Független tanácsadó honlapja.

 

 

stroke

szívrohamTöbbnyire igaz, hogy a nők többet foglalkoznak az egészségügyi kérdésekkel, gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra, többet olvasnak az egészségük megőrzésével kapcsolatban. A férfiak addig várnak, amíg csak lehet, és már az orvos gondolatától is rosszul érzik magukat.

Pedig a férfiak egészsége ugyanolyan sérülékeny, a teremtés koronái sem ellenállóbbak a leggyakoribb betegségekkel szemben, így a halogatás legfeljebb csak ront a helyzeten.

Éppen emiatt érdemes legalább a leggyakoribb férfi betegségekkel tisztában lenni, legalább ezekre figyelni, ezeket szűrni és megelőzni.

A WHO felmérései szerint a modern társadalmakban (vagyis eltekintve a harmadik világtól, ahol egészen más jellegű betegségek szedik a legtöbb áldozatot) a három leggyakoribb betegség, amely akár halálos kimenetelű is lehet, és a férfiakat érinti, az alábbi:

  • szívroham,
  • prosztatarák,
  • agyvérzés (stroke).

Szívroham

A szívinfarktus az egész világon a vezető halálokok közé tartozik, és bár a nőket is igen magas százalékban érinti, a férfiak gyakrabban halnak bele. Szívinfarktusnak a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük. A folyamat lényege, hogy a szívizom szöveteit vérrel ellátó artériák egyike hirtelen elzáródik, amitől a szövet oxigénellátottsága csökken, vagy megszűnik. Ezzel szívizomsejtek pusztulnak el.

Szívrohama bárkinek lehet, nemtől és kortól függetlenül, de azért vannak olyan tényezők, amelyek egyértelműen növelik a kockázatot.

Az eddig rendelkezésre álló statisztikák szerint a dohányosok tízszer nagyobb eséllyel kapnak infarktust, a túlsúlyosak, pedig ötször veszélyeztetettebbek, mint egészséges súlyú társaik. A magas vérnyomás megháromszorozza a kockázatot, de a stressz is jelentősen növeli a roham kialakulásának esélyét.

A szívrohamok harmada azonnali halálhoz vezet, de jelentős részük bőven megelőzhető, vagy megállítható lenne, ha a beteg időben kapna segítséget. Az angina a szívroham előjeles státusza. Ilyenkor jól felismerhető tünetek jelentkeznek, de még elég korán ahhoz, hogy a megfelelő orvosi ellátással és a szükséges életmód-változtatásokkal maga a szívroham elkerülhető legyen. Az angina jellegzetes tünetei:

  • markoló, szorító érzés a mellkasban;
  • a fájdalom kiterjedhet a karokra, az állkapocsra;
  • de pihenésre alábbhagy.

A szívroham maga is ehhez hasonló tünetekkel jelentkezik, jóval erősebb formában. Ilyenkor a fájdalom nem szűnik akkor sem, ha a beteg pihen, nyugalmi helyzetbe kerül, valamint jellemzően halálfélelem is társul hozzá. Ezeket a tüneteket tapasztalva azonnal mentőt kell hívni! A beteg túléléséhez minden perc számít!

 

Prosztatarák

A prosztatarák a prosztata (más néven: dülmirigy) rosszindulatú megbetegedése. Bármely életkorban előfordulhat, de ötven fölött elérheti a 10 százalékot a halálozási statisztikában, majd a 75. életév után előfordulása megsokszorozódik.

A prosztata elhelyezkedése miatt nehézkes a vizsgálata, mely leghatékonyabban végbélen keresztüli kitapintással történik. Többek között emiatt idegenkednek a férfiak a vizsgálattól, mellyel azonban sok halálos kimenetelű megbetegedés megelőzhető lenne. A tünetek elég későn jelentkeznek, és elég bizonytalanul megfogalmazhatók, ami tovább csökkenti annak esélyét, hogy időben felfedezzék a betegséget. Tünetei:

  • gyakori vizelési inger;
  • a sperma állagának megváltozása;
  • véres vizelet, véres sperma;
  • a vizelet nehezen indul, gyenge sugárban távozik;
  • olyan érzés, mintha vizeléssel a hólyag nem ürülne teljesen (nem is ürül);
  • csontfájdalmak, reumásnak tűnő fájdalmak;
  • deréktáji panaszok.

