így a szervezetünk is elegendő nyálat termel, ezzel pedig csökken a rossz lehelet kialakulásának esélye.

Tisztítsuk a nyelvünket is! A nyelven megtapadó, rossz szagokat okozó lepedék eltávolítására a legjobbak a mechanikai módszerek, vagyis az, ha egy speciális eszközzel vagy a fogkefénk segítségével "lekaparjuk" a nyelvet.

Öblögessünk szájvízzel! A szájvíz segít elpusztítani és "lemosni" a baktériumokat. A művelet akkor a leghatékonyabb, ha legalább harminc másodpercig tart és utána fél óráig nem eszünk semmit.

Használjunk fogselymet! A fogselyemmel eltávolíthatjuk a fogak közé szorult ételmaradékokat, melyek bomlása szintén rossz szájszagot eredményez.

Együnk "szájbarát" ételeket! Azt tudjuk jól, hogy bizonyos ételek (hagyma, fokhagyma, fűszeres fogások) fogyasztása rossz szájszaggal jár együtt, kevesebben vannak tisztában azzal, hogy más ételek viszont előnyösen befolyásolják a szájszagot. A zöld teának és a fahéjnak antibakteriális hatásai is vannak, a ropogós, harsogós zöldségek és gyümölcsök (alma, zellerszár) pedig duplán is hatással vannak a szájszagra, egyrészt, mert a fogyasztásuk több nyál termelésével jár együtt, másrészt a textúrájuk természetes "fogkefeként" is működik.

 

Forrás: hazipatika.com

 

fogkrém
Fogkrém

 

 

szájszagA mediterrán konyha szerelmesei jól teszik, ha megfontolják egy pohár tej elfogyasztását a vacsora alkalmával, hiszen így megelőzhető a fokhagyma okozta szájszag.

Igyon egy pohár tejet!

A Journal of Food Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amelyet az Ohiói Állami Egyetem munkatársai készítettek, tejivással jelentősen mérsékelhető az a fajta kellemetlen lehelet, ami a fokhagyma-evéssel hozható összefüggésbe.

A zsíros és a zsírszegény tej egyaránt csökkentette a szagkibocsátó organizmusok jelenlétét a szájban és az orrban, ám összetételénél fogva előbbi hatékonyabbnak bizonyult. Bár az ételsor után elkortyolt tej is segít, a kutatók úgy vélik, étkezés közben a legcélszerűbb meginni a minél jobb eredményért.

A fokhagyma kiváló magnézium, B6- és C-vitamin forrás, valamint a benne található szelénnek is számos pozitív hatása van az egészségre. Aromája a kénes összetevőknek köszönhető, ami az íz mellett a fogyasztása után jelentkező lehelet-problémákért is felelős.

 

Forrás: hazipatika.com

 

fogkrém
Fogkrém

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó