Független tanácsadó honlapja.

 

 

stroke

szorongás-strokeMár régóta ismert a szorongás káros egészségügyi következményeit, például a szívkoszorúér-betegség fokozott kockázatát. A legújabb kutatás szerint azonban a szorongás magas szintje az agyérgörcs (stroke) kockázatát is megnövelheti.

agyvérzésA Pittsburgh-i Egyetem kutatói a Stroke szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy a félelemmel, kellemetlen érzéssel és aggodalommal járó szorongásos zavarok az Egyesült Államok felnőtt népességének közel 20 százalékát sújtják évente, és gyakran fél évnél is tovább tartanak. Agyérgörcs akkor következik be, amikor az agyba irányuló vérellátás elzáródik, és ez által az agy nem jut hozzá a létfontosságú oxigénhez és tápanyagokhoz. Amikor stroke következik be, agysejtek halnak el, és a stroke előfordulási helyétől függően hatásai a bénulástól és a látási vagy beszédzavaroktól a memóriavesztésig és a magatartásváltozásokig terjedhetnek.„A szorongás nagyon gyakori rendellenesség az általános népesség körében” – magyarázta Maya Lambiase, a tanulmány szerzője. „A szorongás diagnosztizálásával és kezelésével nem csak az általános életminőséget lehet javítani, hanem a szív-érrendszeri megbetegedések, például a stroke kockázatát is csökkenteni lehet idősebb korban.”

 

Az egyetem kutatói több mint 6 000 huszonöt és hetvennégy év közötti személyt vizsgáltak 22 éven keresztül, akik a vizsgálati időszak elején még nem estek át agyérgörcsön. Az utánkövetési időszakban a kutatók kérdőívekkel rögzítették a résztvevők szorongásának és depressziójának szintjét, és rögzítették a stroke-os esetek előfordulását. Eredményeik azt mutatták, hogy a szorongás legmagasabb szintjével rendelkező alanyok esetében 33 százalékkal nagyobb volt a stroke előfordulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik kevésbé voltak szorongók.

 

Forrás: vital.hu

 

 

túlzott sófogyasztás2010-ben a túlzott sófogyasztás a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálesetek 15 százalékáért volt felelős - ez globális szinten közel két és fél millió emberéletet jelent. Javulás e téren egyhamar nem várható: a világ lakosságának háromnegyede a javasolt nátriummennyiség kétszeresét viszi be naponta.

Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) most zajló tudományos konferenciáján ismertették annak a kutatásnak az eredményeit, amely a sófogyasztás és a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatát vizsgálta. A tanulmányhoz egy korábbi, 20 éves időszakot felölelő kutatássorozat eredményeit használták fel, amely a felnőttek nátrium-beviteli szokásait térképezte fel. A rendelkezésre álló adatokból meghatározták, hogy a nátriumbevitel miként befolyásolja a vérnyomást, majd metaanalízis segítségével definiálták, hogy a vérnyomás-különbségek hatására hogyan változik a szív- és érrendszeri betegségek (infarktus, stroke, stb.) kockázata az optimális nátriumfogyasztási szinthez képest.

Az eredményekből kiderült, hogy majdnem minden hetedik stroke-ra, infarktusra és egyéb kardiovaszkuláris betegségre visszavezethető halálesethez hozzájárult a túlzott sófogyasztás: ez világszinten 2010-ben 2,3 millió emberéletet jelentett. A túlzott nátriumfogyasztásra visszavezethető halálesetek nagyobb részben (60 százalékban) férfiaknál következtek be, és az összes eset 40 százalékában idő előtt (69 évesnél fiatalabb korban). A halálozás oka az ilyen jellegű esetek 42 százalékában szívinfarktus, 41 százalékában stroke, a maradék 17 százalékban, pedig egyéb érrendszeri betegség volt.

Érdekes módon a sófogyasztásra visszavezethető halálozás igen nagy (84) százalékban a szegény vagy közepes jövedelmű országokban (pl. Ukrajna vagy Egyiptom) volt jellemző. A legkevesebb ilyen jellegű haláleset Qatarban, az Egyesült Arab Emirátusokban és Kenyában fordult elő.

 

Globális probléma

A túlzott nátriumbevitel világszerte komoly problémát jelent. A kutatásból kiderült, hogy a világ lakosainak 75 százaléka a napi javasolt nátriummennyiség dupláját viszi be: a feldolgozott élelmiszerekből, valamint a főzéshez használt konyhasóból és szójaszószból származó nátrium mennyisége 2010-ben fejenként elérte a napi 4000 mg-ot. Különösen rossz volt ilyen szempontból a helyzet Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Maurítiuson, ahol a napi átlagos sófogyasztás elérte a 6000 mg-ot.

A WHO napi maximum 2000 mg nátriumbevitelt javasol, de szakmai szervezetek gyakran 1500 mg-ra korlátozzák a napi só adagot. A világ lakosságának 99 százaléka azonban túllépi az ajánlott 2000 mg-os szintet, mégpedig az esetek túlnyomó részében legalább 1000 mg-mal. A világon Kenya az egyetlen olyan ország, ahol a napi nátriumbevitel nem éri el a szakmai szervezetek ajánlásaiban szereplő 1500 mg-ot.

 

Forrás: origo.hu

 

cholican kapszula veican kapszula
omega-3 kapszula fokhagymaolaj kapszula
Cholican kapszula Veican kapszula Omega-3 kapszula Fokhagymaolaj kapszula

 

 

zöld tea és kávéA zöld tea és a kávé rendszeres fogyasztása jelentősen csökkentheti a stroke kockázatát a legújabb kutatási eredmények szerint.