 

agyvérzés-strokeAgyvérzés

Az agyvérzés, vagy más néven szélütés, gutaütés az agy vérellátottságában fellépő zavar miatt létrejövő agyi működési zavar. Kialakulása több okra is visszavezethető: oka lehet agyi iszkémia (vérellátási elégtelenség, trombózis arteriális embolizáció), vagy koponyaűri vérzés. Éppen ezért több differenciált diagnózis szükséges ahhoz, hogy jellegét megállapítsák. Az azonban minden esetben azonos, hogy a jellegzetes tünetek megjelenésekor a betegnek azonnali orvosi ellátásra van szüksége. Az idő, akárcsak a szívroham esetében is, igen szűkös, így a stroke gyors felismerése perdöntő a beteg életének szempontjából.

Érdekes, hogy az esetek nagy részében az agyi érkatasztrófa reggel vagy a délelőtti órákban történik, és az alábbi tüneteket, előjeleket produkálja:

  • látásvesztés az egyik szemre;
  • kettős látás;
  • beszédzavarok,
  • fejfájás, szédülés;
  • hirtelen fellépő zavartság;
  • eszméletvesztés.

Az agyvérzés bekövetkezte utáni első néhány óra a legfontosabb, ekkor dől el, hogy a beteg túléli-e a katasztrófát, és ha igen, milyen maradandó sérüléseket szenved. Ezért is kell azonnal kórházba szállítani. Az, hogy milyen maradandó tüneteket produkál, jelzi, hogy az agynak mely területe sérült meg.

Kialakulásában szintén a dohányzás, a cukorbetegség, a túlsúly, a mozgásszegény életmód és a stressz játszik elsősorban szerepet. Éppen ezért szerepel a fejlett országok vezető halálokai között.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

 

vörösborSzámos kutatás igazolta már a vörösbor jótékony élettani hatásait, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelemben betöltött szerepét.

Egy új vizsgálatból most arra is fény derült, hogy a vörösbor alkoholmentes változata olykor még alkoholos testvérénél is előnyösebb.

Ritkán hallani az alkoholmentes borokról, pedig a termék régóta létezik. Az alkoholmentes bor hallatán nem valamilyen "pancsolt" italra kell gondolni, hanem egy rendkívül modern és hatékony eljárásra, amely a minőségi borokból kíméletesen, az íz- és zamatanyagok, megőrzésével távolítja el az alkoholt.

Az Amerikai Szívgyógyászok Társasága által kiadott Circulation Research című szakfolyóirat számolt arról a kutatásról, amelyben a vörösbor alkoholos és alkoholmentes változatának szerepét is vizsgálták a magas vérnyomás csökkentésében. A vizsgálatban résztvevő 67, a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából kiemelt kockázati csoportba tartozó (például cukorbeteg) férfi közel három hónapig normál, megszokott étrendjét követte. Az étrend kiegészítéseként 4 héten keresztül naponta 3 deciliter vörösbort, 4 hétig ugyanennyi alkoholmentes vörösbort, majd újabb négy hétig napi körülbelül 8 centiliter gint fogyasztottak.

Az eredményekből kiderült, hogy a gin hatására nem változott a résztvevők vérnyomása, a négyhetes vörösbor-kúra után, pedig csak minimális vérnyomáscsökkenést tapasztaltak. Az alkoholmentes vörösbor azonban négy hét után 6 higanymilliméterrel csökkentette a szisztolés (az első értékt), és kettővel a diasztolés (második) értéket. Ilyen mértékű vérnyomáscsökkenés a szívbetegségek kialakulásának kockázatát nagyjából 14, míg a stroke kockázatot majdnem 20 százalékkal csökkenti.

Az alkoholmentes változat emellett növelte a résztvevők nitrogén-monoxid szintjét is: ez a molekula elősegíti az erek tágulását, így több vér áramlik a szívhez és a különféle szervekhez, ezáltal csökkentve a vérnyomás mindkét értékét. Bár az alkoholos és alkoholmentes vörösbor ugyanakkora mennyiséget tartalmazott a jótékony hatású, a vérnyomás csökkentésében is szerepet játszó polifenolokból, az alkohol úgy tűnik, gyengítette ezek vérnyomáscsökkentő hatását - olvasható a tanulmányban.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

Vérnyomás regeneráló készülék

 

 

zsíros szendvicsMár egyetlen, zsíros sajttal, majonézzel és szalámival megtömött szendvics is mérhető változást idéz elő az erekben - hívják fel a figyelmet kanadai kutatók.

Egy szendvics hatása ugyan csak átmeneti, de évtizedek alatt ebből komoly problémák alakulhatnak ki.

A szív- és érrendszer szempontjából a zsírban gazdag táplálkozás, például a gyorséttermi ételek rendszeres fogyasztása olyan, mint egy időzített bomba. A zsírdús ételek és az érelmeszesedés kialakulása közötti összefüggés már régóta ismert, de az egészségkárosító folyamat hamarabb beindul, mint gondolnánk - derül ki a Calgary Egyetem szakembereinek tanulmányából.

Egy most zajló kanadai kongresszuson ismertették annak a kutatásnak az eredményét, amely egészséges, nemdohányzó egyetemisták bevonásával vizsgálta a zsírban gazdag táplálkozás erekre gyakorolt hatásait. Az erek állapotára utaló áramlási sebességet ultrahangos doppler vizsgálattal határozták meg úgy, hogy a fiatalok a vizsgálatra először reggeli nélkül, majd pedig zsírdús, 900 kilokalóriát és 50 gramm zsírt tartalmazó szendvics elfogyasztását követően érkeztek.

A zsíros étel negatív hatásait már két órával annak elfogyasztása után mérni lehetett: az erekben áramló vér sebessége 15-20 százalékkal csökkent, azaz a kisebb erek tágulási képessége jelentősen romlott. A kutatás vezetője kiemelte, hogy egyetlen zsírban gazdag étkezés hatása csak átmeneti jellegű, de a vizsgálat rávilágít arra, hogy a káros zsírsavak gyorsabb, nagyobb mértékű "pusztítást" végeznek, mint gondolnánk.

Ez persze nem jelenti azt, hogy alkalomszerűen ne ehetnénk zsírdús ételeket, de ha valaki rendszeresen ilyeneken él, igen gyorsan kialakulhat nála az érelmeszesedés – ez, pedig növeli a különféle szívbetegségek és a stroke kockázatát. Ezért ha evésről van szó, mindenki próbáljon "érbarát" ételeket választani: kerülje a sót, a telített és transzzsírsavakat, valamint a kalóriadús fogásokat. Ha ezt betartja, máris sokat tett egészsége érdekében - ajánlják a szakemberek.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

Omega 3 kapszula

Chitosan kapszula

 

 

Európa lakossága leginkább szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg, minden ötödik ember viszont a rák áldozata. Megjelent a WHO-nak az európai régióra vonatkozó legfrissebb egészségügyi jelentése.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Európai Regionális Hivatala szerdán közzétette az európai országokról háromévente készített egészségügyi felmérés legfrissebb eredményeit. A European health report 2012 című jelentés készítői kedvező tendenciákat, de nagy regionális, nemi és társadalmi egyenlőtlenségeket találtak az egészségügyi változások terén.

Tovább csökkenő gyerekvállalási hajlandóság

A 2012-es Európai Egészségügyi Jelentés 53 ország csaknem 900 millió lakójának adatain alapul. A régió lakossága 1990-hez képest 5 százalékkal gyarapodott. Az előrejelzések szerint ez a szám az elkövetkező években számottevően nem változik: a csökkenő születési rátát (jelenleg már kevesebb, mint 1,75 gyerek jut egy európai nőre) épp hogy ellensúlyozzák majd a bevándorlók. A népesség csökkenése, a születéseket meghaladó halálozások a legtöbb közép- és kelet-európai országban már az 1990-es, 2000-es évek elejétől megfigyelhetők.

A becslések szerint jelenleg 73 millió bevándorló él Európában, ez a teljes népesség 8 százaléka. Csak 2005 óta 5 millióval nőtt a számuk.

