stroke
A vizsgálat során 65 olyan páciens adatait tanulmányozták, akik agyvérzésen estek át. A kontrollcsoportban 65 egészséges résztvevő volt. A tanulmány eredményeit az Amerikai Ideggyógyászati Akadémia éves gyűlésén fogják bemutatni. A vérzéses stroke akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik. Ritkábban - az esetek 15 százalékában - fordul elő, mint az úgynevezett iszkémiás, azaz oxigénhiányos stroke, de veszélyesebb, mert gyakrabban végződik halállal.
A vizsgálat során megmérték a részvetők vérének C-vitamin-koncentrációját, hogy kiderítsék, milyen kapcsolat lehet az agyvérzés és a vitamin mennyisége között. Összesen 41 százalékuk vérében átlagos, 45 százalékuknál alacsony volt a C-vitamin szintje, 14 százalékuknál, pedig vitaminhiányt állapítottak meg. A stroke-on átesettek vérében általában kevés C-vitamint, az egészséges kontrollcsoportnál normális szintet mértek a kutatók.
Az eredmények alapján a magas vérnyomás, az alkoholfogyasztás és a túlsúly mellett a C-vitamin hiányát is a súlyos betegség egyik tünetének kell tekinteni - magyarázta Stéphane Vannier, a kutatás vezetője, a rennes-i Pontchaillou Egyetemi Kórház munkatársa. Hozzátette, hogy a C-vitamin valószínűleg segít a vérnyomás szabályozásában, valamint a csontokban, a bőrben és más szövetekben található kollagén nevű fehérje előállításában, ám ezt további kutatásoknak kell tisztázniuk.
Forrás: MTI, vital.hu
A Koppenhágai Egyetemen Peter Brondum-Jacobsen és munkatársai tízezernél több panaszmentes dán nő és férfi átlagosan 29 éves megfigyelését végezte. Ennek a hatalmas tanulmánynak az volt a célja, hogy fölmérjék a különböző kockázati tényezők szerepét a szívinfarktus és a "szíveredetű" halálozás bekövetkeztében. Dánia valamennyi gyógyintézetének statisztikáit folyamatosan begyűjtötték, csakúgy, mint a résztvevőkre vonatkozó egészségügyi adatokat is. Kimutatták, hogy 3100 résztvevőnek lett koszorúér-betegsége, közülük 1925 személy kapott szívinfarktust és az összhalálozás 6747 személy volt.
Hangsúlyozzák, hogy ezt a vitamint nem kell gyógyszerként szedni. Csak arra van szükség, hogy rendszeresen napsugár érje a bőrünket, figyelve arra, hogy elkerüljük a leégést. Dániában az élelmiszerekbe sem adagolnak D-vitamint, hanem bíznak abban, hogy az emberek gyakran, de túlzás nélkül napoznak. A D-vitamin vérszint egyértelműen arányos volt a szív- és érbetegség előfordulásával. A legalacsonyabb D-vitamin szintűek hajlama a koszorúér betegségre 41 százalékkal növekedett, 64 százalékkal gyakrabban kaptak infarktust, szívbetegség következtében halálozásuk 81 százalékkal volt magasabb. A munkacsoport a nemzetközi szakirodalomból is kigyűjtötte azokat az adatokat, amelyek ugyancsak ezt a kérdést érintették. Hasonló módszerrel 17 tanulmány foglalkozott a D-vitamin és a szív-érrendszeri halálozás összefüggésével. Az adatok összesítése megegyezett a dán kutatók eredményeivel.