A kávé és a zöld tea mindennapos fogyasztása akár 20 százalékkal is csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát - állapította meg nemrég egy átfogó japán kutatás. Korábban külön-külön már vizsgálták a zöld tea illetve a kávé fogyasztása és a stroke kialakulása közti kapcsolatot, eddig nem született azonban olyan tanulmány, amely mindkét ital hatását ilyen nagy mintaszám mellett elemezte volna.

A Stroke szakfolyóiratban ismertetett kutatás több mint 83 ezer, 45 és 74 év közötti japán felnőtt zöld tea és kávéfogyasztási szokásait térképezte fel, akiket átlagosan 13 évig követtek nyomon. A résztvevők között kiegyenlített volt a nemek aránya, és a vizsgálat kezdetekor senki sem szenvedett daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségben. A 13 éves követési időszakban a kutatók felülvizsgálták a résztvevők kórtörténetét, különös tekintettel a stroke- vagy infarktus előfordulására, az elhunytaknál, pedig megvizsgálták a halál okát, majd az eredményeket korrigálták az életkorra, nemre, és életmódra (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, testsúly, mozgás, stb.) vonatkozó adatokkal.

 

Már napi egy kávé vagy két csésze tea jelentősen csökkenti a kockázatot

A vizsgálatból kiderült, hogy minél több kávét vagy zöld teát fogyasztott valaki, annál alacsonyabb volt a stroke kockázata: aki legalább egy csésze kávét megivott naponta, annál a stroke kockázata 20 százalékkal alacsonyabb volt a kávét alig fogyasztókhoz képest. Akik naponta két-három csésze zöld teát fogyasztottak, azoknál a stroke-kockázat 14 százalékkal volt alacsonyabb, négy csésze zöld tea naponta pedig már 20 százalékkal mérsékelte azt.

Napi egy csésze kávé vagy két csésze zöld tea az agyállományon belüli (intracerebrális) vérzés kockázatát is 32 százalékkal csökkentette azokhoz képest, akik csak ritkán ittak ezekből az italokból. Ez azért fontos, mert hozzávetőleg minden nyolcadik stroke-eset intracerebrális vérzésre vezethető vissza - mondta el a kutatás vezetője.

 

A szívinfarktus ellen is védenek

A zöld teáról köztudott, hogy védelmet nyújthat a szívinfarktus vagy bizonyos daganatok ellen is, az azonban nem egyértelmű, hogy miként csökkenti a stroke kockázatát. Egyes feltételezések szerint a zöld teában lévő gyulladásgátló és antioxidáns hatású katekinekben rejlik a védőhatás magyarázata, a vegyület ugyanis gátolja a vérrögképződést.

Ami a kávéfogyasztást illeti, az elsődleges eredmények alapján úgy tűnt, hogy a napi két csészét meghaladó mennyiség növeli a koronáriás szívbetegségek kockázatát, azonban az eredmény nem bizonyult helytállónak miután kiszűrték a dohányzás hatásait (sokan szívnak el a kávéhoz egy-két szál cigarettát). A mostani eredmények alapján további kutatásokkal igyekeznek pontosítani, hogy miként segíthet a kávé és a zöld tea a stroke-kockázat további mérséklésében.

 

Forrás:origo.hu

 

Antilipid tea Slimming tea
Antilipid tea Slimming tea

 

 

agydaganatA „rossz” koleszterinként is ismert LDL-koleszterin köztudottan hozzájárul az érelmeszesedés, illetve a stroke és a szívroham kialakulásához, amerikai kutatók szerint, pedig egyes agydaganatok növekedésében is szerepet játszik.

A leggyakoribb agydaganat-típus a glioblasztóma, amely Dr. Deliang Guo, az Ohioi Állami Egyetem Rákközpontjának onkológus adjunktusa és munkacsoportjának vizsgálatai szerint az esetek 90 százalékában rendelkezik egy „hiperaktív” koleszterin jelátviteli útvonallal. Ez azt jelenti, hogy a daganatsejtek arra vannak programozva, hogy magukba szippantsák az LDL-koleszterint, ami tovább táplálja a növekedésüket.

„Kutatásunk kimutatta, hogy a tumor sejteknek nagy mennyiségű koleszterinre van szükségük a növekedéshez és a túléléshez. Ha gyógyszeresen vágjuk el előttük a koleszterinforrástól, akkor forradalmian új terápiás módszert dolgozhatunk ki a glioblasztóma kezelésére” – nyilatkozta Guo.

Dr. Paul Mischel, a Kaliforniai Egyetem Jonsson Rákközpontjának patológus professzora hozzátette: „Lehetséges, hogy a felkínált stratégiával gátolható a mechanizmus, a tumor sejtek elpusztításához, pedig nem lesz szükség jelentős mérgező anyag bevetésére. Sokkal hatékonyabb kezelés válik lehetővé az agydaganat e halálos fajtájában szenvedő betegek számára.”

Az eredmények emberi agydaganatsejtek laboratóriumi vizsgálataiból és állatkísérletekből származtak. A tanulmányt a Cancer Discovery című folyóirat közölte.

A multiform glioblasztóma felnőtteknél fordul elő leggyakrabban. A legagresszívabb daganattípusok egyike, kezelése igen bonyolult. A felfedezésétől számítva átlagosan 15 hónap túlélési időre lehet számítani.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

Ican kapszula

Spirulina kapszula

Lecitin tartalmú kalcium