 

A legtovább a francia és az olasz nők élnek

Az egész régiót tekintve 1980 és 2010 között 5 évvel nőtt a várható élettartam (71-ről 76-ra emelkedett), amely elsősorban bizonyos halálozási okok, kockázati faktorok és szociális problémák visszaszorulásának köszönhető. A várható élettartamban ugyanakkor nagy különbségek mutathatók ki az egyes országok között: míg Svájcban a születéskor várható élettartam 82,2 év, Kazahsztánban csak 68,7 év.

Nagy különbségek mutathatók ki a férfiak és nők között is: a régióban 2010-re a nők várható élettartama elérte a 80 évet, míg a férfiaké csak 72,5 volt. A két nem várható élettartamában a legkisebb a különbség - kevesebb, mint négy év - Izlandon, Izraelben, Hollandiában és Svédországban, a legnagyobb pedig - tíz évet meghaladó - a volt szovjet tagállamokban: Fehéroroszországban, Észtországban, Kazahsztánban és Litvániában.

A nők egyébként Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban élnek a legtovább: náluk a születéskor várható élettartam elérte a 85 évet, és átlagosan 5-6 évvel élik túl velük egy időben született férfi honfitársaikat.

 

2050-ben már minden negyedik európai 65 év felett lesz

Egy másik kedvező tendencia a halálozási ráta csökkenése, bár ennek mértéke is jelentős regionális eltéréseket mutat, Kelet-Európában magasabb, mint a nyugati országokban. A várható élettartam növekedésével és a halálozási ráta csökkenésével párhuzamosan tovább öregedett az európai népesség: 2050-re a 65 év felettiek aránya várhatóan meghaladja a teljes népesség 25 százalékát. Jelenleg ez az arány 15 százalék.

Ma az európai népesség 70 százaléka él városi környezetben, ez a szám 2045-ig 80 százalékra nőhet. Már most 10 országban meghaladja a 85 százalékot, 8 országban viszont 50 százalék alatt van.

 

A keringési betegségek és a rák okozza a legtöbb halálesetet

Az összes halálozás legnagyobb hányadáért, mintegy 80 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek Európában. A keringési rendszer betegségei (iszkémiás szívbetegség, stroke stb.) okozzák az összes halálozás csaknem felét - és ezeknek az eseteknek a felében magasvérnyomás-betegség áll a háttérben -, míg az összes halálozás 20 százaléka valamilyen rákbetegség számlájára írható. A korai (65 év előtt bekövetkező) halál vezető oka azonban a térség 28 országában ma már nem a szív- és érrendszer betegsége, hanem a rák.

A daganattípusok közül a legalacsonyabb a túlélési ráta a tüdőráknál (14 százalék). A férfiak esetében a daganatos betegségek, okozta halálozások 50 százalékáért a tüdő-, vastagbél-, gyomor- és prosztatarák felelős. A nőknél a listát az emlőrák vezeti, ezt követi a tüdő-, gyomor-, vastagbél, méhnyak- és petefészekrák.

A jelentés kiemeli a cukorbetegséget, mint a régió meghatározó egészségügyi problémáját, amely közvetlen és közvetett módon kihat az agy, a szem, a szív, az érrendszer és a végtagok állapotára is.

A fertőző betegségek, bár Európában ritkábbak, mint más földrészeken, még mindig sok áldozatot szednek, különösen a tbc, a HIV és más szexuális úton terjedő betegségek. Ugyanakkor az AIDS előfordulása a hatékony kezeléseknek köszönhetően csökken, és a tbc okozta halálozások száma is jelentősen, 30 százalékkal mérséklődött 1990 és 2010 között.

 

A moldávok alkoholizálnak a legtöbbet

Az egyik fő egészségügyi rizikófaktor Európában a dohányzás: becslések szerint a 15 évnél idősebbek 27 százaléka rendszeresen dohányzik. Az adatok szerint ott, ahol drágább a cigaretta, kisebb a dohányosok aránya. Egy doboz ára az európai régióban 1 és 10 dollár (körülbelül 230 és 2300 Ft) között mozog.

