Független tanácsadó honlapja.

 

 

stroke

stroke aszpirinAz orvosoknak azt tanácsolják, hogy ne az aszpirint írják fel rutinszerűen a stroke kockázatát növelő gyakori szívpanaszok ellen.

A brit Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete (National Institute of Health and Care Excellence, NICE) hamarosan megjelenő új irányelveiben azt fogalmazzák meg a szakértők, hogy az aszpirin helyett más gyógyszereket írjanak fel az orvosok a szívritmuszavar egyik típusában, pitvarfibrillációban szenvedő betegeknek. Az ebben a hónapban véglegesített közlemény szerint a warfarin és az ehhez hasonló vérhígító gyógyszerek a legjobbak.

 

Az új tanács több százezer beteget érint, de a szakértők úgy vélik, hogy az orvosok már eddig is követték ezt a tanácsot, és aszpirin helyett már egy ideje más vérhígítókat írnak fel, ezért az irányelv tulajdonképpen "csak behozza a lemaradást". Az erre vonatkozó irányelveket 2006-os kiadásuk óta nem frissítették.

 

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar, amely a szigetországban közel 800 ezer embert érint. A rendellenesség esetén a szív elégtelen működése következtében vérrögök képződnek, ami pedig megnöveli az agyérgörcs kockázatát. Hosszú évekig az aszpirint használták a stroke megelőzésére, de az utóbbi időben egyre több kutatás mutatta, hogy az előnyei túlságosan kismértékűek más gyógyszerekhez képest.

 

A NICE új irányelvei szerint a napi rendszerességgel szedett aszpirin ugyan néhány beteg számára előnyökkel járhat, a többség esetében valamilyen más gyógyszer javasolt helyette. Az irányelvtervezet szerint általában a warfarin vagy egy újabb típusú orális antikoaguláns gyógyszer a legjobb választás.

 

A pitvarfibrillációt szabálytalan pulzus jelezheti. A beteg szíve egyenetlenül dobog, a szívverések erőssége eltérő. Pitvarfibrilláció leggyakrabban 55 éven felüliekben alakul ki. A betegség kóroka általában nem azonosítható, de magas vérnyomásban és szívbetegségben szenvedő betegekben gyakrabban fordul elő.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

agyvérzésSpanyol ideggyógyászok megerősítették az A-típusú személyiség és a szélütés fokozott kockázata közti összefüggést.

Hatvan évvel ezelőtt két szívgyógyász tíz esztendei vizsgálat alapján leírta a mindig időzavarban lévő, állandóan versengő, stresszre érzékeny embertípust, amelyet elneveztek "A" típusú személyiségnek, és ez a fogalom a szervi betegségek tanulmányozásától a lélektani kutatásig hatalmas lökést adott az orvostudománynak.

Meyer Friedman és Ray Rosenman figyelt fel arra, hogy a szívroham lényegesen gyakoribb az élet különböző helyzeteire igen hasonlóan reagáló emberek között. Ezek a szívbetegek mindig úgy érezték, hogy késésben vannak, mereven szervezett élet és munka szorításában gyötrődtek, igen aktívak voltak, és türelmetlenek önmagukkal és másokkal szemben is. A két kutató által A típusúnak elnevezett személyiséget igen sok vizsgálatban tanulmányozták, amelyekben általában nem tudták egyértelműen alátámasztani az A típusú személyiség és a szívkoszorúér-betegség fokozott kockázata közti összefüggést.

A Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry szaklapban most közzétett vizsgálatban Jose Antonio Egido és madridi munkacsoportja arra volt kíváncsi, milyen szerepet játszik a stresszhelyzetek megélése, földolgozása, illetve az A típusú személyiségjegyek a stroke előfordulásában. Részletes pszichológiai és társadalmi elemzést végeztek 150 szélütés miatt klinikájukra került betegnél és összehasonlításul ezt 300 egészséges, hasonló korú (átlagosan 53,8 éves) és ugyanazon a környéken lakó embernél is megtették. A résztvevőket részletesen kikérdezték az utolsó évben, sorsukban előforduló súlyos stressz helyzetekről, lelki és társadalmi megrázkódtatásokról, feszültségről. Alaposan kivizsgálták az esetleges szervi betegségeket is: a magas vérnyomást, cukorbetegséget, szívritmuszavart, magas koleszterinszintet. A többi kockázati tényezőt is értékelték: a dohányzást, az alkohol, kávé és az energiaitalok fogyasztását.

Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi érkatasztrófát elszenvedő csoportban a stroke előtti évben négyszer gyakoribb volt az olyan stressz, amit a beteg saját bevallása szerint alig tudott elviselni, mint a kontrollcsoportban. Aki pedig az A típusú személyiségtípusba volt sorolható, annál kétszer akkora volt a súlyos agyi rosszullét kockázata, mint a kontrollcsoportban.  Ez a megfigyelés tehát adatokkal is megerősítette az orvosok korábbi feltételezését.

 

Forrás:MTI, origo.hu

 

További cikkeink:

Lecitin tartalmú kalcium

Colican kapszula

Vérnyomás regeneráló

 

 

enyhe strokeKanadai kutatók arról számoltak be, hogy számos enyhe agyi érbetegségen, úgynevezett mini-stroke-on átesett beteg tapasztal súlyos, maradandó fogyatékosságot annak ellenére, hogy az állapotot többnyire túl enyhének tartják a kezeléshez.

A legújabb eredmények arra utalnak, hogy talán ideje átgondolni ezt a hozzáállást.

Súlyos stroke esetén erős gyógyszerekkel, például szöveti plazminogén aktivátorokkal próbálják helyreállítani az agyi véráramlást, a kutatók azonban azt állítják, egyes enyhe agyi érbetegségen (átmeneti vérellátási zavaron - TIA) átesett betegeknek is használhatnak ezek a gyógyszerek. - Az általunk ellátott betegek mintegy 80 százaléka a stroke ebbe a kategóriájába tartozik, csupán kis hányaduk szenved súlyos szélütést – magyarázta a kutatás vezetője, dr. Shelagh Coutts, a Calgary Egyetem neurológusa.

A Stroke szeptemberi kiadásában publikált tanulmányból az derül ki, hogy a vizsgált ötszáz enyhe agyi érbetegségben szenvedő beteg 15 százaléka tapasztalt legalább enyhe fogyatékosságot három hónappal a mini-stroke-ot követően. Az enyhe fogyaték az, ami megakadályoz valamilyen tevékenység végzésében, amire korábban képesek voltunk (pl. autóvezetés), de nem korlátoz személyes ügyeink intézésében. A CT-vizsgálatok azt mutatták, hogy néhány beteg agyi érszűkülettől, mások folyamatos vagy súlyosbodó tünetektől szenvedtek. Az ilyen rendellenességeket tapasztaló betegek esetében több mint kétszer magasabb volt annak kockázata, hogy legalább egy fogyatékosságot tapasztalnak 90 nappal a mini-stroke után. Coutts szerint e betegek járnának a legjobban a vérrögoldó gyógyszerekkel.

Az enyhe szélütés tünetei közé tartozik a test egyik oldalának hirtelen lebénulása, az egyik oldal zsibbadása, szédülés, valamint járás- illetve beszédzavar. Ezek a tünetek hamar elmúlhatnak, de nem szabad semmibe venni, mert elhanyagolásuk akár végzetes is lehet. A kanadai kutatás újból megerősíti a mini-stroke-os és a stroke-os betegek gyors diagnózisának és kezelésének jelentőségét, amivel csökkenteni lehet a kiújulást, és javítani lehet a kimenetelt.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Lecitin tartalmú kalcium

Cholican kapszula

 

 

iszkémiás strokeA világon az egyik leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, amely hazánkban is két és fél millió embert érint. Az ebből következő stroke már az ókori görögöknél is előfordult, de szélütést kapott Sztálin, Voltaire és Fellini is.