Forrás:MTI,origo.hu
További cikkeink:
Egy új vizsgálatban a népszerű étrendnek a keringési rendszerre gyakorolt újabb kedvező hatását tárták fel: az agyban lévő ereket is megóvja a károsodástól. Az Archives of Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a mediterrán étrend segít megelőzni az agyi erek károsodását, így csökkentheti a csendes stroke és a memóriaproblémák kialakulásának kockázatát. A mediterrán diéta zöldségekben, gyümölcsökben, halakban, olajos magvakban, teljes kiőrlésű gabonafélékben és olívaolajban gazdag étrendet jelent, amelyben kis mennyiségű alkohol, főként vörösbor fogyasztása javallt ugyan, de a vörös húsok, az édességek és a fehér liszt fogyasztása kerülendő. Korábbi vizsgálatokban már megállapították, hogy a sokak számára vonzó, változatos mediterrán étrend csökkentheti a szívbetegség és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, az új kutatás viszont kifejezetten az agyi kiserekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A szakemberek először feltérképezték a vizsgálatban résztvevők táplálkozási szokásait, majd csoportokba osztották őket annak megfelelően, hogy étrendjük mennyire szigorúan követte a mediterrán diéta alapelveit. Ezután mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) segítségével felmérték az agyi erek károsodására utaló elváltozásokat (fehérállományi hiperintenzitás), amelyek idővel csendes stroke vagy demencia kialakulásához vezethetnek. Az eredmények szerint azoknál tapasztalták a legkevesebb agyi érkárosodást, akik jellemzően a mediterrán étrend szerint táplálkoztak. Az is kiderült, hogy a bevitt zsírsavak jellege is meghatározó: az egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszerekben, például olívaolajban gazdag étrend követőinél jóval kisebb mértékű volt az agyi ereket érintő károsodás. A kutatás vezetője elmondta, hogy az eredmények alapján korai lenne azt állítani, hogy a mediterrán étrend az agyi érkárosodás megelőzésének hatékony módszere lenne, de az eddigi megfigyelések mindenképpen újabb vizsgálatokra ösztönzik a kutatókat. Amennyiben további bizonyítékokkal sikerül alátámasztani az összefüggést, széles tömegek számára elérhető, egyszerű eszközzel lehetne csökkenteni a csendes stroke kialakulásának kockázatát.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
„Egészen megdöbbentő, hogy milyen magas az ateroszklerózissal diagnosztizált fiatal felnőttek aránya, akikről elsőre azt gondolnánk, hogy ők lehetnek az egészség példaképei” – mondta Dr. Eric Larose, a Québeci Kardiológiai és Pulmonológiai Intézet szívsebésze, a kanadai Laval Egyetem docense. A közepes méretű és a nagy artériák falában, foltokban zsíros felrakódással járó, általában idősebb emberekre jellemző, a véráramlást gátló vagy lehetetlenné tevő állapot akár olyan súlyos egészségi problémákhoz is vezethet, mint a különféle szívbetegségek, a stroke, sőt akár halált is okozhat.
A kutatók először megmérték a résztvevők testtömeg-indexét, valamint csípő- és derékbőségüket, MRI-vizsgálatokkal megfigyelték a résztvevők zsírlerakódásait, végül szintén MRI segítségével megvizsgálták az artériákban, foltokban lerakódott zsírokat, melyek megnehezítik a véráramlást. A zsigeri zsírt sokkal nehezebb érzékelni, mint a bőr alatt, jól láthatóan lerakódott zsírréteget, ugyanis azok szorosan a belső szerveink körül rakódnak le – magyarázta Dr. Larose. A vizsgálatokból kiderült, hogy a teljesen normális testsúly, az átlagos testtömegindex (BMI) és a normális csípőbőség ellenére sok fiatal számára komoly egészségügyi kockázatot jelentenek a zsigeri zsírok. Az ateroszklerózissal diagnosztizált fiatalok körében hosszútávon nagymértékben megnő a szívroham és a stroke előfordulásának kockázata, mondta Dr. Beth Abramson, a kanadai Szív és Stroke Alapítvány szóvivője. A tanulmány eredményeit a 2011-es Kanadai Kardiovaszkuláris Kongresszuson ismertették a Szív és Stroke Alapítvány és a Kanadai Kardiovaszkuláris Társaság munkatársai.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
|