A másik fő kockázati tényező az alkoholfogyasztás, amely a halálozások 6,5 százalékáért okolható. A 15 év felettiek körében az egy főre jutó alkoholfogyasztás a régióban az előző jelentéshez képest nem változott: évente 10,6 liter. Országonként azonban nagy a szórás: míg Moldáviában az éves átlagos alkoholfogyasztás 21 liter, Tadzsikisztánban csupán 0,5 liter/fő. A jelentés utal egy közelmúltban megjelent tanulmányra, amely igazolta az alkoholárak, és az alkohol okozta halálozások közötti összefüggést. Ha az alkoholárak csökkentek egy országban, a 40-69 év közötti lakosság körében az alkohol okozta elhalálozás 17-40 százalékkal növekedett.

 

alkoholfogyasztás dohányzásMagyarország dohányzásban és alkoholfogyasztásban van az élmezőnyben

A legtöbb mutatót tekintve a jelentés szerint Magyarország a mezőny alsó felében- harmadában helyezkedik el, ami nem túl jó bizonyítvány, tekintve, hogy a WHO európai régiójába az összes volt szovjet tagállam is beletartozik. Amiben viszont a legrosszabbak között vagyunk, az a dohányzás, a tüdőrák okozta halálozások és az alkoholfogyasztás.

Magyarországon a férfiak 37 százaléka dohányzik, ezzel 13-dikak vagyunk a listán, összehasonlításképpen a listavezető Örményországban a férfiak 57 százaléka dohányos, a lista utolsó helyén álló svédeknél viszont csak 15 százalékuk. A nőket tekintve viszont Montenegró után másodikak vagyunk: a magyar nők 29 százaléka cigarettázik. Érdekes módon ez az arány a nőknél épp Örményországban a legalacsonyabb (2 százalék).

A 15 év felettiek körében mért egy főre jutó alkoholfogyasztás nálunk évi 14 liter körül van, ezzel 53 ország közül a tizedikek vagyunk. Luxemburgot kivéve csak közép- és kelet-európai országok előznek meg bennünket, többek között szomszédaink: Csehország, Szlovénia, Románia, valamint Észtország, Fehéroroszország és Litvánia.

 

Biztonságosabb lett a szülés és a közlekedés

A világon Európában a legalacsonyabb a gyermekhalandóság (1000 élve születésre 7,3 haláleset jut), ami az 1990-es adatokhoz képest látványos, 54 százalékos csökkenést jelent. Az egyes országok között e tekintetben is nagy különbségek vannak. Felére csökkent 1990 óta az anyai halálozás gyakorisága is: 2010-ben 100 000 élveszülésre 13,3 anyai haláleset jutott.

2010-ben feleannyian haltak meg közlekedési balesetben, mint húsz évvel korábban, és - az 1990-es évek közepén megfigyelt átmeneti növekedés után - Európa-szerte 24-40 százalékkal csökkent az öngyilkossági ráta. A csökkenés a 2008-ban kezdődött gazdasági válsággal párhuzamosan lelassult.

 

Az egészség nem pusztán a betegség hiánya

A 2012-es jelentés kiemelt témája a jóllét, amely az 53 tagország által 2012 szeptemberében elfogadott új európai egészségügyi stratégia, az Egészség 2020 program szerves része.

A WHO alapokmánya szerint az egészség "nem pusztán a betegség vagy panasz hiánya", hanem "a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota". A WHO Európai Regionális Hivatala a szervezet több mint 60 éves fennállása óta először tesz kísérletet arra, hogy definiálja a jóllétet, kidolgozza a mérésére alkalmas módszereket, és 2013 végére regionális célkitűzéseket és mutatókat dolgozzon ki. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a jóllét és az egészség "interaktív és többdimenziós fogalmak", amelyeket részben ugyanazok a tényezők befolyásolnak, például az egészségügyi rendszer.

A jó életminőség biztosítása nem tartozik egyetlen szektor vagy szolgáltatás hatáskörébe, hanem számos tényező határozza meg. Ezért a javításához az egész kormányra és az egész társadalomra, kiterjedő intézkedésekre van szükség a jelentés szerint.

 

Forrás: origo.hu