A szív-és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás-betegség, (hipertónia) amely hazánkban több mint két és fél millió embert érint. A "néma gyilkos" kezdetben nem okoz panaszt, így az emberek nem is tudnak róla, orvoshoz sem fordulnak. Pedig a szívizomzat elégtelen vérellátása következtében kialakuló szívbetegségek hátterében 58 százalékos arányban, a szélütéses (stroke) esetek kórelőzményében, pedig 72 százalékban igazolható a vérnyomás-betegség. A magas vérnyomást a lehető leggyorsabban kezelni kell, mivel a vérnyomás optimalizálásával a szív- és érrendszeri betegségek, okozta halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A mielőbbi vérnyomáskontroll 45 százalékkal csökkenti a stroke, 24 százalékkal a szívinfarktus okozta halálozást, és 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelések kockázatát.

 

Magas vérnyomás esetén emelkedik a vérnyomás az artériákban, a szívnek emiatt több munkájába kerül a vér keringetése az erekben. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100--140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60--90 Hgmm diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. Hipertónia betegségről akkor beszélhetünk, ha az orvosi rendelőben, nyugalmi állapotban, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel mért vérnyomás értékének átlaga eléri, vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, vagy 90 Hgmm diasztolés értéket. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a veszélye a szív- és érrendszeri szövődmények későbbi kialakulásának.

 

A leggyakoribb halálok

Az iparilag fejlett országokban az iszkémiás szívbetegségek vezetik évtizedek óta a halálozási statisztikákat, ezért megelőzésük, felismerésük és kezelésük kulcsfontosságú. Jelenleg minden negyedik haláleset iszkémiás szívbetegség miatt következik be. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra már nem csak a jóléti társadalmakban, hanem a harmadik világ országaiban is - tehát az egész világon - vezető halálok lesz.

 

Iszkémiáról akkor beszélünk, ha a szívizomzathoz nem jut elég oxigén, így annak keringése elégtelenné válik. A tartósan fennálló súlyos iszkémia következtében szívizomelhalás, átmeneti oxigénzavar esetén szívizom-iszkémia jön létre. A szívizom-iszkémia tünete lehet angina pectoris, ingerület képzési és/vagy ingerületvezetési zavar vagy heveny szívelégtelenség.

 

Az angina pectoris a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom, vagy mellkasi nyomásérzés, amely nem tart tovább néhány percnél, és nyugalomban megszűnik. A stabil angina pectoris az iszkémiás szívbetegségek leggyakrabban előforduló megjelenési formája. A betegség inkább a férfiakat érinti, gyakorisága az életkorral nő. 45-54 év között nők esetében egy százalék, míg férfiak esetében 2-5 százalék a gyakorisága. 65-74 év között azonban már jóval magasabb az előfordulása, nőknél 10-15 százalék, férfiaknál, pedig 10-20 százalék között mozog.

 

Lenin, Sztálin, Churchill is áldozata volt

A szélütést az ókori görögök váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették, Hippokratész "plesso" névvel jellemezte, ami annyit tesz: villámcsapás által sújtva. A betegség mai elnevezése a 16. századból való, amikor Isten csapásaként jellemezték. Napjainkban az agyi érkatasztrófákat jelenti, tehát valamennyi, az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart. A szélütés nem csak az egyik leggyakoribb halálok, de a leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés is. A történelem során olyan áldozatai voltak, mint II. Ramszesz fáraó, Händel, Lenin, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.

 

Az iszkémiás stroke kiváltó oka az érelmeszesedés, aminek következtében vérrögök az agyi erekben elzáródást okoznak, oxigén nélkül hagyva az agy egyes részeit. Az agyi erek elzáródásának következménye agyi infarktus és az agyszövet elhalása.

 

Iszkémiás stroke esetén kritikus pont a mielőbbi orvosi ellátás, hiszen az idegsejtek károsodása, esetleges elhalása bénulást, a látás- vagy beszédkészség elvesztését eredményezheti. A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd- vagy látászavart, végtagzsibbadást, ami néhány perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti keringészavar a szélütés "előszobája". Ha ezekkel a panaszokkal a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, megfelelő beavatkozással a stroke megelőzhető lenne. A heveny stroke-beteget tehát azonnal kórházba kell szállítani, mert a nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva mindössze három óra áll rendelkezésre a vérrög feloldására.

 

Forrás: hazipatika.com